Az izraeli üzleti körök egyértelműen üdvözölték Ehud Barak győzelmét a választásokon,
és a politikai fordulattól Izrael gazdaságának gyors és egyértelmű fellendülését
várják. A békefolyamat megújításától a kereskedők az Izraelbe áramló külföldi
tőke növekedését, és ezáltal a belső piac élénkülését prognosztizálták.
Barak egyébként igen szűkszavú választási ígéreteinek részeként meg is erősítette,
hogy a gazdaság fellendítését fontos célnak tekinti.
A The Jerusalem Post választási beszámolója szerint a tradicionálisan baloldali beállítottságú
izraeli pénzvilág képviselői az elsők között gratuláltak az újonnan választott
miniszterelnöknek. Vezető üzletemberek, mint például Benjamin Gaon, a Koor Iparvállalat
volt elnöke, valamint a textilmágnás Dov Lautman már a kampány során is nyíltan
Barakot támogatták, sőt gazdaságpolitikájának meghirdetésekor jelenlétükkel is erősítették
a Munkapárt jelöltjét.
Dan Gillerman a Kereskedelmi Kamarák Szövetségének elnöke is határozott örömmel
fogadta a választások eredményét, nyilatkozatában leszögezve, hogy az elmúlt három
évet gazdasági szempontból teljesen elhibázott időszaknak tartja. „Hiszem, hogy a
Barak vezette izraeli kormány képes lesz helyreállítani a biztonságot, és új feltételek
teremtése által a gazdaság újra pályára kerül” - mondta a befolyásos üzletember.
Jonathan Kolbernek, a Koor Iparvállalat jelenlegi elnökének véleménye szerint az új
miniszterelnök nagyszerű hatással lesz az üzleti életre, és reményét fejezte ki,
hogy ezután a hazai vállalatok is képesek lesznek tőkekoncentrációra. Jossi Rosen,
az Izrael Corporation elnöke biztos abban, hogy az új kormány megbirkózik majd a
gazdaság alapvető problémáival, és a békefolyamat által megerősödő külkapcsolatoktól
azt várja, hogy a kormány prioritásai megváltoznak, és végre az infrastruktúrára
fog nagyobb pénzeket áldozni.
Barak egyébként annak ellenére, hogy baloldali politikus, nem azt a nézetet képviseli,
hogy az államnak túlsúlyos szerepet kell kapnia a gazdaságban. Gazdasági nézetei
miatt a Munkapárt első kapitalistájának is nevezik közgazdász körökben. Barak a költségvetési
kiadások csökkentését a ciszjordániai telepes-építkezések és az ultraortodox vallási
intézmények támogatásának megvonásával kívánja elérni. Az így felszabaduló pénzeket
az infrastruktúra és az oktatás fejlesztésére kívánja fordítani, amely gazdasági
elemzők szerint elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. Az optimista gazdasági
szakemberek a békefolyamat megújításától a turizmus és az ebből származó bevételek
élénkülését várják, valamint a regionális kereskedelem megújulását, ami a
munkanélküliséget is csökkentené.
A jövőben dől el, hogy Izrael új kormánya be tudja-e tölteni a nagy elvárásokat,
vagy a gazdasági célok helyett továbbra is a védelem és a társadalmi béke érdekében
kell erőfeszítéseket tennie. Az izraeli tőzsde egyébként Barak győzelmét követően
elkezdett határozottan emelkedni, majd az USA kamatlábemelésének hírére újra
megtorpant.
Gazdasági stabilizációra mindenesetre nagy szüksége van Izraelnek, mivel a növekedési
mutatók nemcsak az USA, de az Európai Unió országainak növekedésénél is
alacsonyabbak. A kérdés csak az, hogy a baloldal képes lesz-e a nagy feladatra, és a béketárgyalásoktól
várt eredmények valóságosak lesznek-e.