KRÁLL CSABA
Mérlegen a pártok egyházpolitikai programja

Egyes parlamenti pártok már a kampány elején fontosnak tartották, hogy az ország polgáraival megismertessék egyházi programjukat. A szocialisták vitára bocsátották, a kisgazdák bemutatták, míg a fiataldemokraták épp a napokban öntik végleges formába. A különbözőségek ellenére egyben mindegyik koncepció megegyezik: az egyházpolitika egyaránt fontos a pártok számára.

Az MSZP vasárnap vitára bocsátott egyházpolitikai programja az egyházak jogegyenlőségének, illetve az állam és egyház szétválasztása alkotmányos elvének jelentőségét hangsúlyozva többek között leszögezi: elfogadhatatlan bármely vallási nézet állami segédlettel, erőszakos úton való terjesztése és „a vallás (vagy vallástalanság) állami ideológiává emelése”. Az első rész kitér arra is, hogy egyetlen politikai pártnak vagy irányzatnak sincs joga kisajátítani a keresztény fogalmat, ez ellenkezik a demokráciával.
Hegyi Gyula, a program egyik megalkotója szerint a dokumentumban az egyházak alapelvként megfogalmazott jogegyenlősége mellett azok társadalomban betöltött szerepe alapján hivatkoztak egyfajta különbségtételre, de ez nem jelenti az egyházak kategóriákba való besorolását.

Már csak azért sem - mondta a politikus -, mert hazánk vallási értékeinek felsorolásánál megemlítették például a kisebb újrakeresztelő felekezeteket is. Ugyanúgy, mint az új vallási mozgalmakat, melyeket a dokumentum üdvözöl, ha „a béke és a megértés szellemében toboroznak híveket, sokszor a történelmi egyházak által alig megszólítható fiatalok soraiból”. A dokumentum elismeri, hogy a magyar állam és a Vatikán közötti megállapodás sajátos helyzetet teremtett egyebek mellett azzal, hogy előbb írták alá, „mintsem megszületett volna az egyházfinanszírozás új, átfogó törvényi szabályozása”. Hegyi meglepetéssel vette tudomásul a megállapodás utáni protestáns kritikákat: „Mi abban a koncepcióban éltünk, hogy az evangélikusok és reformátusok úgy gondolják: nekik a Szentszék olyat is ki tud taposni, amit saját erejükből nem tudnának.”
A Független Kisgazdapárt történelmi fordulópontként tekint a konkordátumra - ez derült ki az FKGP harminchat oldalas egyházpolitikai programjának szerdai sajtótájékoztatóján. „Az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti azt, hogy nem támaszkodnak egymásra” - összegezte tömören programjuk alapelvét Győriványi Sándor kisgazda képviselő. A dokumentum nagy hangsúlyt helyez az egyházak reprivatizációjára és a Szent Korona eszme továbbélésére, mely„alkalmas arra, hogy jogi és társadalmi rendünk alapja legyen”. Mindezen egyházpolitikai irányelvek megvalósítása érdekében a Független Kisgazdapárt kormányra kerülése esetén Egyházi Újjáépítési Bizottságot állítana fel a történelmi egyházak „esélyegyenlőségének” visszaállítására.
A Fidesz - MPP részletes egyházpolitikai koncepciója még csak kézirat formájában létezik, de a főbb irányvonalak így is kitapinthatók. Programtervezetük első felében kiemelik az állam világnézeti semlegességének, az egyházak jogegyenlőségének fontosságát, miközben leszögezik: „Az állam és egyház szétválasztásának elve nem vonatkoztatható el az egyházaknak sem a magyar történelemben betöltött szerepétől, sem a jelen kori tényleges működésüktől, sem a folyó társadalmi átalakulástól.” A fiataldemokraták szerint az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénynek - a tulajdonosi jog visszaállítása mellett - a negyven éven át megsértett vallásszabadság helyreállításáról is gondoskodnia kellene. „Az egyházi oktatást és annak bővülését a kulturális politika tudatos törvény- és szerződésszegések sorozatával próbálta anyagilag ellehetetleníteni” - olvasható a tervezetben. A jelenlegi kormány félrevezeti a közvéleményt - állítják a program kidolgozói -, amikor azt a látszatot próbálja kelteni, „mintha állami pénzekből milliárdokat kellene az egyházak támogatására költenie”, miközben ezzel csupán folyamatos jogsértést kívánnak orvosolni. A Fidesz támogatja az egyházi oktatás bővülését is. A vallásos „szülők adójából is fizetett minisztériumoknak kötelessége az ilyen iskolák számát bővíteni, fejlesztését támogatni” - szól a programtervezet. Törvényi garanciát kérnek továbbá arra is, hogy az egyházi iskolák bekerülési költségét a mindenkori költségvetés fedezze.
(Írásunk a 7. oldalon)