Könyvszemle
BEÉRKEZETT KÖNYVEK
Chikán Ágnes: A sikér biológiájától a siker lélektanáig
Az interjúkötet a csaknem tíz esztendeje elhunyt nagy magyar mezőgazdásznak, Barabás Zoltánnak állít emléket. Családtagok, barátok, kollégák emlékeznek a kiváló tudósra, nemcsak tudományos tevékenységét, hanem egyéniségét, személyes életének mindennapi pillanatait is felidézve. A színes, érdekes írásokhoz csatlakozó függelék számba veszi a Barabás Zoltán nevéhez fűződő nemesített fajtákat és különlegesen gazdag szakirodalmi munkásságát. (Agroinform Kiadó, Bp., 2002., 160 p.)
Duró Zsuzsa: Tehetséges gyerekekről mindenkinek.
A tehetség pásztázásának - annak ellenére, hogy mások mellett Buda Béla, Czeizel Endre, Csíkszentmihályi Mihály, Magyari Beck István ebben az ügyben hitelesen érveltek (a pedagógia területén) - vajmi kevés a hozadéka. Ez már csak azért is ellentmondásos, mivel nálunk a különböző iskolarendszerek - pl. a Rogers vagy Gordon által fémjelzettek - kitüntetett értékként kezelik a tehetség kibontakoztatását, s az ezt szolgáló módszerek számbavételének leírását csekély számú, igazán értékes opusz vállalja. A kötet adatait a szerző felmérések bemutatásával, értékelésekkel, érvelésekkel támasztotta alá. A tehetség felismerésének, gondozásának, a tehetségessé nevelés kérdéseinek kibontása természetszerűleg alapvető feladata volt és maradt minden pedagógiai és pszichológiai iskolának. (Human Club Elnökület, Bp., 2002, 224 p.)
Gecse Géza: Állam és nemzet a rendszerváltás után
A jól ismert rádióriporter és történész adta közzé ezen a címen az általa készített riportokat. Habsburg Ottótól két miniszterelnökön és más politikusokon át média és egyéb szakemberekig igen sok ember szólalt meg a rádióban és a vitaesteken, ahol a jelenlevők is feltehettek kérdéseket. Elsősorban a határainkon túl élő magyarokról esik szó ezekben a beszélgetésekben, de nem egyszer előkerül 1956, vagy épen a magyar belpolitika néhány aktuális kérdése, sőt - Görgeyvel kezdve a sort - az "árulószindróma" is. Sokféle nézet kapott hangot, Gecse Géza nemegyszer tiszteletlen, de nagyon is pontos és érdemi kérdései tartották keretben az egyes riportokat. Így összességében nagyon érdekes, olykor megrendítő olvasmány, nagyon is érdemes volt nyomtatásban is megjelentetni. (Kairosz, Budapest, 2002, 408 p.)
Held József: Csillagok forradalma. Nyugat-Európa szellemi fejlődése Kopernikusztól Locke-ig
Held József 1956 után került ki Amerikába, a Rutgers Egyetemen tanított hosszú évekig. Számos tanulmányt írt a középkori magyar történelem köréből. Ez a munkája viszont, mondhatni kissé rendhagyóan, azt az ismeretanyagot sorolja fel a késő középkortól a felvilágosodás hajnaláig, amit minden mai művelt embernek csakugyan ismernie kell. Méghozzá igen szellemes fogalmazásban, jól olvashatóan. Érdemben a kora újkori természettudományi forradalom, a filozófia és a politikai gondolkodás fő vonalait foglalja össze. Hatalmas anyagot mozgat, de olyan könnyedén, mintha csak elemi tényekkel lenne dolga. Glatz Ferenc előszava emberileg is közel hozza a szerzőt. (História - MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2001, 204 p.)
L. Juhász Ilona: Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században. Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Fórum Társadalomtudományi Intézet
A kötet szerzője egy település, a nyelvhatár peremén található Rudna temetőjének dokumentációját adja közre, miközben a halállal és temetéssel kapcsolatos hiedelmek, szokások 20. századi változásait is nyomon követi. Különös érdekessége a kötetnek, hogy egy olyan vegyes nemzetiségű, nem egészen nyolcszáz fős falu temetkezési hagyományairól kapunk képet, amelynek lakói három vallási felekezethez - evangélikus, református, római katolikus - tartoznak. A munka a faluról szóló monográfia első kötete. (Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom - Dunaszerdahely, 2002, 344 p.)
Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok. Szerk. - Sipos Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével - Pritz Pál
A Finnországban megrendezett V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson külön szekció tárgyalta Magyarország helyének alakulását a 20. századi Európában. A kötet a szekciótanácskozás csaknem teljes anyagát tartalmazza, feldolgozva az előadások nyomán kialakult eszmecserék tanulságait is. A bevezető tanulmányokat Romsics Ignác és Pritz Pál írták, a problémákat sokoldalúan megközelítő további tanulmányok szerzői: Zeidler Miklós, Ablonczy Balázs, Sipos Balázs, Ungváry Krisztián, Vida István, Gergely Jenő, Földes György, Gecsényi Lajos, Kádár Béla és Jeszenszky Géza. A kötetet irodalomjegyzék és névmutató egészíti ki. (Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2002, 212 p.)
Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Szerkesztette Romsics Ignác
A kötetet szerkesztője a bevezetőben, számos jogos kétely ellenére, a szokások szigorú feltételeinek megtartása mellett lehetségesnek tartja az objektív történetírást. Ifj. Bertényi Iván megmagyarázza Tisza István változó állásfoglalását 1914-ben; Romsics Gergely a Habsburg-monarchia felbomlásának visszhangját elemzi; Ablonczy Balázs a Trianon körül burjánzó legendákról számol be; Zeidler Miklós a két világháború közti magyar külpolitika nehézségeit sorolja fel; Püski Levente a Horthy-rendszer jellemzését a demokrácia és a diktatúra közt találja meg; Olasz Lajos józanul leszámol a Horthy István halála körüli tévhitekkel; Ungváry Krisztián kimutatja, hogy a Szovjetunió eleve a később általa uralt térség megszerzésére tört; Pap István megmagyarázza, miért kellett éppen a pártállamnak feloszlatnia a Nékoszt; Békés Csaba felsorolja a mozzanatokat, amelyek miatt nem győzhetett az 1956-os forradalom; Valuch Tibor pedig a Kádár-korszak "gulyás-kommunizmusának" előnyeit és hátrányait mutatja be. Többnyire nem mítoszokról van szó, hanem tévhitek józan eloszlatásáról. A könyv az ősi dicsőségen ábrándozni szeretőknek ajánlható. (Osiris, Budapest, 2002, 407 p. Ára 2480 Ft)
Németh István: Németország története. Egységtől az egységig (1871-1990)
A könyv alapvetően eseménytörténetet; elsősorban a politikatörténetet mutatja be, de időnként kitekint a gazdasági és társadalmi fejleményekre is. A politikán belül különösen a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődik. A szerző kiegyensúlyozott képet rajzol a két Németország történetéről, minden kritika ellenére az egykori NDK pozitívumait sem felejti el. A felhasznált irodalom bőséges jegyzéke mellett megtalálható a kancellárok, elnökök és az NDK fontos politikusainak névsora, rövid, hasznos életrajzok a kötetben szereplőkről és egy kronológia is helyet kapott. A német történelem iránt érdeklődő rövid, de megbízható eligazítást kap. (Aula, Budapest, 2002, 679 p.)
Szőke Domonkos: Szellem és politika. Elemzések és elmélkedések a két világháború közötti Magyarország történelméről
A kötet első tanulmánya 1974-ben, az utolsó 2000-ben keletkezett. E negyedszázad igen sok változást hozott a történettudományban, s feltehetően a szerző felfogásában is. A tanulmányok zöme a két világháború közötti Magyarország szellemi viszonyait vizsgálja, két szempontból. Egyrészt hogy milyen volt a szellemi áramlatok szerepe politikai, ideológiai tekintetben, másrészt, hogy ezek az irányzatok konkrétan milyen személyiségekhez és művekhez kötődtek. A kötetben szereplő két legfontosabb név a konzervatív reformelvekben gondolkodó Szekfű Gyuláé, és a minőségi reformelvekben gondolkodó Németh Lászlóé. A kötet több írása foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a szellem mennyire adhat iniciatívákat a politikának. Az írások utolsó csoportja az 1944-45 utáni viszonyok néhány sajátosságát elemzi. (Ethnica, Debrecen, 2002, 170 p.)
Kalász Márton - Kovács József László - Balogh F. András - Komáromi Sándor: Fejezetek a magyarországi német irodalom történetéből.
Hosszú idő után - Pukánszky óta - ez az első kísérlet a magyarországi német nyelvű szépirodalom bemutatására. Valóban "fejezetek", mert ahány szerző, annyi módszer és felfogás. Balogh F. András elsősorban az erdélyi szász irodalmat mutatja be, egészen 20. századi kimúlásáig. Kovács József László három fejezetben, kizárólag Sopron példáján, a 18. századi német-magyar kölcsönhatást állítja az előtérbe, míg Komáromi Sándor, a leghagyományosabb irodalomtörténetíró, az 1848 -1918 közti magyarországi német irodalmi fejlődést mutatja be, ahol a magyar és a német már majdnem kettévált, bár vannak még mindkét nyelven publikáló írók és költők. Ugyancsak ő ismerteti a német irodalom 1945 utáni tragédiáját követő lassú kibontakozást.
Tekintettel a magyarországi németek 19. századi elmagyarosodására - kivéve persze az erdélyi szászokat (a szepesieket nem!) -, elég nehéz a sajátosan hazai, de öntudatosan német szépirodalmat bemutatni. Azért is "fejezetek", mert nem minden kérdés került megtárgyalásra, néhány költő és író (Ernst Kolbenheyer vagy Adam Müller-Gutten-brunn) talán hosszabb méltatást igényelt volna. Mégis alapvető ez a munka, hiszen Pukánszky magyar és német nyelvű összefoglalásai csak a 19. századig jutottak el, a 20. század vonatkozásában pedig egyértelmű, hogy ez a kötet ad először érdemleges áttekintést. Ezt kell benne méltányolni. (Kalász Márton - Kovács József László - Balogh F. András - Komáromi Sándor: Fejezetek a magyarországi német irodalom történetéből. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus, Budapest, 2002. 447 p.)
(-r. -r.)