SZŰCS EMESE
Könnyes szemekkel

Az allergia nem ennek a századnak a betegsége, hiszen klasszikus tüneteit már az ókori görögök is leírták. Ma azonban világszerte rohamosan emelkedik az allergiás betegek száma, Magyarországon csak a parlagfű okozta allergiától a lakosság egynegyede szenved.

Enyves égerfa. Májusban virágzik

Az emberek többségének a virágpollen (virágpor) semmilyen gondot nem okoz, de a pollenre érzékeny betegeknél a szervezet védekező reakciójától eltérő, úgynevezett allergiás reakciót indít el - vélik a szakemberek.
A legjellemzőbb allergiás tünetek a hörgőizomgörcsök, a csalánkiütés, az orrnyálkahártya-duzzanat és a kötőhártya-gyulladás. Az allergiás hajlam bizonyítottan örökletes. Még nem tisztázott, mitől függ az, hogy az allergiás reakció milyen formában jelentkezik valakinél.
Inhalatív allergének azok az idegen anyagok, amelyek belélegezve az orrüregben, a tüdőben váltanak ki allergiás reakciót. Ezek közül egész évben jelen van a háziporatka, az állati szőrök, madártoll, penészgombák, és az év rövidebb-hosszabb időszakában fordul elő a pollen, azaz a fák, gyomok, füvek virágpora.
Kontakt allergének azok, amelyek a bőrrel érintkezve váltanak ki allergiás reakciót, leggyakrabban ekcémát, bőrgyulladást. Jól azonosítható anyagok okozzák a tüneteket, mint nikkel, króm, gumi, illatanyag, stb. Ezenkívül léteznek még a táplálék-allergének, ezek közül a legtöbb problémát a mindennapi ételeinkben előforduló fehérjék kiváltotta allergia jelenti, mint a tej-, a tojás- vagy a szójafehérje. Az ételekkel bevitt káros anyagok, sőt maguk az élelmiszerek is okozhatnak kellemetlen reakciót a szervezetben. A KAT-vizsgálattal (Káros Anyagok Tesztje) ki lehet választani, hogy az adott szervezetre mely anyagok hatnak károsan.
A napfényallergia tünetei az első huzamosabb napozás után jelenhetnek meg, apró viszkető hólyagok, pattanások, bőrpír formájában. Oka még nem tisztázott egyértelműen, de valószínűséggel az UV A-sugarak váltják ki a kellemetlen reakciót.
Amerikából sok minden érkezett kontinensünkre, többek között a parlagfű magjai is - valószínűleg gabona magjaival keveredve. Hazánkban is igen elterjedt, de a szomszédos Ausztriában hosszú évek munkájával már sikerült gyakorlatilag kiirtani.
Ez az agresszív pollenjéről ismert gyom egy kétszikű növény. Virágzása júliustól októberig tart, ebben az időszakban ontja az igen termékeny növény az allergizáló polleneket. Ha a magjai mélyre kerülnek (pl. szántás során), akkor negyven évig is csíraképesek maradhatnak. A parlagfű 20-150 cm magas, szára és levele szőrös, porzós virágai a hajtások csúcsán, fürtökben helyezkednek el. Parlagon is megél, sőt kiválóan érzi magát az elhanyagolt földeken. Áprilisban-májusban kel ki, ebben az időszakban kaszával vagy kapával még hatásosan megszabadulhatunk tőle. Pár hét múlva meg kell ismételni az irtást. Ha a parlagfű megnő, már nem érdemes kaszálni, mert a levágott főszár 3-4 mellékhajtást fog hozni.
A pollenre allergiások 70 százaléka allergiás a parlagfűre. A parlagfű pollenje az arra érzékenyeknek leginkább szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, ritkábban akár asztmás rohamot vagy bőrgyulladást, kiütést okoz. Ma már léteznek hatásos készítmények, melyek szedésével átvészelhetők a kritikus nyári hónapok. A szakemberek a pollen allergiás betegeknek a sűrű szövésű függöny használatát javasolják, és azt, hogy a szellőztetéseket inkább az esti órákban tegyék, mivel ilyenkor csökken a levegőben az allergizáló anyagok száma. Eső után fellélegezhet az allergiás beteg, a polleneket ugyanis a csapadék a földbe mossa.

---

A főváros is védekezik
Dr. Bíró Anna főtanácsos, a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi osztályának munkatársa elmondta, hogy a főváros már öt éve működtet egy parlagfű-visszaszorítási programot, amelynek keretében a huszonhárom kerület összehangoltan próbálja kezelni saját területeit. A főváros a 3300 hektár zöldterületből mindössze 2000 hektárt tart fent, a többi terület magántulajdonban, illetve különböző gazdasági társaságok tulajdonában van. Ezért a program nagy részét egy felvilágosító kampány teszi ki, amelynek során igyekeznek a zöldterület legnagyobb részének tulajdonosait bevonni az irtóhadjáratba.
A főtanácsos szerint hathatós eredmény csak a parlagfű fejlődésének időszakában történő háromszori kaszálással érhető el. Ennek egy folyamattá, úgymond szokássá kell válnia, mert csak sok éves összefogott és szisztematikus irtómunkával lehet ettől a kellemetlen gyomnövénytől végleg megszabadulni.
Érdekességnek számított tavaly, hogy a főváros bevonta a birkák egyes közterületeken való legeltetését is a programba. Mint megtudtuk, a birkák idén is részt vesznek a gyomirtásban, a harmadik kerületben, a Mocsáros dűlőben folytatják a munkát.