Amíg a közelmúltban még arra hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Rt.,
hogy fennáll a veszélye annak, hogy letér a magyar gazdaság az egyensúlyi növekedés
pályájáról, addig ma már határozottan az a véleménye, hogy a gazdaság már a lecsúszás
folyamatában van - állította Vértes András, a GKI elnöke. Vértes úgy látja,
hogy a kormány halogató politikája miatt nem alkalmazkodott kellően az új helyzethez,
a romló feltételeket önbizalommal ellensúlyozta.
A magyar gazdaság - mint egészségesen működő piacgazdaság - alkalmazkodik a
külső tényezőkhöz, és ezért egyszerre lassul a növekedés és romlik az egyensúly.
Mivel az idén eddig minden fontos növekedési mutató dinamikája lelassult,
indokolatlan a tavalyihoz hasonló gazdasági növekedésre számítani - szögezte le Vértes.
Amennyiben a kormány továbbra is halogat, az év végére akár 5,5 százalékosra is
felszökhet az államháztartási hiány. De ha a GKI által javasolt 60 milliárd
forintos átcsoportosítást elvégezné a kormány, ennél kisebb, 5 százalékos lehet a
hiány mértéke - hangzott el a sajtótájékoztatón. Ez nem durva, a fogyasztást
befolyásoló beavatkozás lenne, hanem költségvetési kiadások, beruházások lefaragását
jelentené. Amennyiben gyorsan döntenek a kiigazítás és szigorúbb költségvetési
politika mellett, korrigálható és helyrehozható lenne az egyensúlyi növekedési pályáról
való lecsúszás - öszszegzi javaslatát a kutató.
Ez annál is inkább indokolt, mert a világgazdaság második éve kedvezőtlen feltételeket
szab a magyar gazdaság működésének. Az EU növekedésének lassulása miatt az export
az idén a tavalyi egyharmadára esik vissza, a behozatal is lassul, a tavalyi 25 százalék
helyett az idén csupán 10 százalékkal bővül. Az 1998. évi folyó fizetési mérleg
a vártnál nagyobb hiánya azért volt meglepő, mert váratlan volt az egymilliárdos tőkekivonás.
A külső és a belső feltételek romlása miatt az idén is legalább ekkora nagyságrendű
profitkivonásra kell számítanunk - áll a GKI által elkészített tanulmányban. A
beáramló - előreláthatóan 1,5 milliárd dolláros - működőtőke nem tud kellően
kompenzálni, a folyó fizetési mérleg hiánya az idén eléri az igen magas, 3 milliárdos
értéket, ami a GDP 6 százalékának felel meg. Vértes András felhívta a figyelmet
arra, hogy mindezek miatt az ország nettó külföldi adóssága egymilliárd dollárral
megemelkedik. Magyarország a jó adós képét mutatja a nemzetközi pénzpiacon, ezért
nem gond az adósság finanszírozása, de kedvezőtlen az adósság növekedésének újraindulása.
A GKI kutatói úgy látják, hogy az év végéig a pénz- és tőkepiacok bizonytalansággal,
idegesen reagálnak majd a gazdaság belső ellentmondásaira, és az ellentmondó
nyilatkozatokra. A Budapesti Értéktőzsdén trend nélküli, lassan javuló, majd
hirtelen romló folyamatok váltják majd egymást.
A GKI Rt. prognózisa 1999-re
| |
1998.
tény |
1999.
előrejelzés |
| GDP termelés* |
5,1 |
3,5 |
| Export* |
21,1 |
8 |
| Import* |
24,9 |
10 |
| Infláció* |
14,3 |
9,3 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár)
|
-2,3 |
-3,5 |
| Regisztrált munkanélküliek száma (ezer fő) |
404 |
390 |
| Államháztartás deficitje (a GDP százalékában) |
4,9 |
5-5,5 |
* Az előző év százalékában
A Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok érdekképviseletét
ellátó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke, Sugár András hangsúlyozta, hogy az
egyensúly megtartásának, illetve elérésének prioritást kell kapnia a kormánypolitikában
az átmeneti bevételnöveléssel szemben. Ez annál is fontosabb, mert ez jelzésértékű
a külföldi befektetők számára, hiszen rossz jel a gazdaságról az, ha az államháztartási
hiány 4 százalék felé emelkedik.
Járai Zsigmond közleménye szerint az államháztartás áprilisi javulása (10 milliárd
forintos többlet keletkezett) szükségtelenné tette, hogy azonnal intézkedéseket
hozzanak a kiadások csökkentésére, de - mint hangsúlyozta - ez nem jelenti azt,
hogy a kormány nem számol ilyen lehetőséggel. Mindez attól függ, miként alakulnak
az állami bevételek a következő hónapokban.