MUNKATÁRSUNKTÓL
Gyűjtők, sznobok és tolvajok

Muzeális értékű hordozható, mozgatható oltárt lopott el egy betörő az elmúlt héten a pölöskei római katolikus templomból. Az oltár a Széchenyi-család tulajdona volt, és értéke meghaladja a kétmillió forintot. A tettes, vagy tettesek meglehetősen kevés nyomot hagytak maguk után. A rendőrség tudomására jutott, hogy évek óta érdeklődtek az oltár felől, így a nyomozás ezen a nyomon indult el.

Ez az eset nem egyedi. Évente körülbelül 1500 ilyen esettel van a rendőrségnek dolga, ami azt jelenti, hogy naponta 3-4 értékes műtárgylopás történik Magyarországon. Ezzel mintegy 400-500 millió forintnyi összkárt okoznak a tolvajok. Az Országos Rendőr-főkapitányság illetékes alosztályvezetője, aki nevének elhallgatását biztonsági okokból kérte, lapunknak elmondta: jelenleg a szervezett bűnözés egyik érdekeltségi területe az illegális műkincs-kereskedelem. Vannak olyan szakértői vélemények, miszerint a nemzetközi illegális műkincs-kereskedelem volumenében szorosan a fegyverkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem mögött helyezkedik el.
Mint a rendőrtiszt kifejtette: az utóbbi években a tőzsdei ingadozással párhuzamosan - tehát azzal, hogy egyes befektetések nagyobb kockázatúak lettek - megélénkült a műtárgyak iránti kereslet, és a vásárlói kedv Magyarországon is. Ez maga után vonta az illegális műkincs-kereskedelem megélénkülését, és mivel a határok átlépése ma már könnyebb, a műkincscsempészek dolga is könnyebbé vált. Az ilyen bandák régóta jelen vannak az országban, de a rendőrségnek még nem sikerült felgöngyölítenie ilyen bűnözői kört. A szakember elmondta, hogy az 1990-es évektől kezdődően ezeken a csoportokon keresztül nagyon sok műtárgy hagyta el az országot illegálisan, engedély nélkül, és ez pótolhatatlan veszteségeket okozott az országnak.
Sípos Jenőtől, a Vám-és Pénzügyőrség helyettes szóvivőjétől azt tudtuk meg, hogy a műkincsek kicsempészése az országból korábban egyértelműen Nyugat felé irányult. Ott ugyanis sokkal kedvezőbbek az értékesítési feltételek. A tőlünk keletre fekvő országokból nagyon sok műtárgy kerül be Magyarországra az ottani társadalmi változások, illetve a határok könnyebb átjárhatósága következtében. Ezen kulturális javak egy része itt kerül felvásárlásra, egy részét pedig viszik tovább a kereskedők. A másik irány az ukrán-román határszakasz, ahol megpróbálják kicsempészni a muzeális értékű tárgyakat, ami deviza-bűncselekménynek számít. Az eddig lefoglalt tárgyak között szerepel orosz eredetű ikon, múlt századi bizánci-római bronzérme és orosz ötvösmesterek század eleji alkotásai.
Az 1999-es évben a vámhivatal munkatársai nyugati irányban a hegyeshalmi, rajkai határnál foglaltak le 1600 darab római korból származó muzeális értékű pénzérmét, amelynek összértéke 24 millió forint volt. A nyugati határnál egyébként már üvegfestményt, középkorból származó cserépedényeket, olajfestményt is foglalt le a hatóság, de volt olyan, hogy a Néprajzi Múzeum lenyomatával ellátott régi bútordarab akadt horogra - mondta el Sípos Jenő. Nyilvános aukciókon 2 milliárd forintnyi műtárgy fordul meg, ez körülbelül egyharmada a teljes műtárgyforgalomnak. Ez a szféra jelenleg nagyban hasonlít a fővárosi ingatlanpiachoz, tudniillik óriási robbanás történt az eladások területén: akik időben invesztáltak ebbe az üzletágba, azok extra hasznot tudtak realizálni - mondotta lapunknak Hajdú Éva, a témában elsőszámú szaklapnak számító Műértő főszerkesztője. Mint megtudtuk: az utóbbi időben az aukciós piac vevőkörének összetételében is változások történtek:
eltűntek azok a régi gyűjtők, akik korábban meghatározták a piacot, viszont az „újgazdagok” - sznobok - körében egyre inkább divattá vált az aukciókon való szerepvállalás.