Hetek - III. évfolyam, 20. szám, 1999. május 22

Azt, hogy kinek mennyibe kerül majd Jugoszlávia és a térség gazdaságának talpra állítása, még senki sem tudja, de azt igen, hogy a Nyugatnak erkölcsi kötelessége beszállni az újjáépítésbe. Réti Tamás, a Kopint-Datorg délkelet-európai szakértője lapunknak elmondta, hogy Nyugat-Európa felismerte, a válságot regionálisan kell kezelni, de lépéseit éppen a régióra jellemző erős Nyugat-ellenesség, a politikai helyzet ellentmondásossága, valamint a piaci reformok hiánya bizonytalanná teszi. A gazdaságban és a politikában együtt kell megtörténniük a változásoknak, de kérdés, elegendőek lesznek-e a Nyugat erőfeszítései, hogy a súlyos elmaradottságbeli és civilizációs problémákat megoldják.

Az Európai Bizottság előzetes jelentése szerint még nem lehet pontosan meghatározni a koszovói válság és az újjáépítés végleges költségeit, mivel azok függnek a háború elhúzódásától és a politikai rendezés természetétől - írja a Financial Times.
Réti Tamás számításokat végzett arról, hogy a Balkán egyes országait hogyan érinti a háború. A szakember becslése szerint Jugoszlávia gazdasága katasztrofális, míg Albánia, Macedónia, Boszniáé, Bulgária, Románia és Horvátoszág gazdasága a rossz és a katasztrofális közötti intervallumba sorolható. Réti megnyugtat azonban, hogy a súlyos elszegényedés ellenére a térségben nem kell éhínségtől tartani, mivel alapvetően agrárországokról van szó. Még Jugoszláviában is elő tudják teremteni a mindennapi kenyeret, bár hiány van olyan alapvető élelmiszekrekből, mint a cukor, az étolaj. Réti Szerbia kapcsán a nagyarányú munkanélküliségre - ami ugyanilyen arányú kényszerszabadság mellett 28 százalék volt már 1998-ban - és az ipari termelés óriási visszaesésére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi 1990-hez képest egynegyedére csökkent. Szerbia után a legsúlyosabb a legnagyobb menekültbefogadók, Macedónia és Albánia helyzete, amely országokkal kapcsolatosan felmerült, hogy az Európai Unió társulási szerződést köt velük.
Albániában szétesett az államapparátus, és az ipari termelés a háború előttinek egynegyedére zsugorodott. Macedóniát súlyosan érinti agrárexportjának károsodása. A két ország a külföldi segélyekre támaszkodik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) féléves előrejelzése szerint a távolabbi országokban - Görögországban, Szlovéniában, Magyarországon, Törökországban és Olaszországban 0,25 százalékkal csökken a várt növekedési ütem.
Chikán Attila gazdasági miniszter a Newsweeknek adott interjúban azt mondta: a válság hatása a magyar idegenforgalomra és a tőzsdére közvetett és kicsiny. Vállalati, ágazati szinten azonban ez több tízmillió dolláros veszteséget jelent - figyelmeztet Réti. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felmérése alapján a budapesti cégek több mint 20 százalékának tevékenységére negatív hatással van a háború, és mintegy 10 százalékuk működésére közvetlen befolyással bír. A vállalkozások túlnyomó többsége átlagosan 13,5 százalékos bevételkieséssel számol.