Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
London a folytatásra szavaz

Tony Blair kormányfő a brit parlament alsóházában viszszautasította azokat a kijelentéseket, melyek szerint a NATO eddigi légitámadásai Jugoszlávia ellen nem jártak sikerrel. Újságírói kérdésekre válaszolva később megerősítette, hogy Milosevicsnek nem lesz módjában megakadályozni a szárazföldi csapatok bevetését - az egyetlen kérdés csak az, hogy milyen körülmények között vetik be őket. A kormányfő szerint a támadásról a NATO-nak heteken belül döntenie kell.


Eltévesztett célpontok

William Hague, az ellenzéki konzervatívok vezetője szerint a kemény balkáni tél miatt a fő probléma továbbra is az időzítés marad, hiszen nemcsak az létfontosságú a NATO számára, hogy elérje célját, hanem az is, hogy ez még az októberi első havazások előtt megtörténjen.
Időközben Montenegró elnöke munkalátogatást tett Bécsben, melynek során kifejtette: a kisebbik jugoszláv tagköztársaság nem gondol politikai jogállásának megváltoztatására. Milo Djukanovics találkozott Viktor Klima osztrák kancellárral is. A megbeszélésen a montenegrói elnök felszólította a nemzetközi közösséget a jugoszláv demokratikus erők támogatására, mivel csak így alakulhat ki pluralista, gazdaságilag stabil társadalom. Djukanovics minden bajok okozójának Milosevics jugoszláv elnököt nevezte, akinek teljesítenie kell a NATO és a nyolcak feltételeit ahhoz, hogy Jugoszláviában béke legyen. Koszovóval kapcsolatban a montenegrói elnök kiemelte, hogy az albánoknak magas szintű, nemzetközileg garantált autonómiára van szüksége.
Szintén a balkáni helyzet volt a fő témája a németországi Bielefeldben a kisebbik német kormánypárt, a Szövetség 90/Zöldek csütörtökön tartott rendkívüli kongresszusának. Bár a kongresszuson egy erős kisebbség a légiháború azonnali és feltétel nélküli leállítását követelő pacifista szárny mögé sorakozott fel, a csütörtök esti szavazáson a vezetőség kompromisszumos javaslata kapott többséget. A küldöttek nagyobb része azt a megoldást támogatta, amely határidőhöz kötött fegyverszünetet szorgalmaz a NATO Jugoszlávia elleni háborújában. Joschka Fischer külügyminiszter - akire előzőleg egy képviselő festékbombát doobott - a kongresszuson tartott beszédében kijelentette: miniszterként mindent megtett annak érdekében, hogy megelőzze a fegyveres konfliktust Jugoszláviával, Milosevics azonban az öszszes próbálkozást elutasította, és több ENSZ-határozatot is megsértett, így a NATO-nak nem maradt más választása, mint megindítani a háborút.


Brit államminiszter tragédiája

Váratlanul elhunyt Derek Fatchett, a brit kormány külügyi államminisztere. Az 53 éves, kitűnő egészségnek örvendő államférfi egy wakefieldi bárban felesége és egy barátja társaságában kapott szívinfarktust. A bár vendégei azonnal segítségére siettek a bajba jutott miniszternek, szívmasszázst és mesterséges lélegeztetést alkalmazva, ennek ellenére Derek Fatchett a kórházba szállítást követően rövidesen meghalt.

A miniszter halála sokkolóan hatott környezetére; általános vélemény szerint Fatchett a kormányzati hivatal egyik legegészségesebb, legfittebb munkatársának tűnt: nem dohányzott, alkoholt csak alkalmanként fogyasztott, nem volt túlsúlyos és mindemellett aktívan krikettezett. Valószínű, hogy szívinfarktusra való hajlamát édesapjától örökölte, aki szintén szívbetegségben halt meg egészen fiatalon. Kollégái szerint Fatchett fáradhatatlan és roppant munkabírású volt, és utólag már csak találgathatunk, hogy ezen tényezők mennyiben járultak hozzá a tragédiához. Egy közeli barátja véleménye szerint a 18 órás munkanapok és a helyi választásokra való készülődés kimerítették, annak ellenére, hogy Fatchett kínosan ügyelt, hogy pihenésre is jusson ideje Wakefieldben feleségével és fiaival. Felesége véleménye szerint a pályája csúcsán volt és nem teljesítőképességének határán.
Fatchett külügyi államminiszterként elsősorban a közel-keleti, az ázsiai, ezen belül is a kínai ügyek felelőse volt. Május 8-án utolsó nyilvános fellépésén a média számára ő ecsetelte a belgrádi kínai nagykövetséget ért rakétatámadást.
Fatchett többnyire jól manőverezett a kényes külpolitikai témákban, megtalálta a közös hangot a mindig tüskés kínai diplomáciával éppúgy, mint a szintén ingoványos közel-keleti kérdésekben. Tavaly szeptemberben egy cseles megegyezéssel normalizálta a szigetország és Irán diplomáciai kapcsolatait, majd ezt követően látogatást tett Teheránban. Közel húsz éve, az iszlám forradalom óta ő volt az első brit miniszter, aki a közel-keleti országba utazott. (Ramor Frigyes)