Kisebbségkutatás - 2010. 2. szám
Keresztes Csaba
Válogatás a trianoni magyar békedelegáció és a magyar kormányzat közötti táviratváltásokból, 1920 január - június
Telegrammes between the Hungarian peace delegation and the Hungarian government January – June 1920
The Hungarian peace delegation led by Albert Apponyi left for the Paris peace conference in January 1920. The delegation received the draft of the imposed peace treaty, Apponyi addressed the delegates of the great powers; than the majority of the Hungarian delegation left for home to return to Paris in February. During the spring months there were several discussions with French authorities on economic matters. The Hungarian delegation had a permanent official representative in Paris to deal with current matters and gather information that were forwarded to the Hungarian government. Contact was kept by coded telegrammes containing the current news on the political and economic negotiations. The majority of the telegrammes have been preserved in the National Archives of Hungary and the present selection of the documents intends to offer a deeper insight into the events.
Bevezetés
Az első világháborút lezárni hivatott párizsi békekonferencia 1919 decemberében a békefeltételek átadására delegációt kiküldését kérte a magyar kormánytól. Apponyi Albert elnöksége alatt hét főmegbízott (gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Popovics Sándor, Lers Vilmos, gróf Somssich László, Zoltán Béla, Ottlyk Iván), valamint számos más megbízott, tanácsadó és különböző szakértő kapott megbízást a magyar állam érdekeinek képviseletére. A delegáció titkári teendőit Praznovszky Iván követ látta el. A 73 tagból álló küldöttség 1920. január 5-én utazott el Budapestről Párizsba, köztük Apponyi és öt fődelegátus. Ekkorra már gondosan összeállították a magyar fél álláspontját alátámasztó dokumentumokat, amelyek statisztikákból, térképekből és a magyar érveket rögzítő állásfoglalásokból álltak. A küldöttséget a franciák Neuillyben, Párizs egyik elővárosába helyezték el, egy közepes színvonalú szállodában, ahonnan a magyarok csak külön engedéllyel léphettek be Párizsba.
A két fél megbízóleveleinek kicserélése ezt követően egy hétig elhúzódott. Miután ez megtörtént, január 15-én a magyar küldöttség több, ún. előzetes jegyzéket nyújtott át a békekonferencia titkárságának, többek között a bemutatkozó jegyzéket is. A jegyzékek a magyar álláspontot voltak hivatva képviselni, illetve a magyar igényeket is ezekbe foglalták (pl. a román csapatok kivonásának követelése a Tiszántúlról). Néhány órával e dokumentumok átadása után a Legfelsőbb Tanács, vagyis a szövetséges hatalmak megbízottjai átadták a Magyarországra vonatkozó békefeltételeket, vagyis a békeszerződés véglegesített tervezetét.
Másnap Apponyi Albert megtartotta nevezetes beszédét az öt főhatalom képviselői (Georges Clemenceau francia miniszterelnök, David Lloyd George brit miniszterelnök, Francesco Nitti olasz miniszterelnök, illetve Hugh C. Wallace amerikai és Matsui japán nagykövet) előtt. Ezt követően, január 18-án a magyar küldöttség többsége hazautazott Budapestre, Párizsban csak néhányan maradtak, többek között Praznovszky Iván. Közben otthon a kormányzat vezetői áttanulmányozták a feltételeket, és a hónap végén, illetve február elején szakértőkkel összeállíttatták a magyar válaszjegyzékeket és azok mellékleteit. A sokszorosított anyagokkal a békedelegáció (így Apponyi Albert is) február 11-én érkezett vissza Párizsba. A 18 magyar válaszjegyzéket átadták a békekonferenciának, azonban a próbálkozások ellenére újabb szóbeli meghallgatást, beszéd tartását az antant nem engedélyezett. Emiatt a küldöttség nagyobbik része február végén ismételten hazautazott.
A magyar fellépés, illetve az írásbeli anyagok hatására a nyugati hatalmak tanácskozásain viták kezdődtek Magyarország határairól. E konferenciákon az ellentétek elsimítása után véglegesítették korábbi elhatározásukat, és a magyar békeszerződés fő pontjain nem változtattak.
Ennél fontosabb volt viszont, hogy a francia államvezetésben jelentősnek látszó átalakulások következtek be. Clemenceau helyett január közepétől Alexandre Millerand lett a miniszterelnök, majd márciusban a külügyi vonalon Maurice Paléologue vált ún. vezértitkárként mérvadó és vezető személyiséggé. A külpolitika fő vonala nem változott, azonban az új francia külügyi vezetés a dunai államokat már el tudta volna képzelni valamiféle szövetségi formába tömörülve. Emellett Magyarország kereskedelmi és banki hálózata pedig megfelelőnek látszott arra, hogy szerepet kaphasson a békerendezésben.
Ebben az időszakban magyarországi üzletemberek, valamint diplomaták igyekeztek kihasználni a kedvező helyzetet. A helyzet kihasználására vonatkozó törekvésekben élen járt Halmos Károly ügyvéd és francia kapcsolatokkal rendelkező üzletember, valamint báró Ullmann Adolf (a Hitelbank vezetője) és gróf Semsey Andor felvidéki földbirtokos. Az év március-április hónapjaiban számos tárgyalást folytattak francia gazdasági szereplőkkel, illetve politikusokkal, így főleg Paléologue-val. A tárgyalások eredményeképpen területi engedményekért cserébe (határ melletti magyar többségű területek megtartása stb.) a francia államnak opciót adtak volna egy dunai kikötő létesítésére, befolyást biztosítottak volna számára a Hitelbankban, valamint bérbe adták volna részére a Magyar Államvasutakat. Ezen előzetes tervekre április végén a magyar kormányzat is igent mondott (ekkor már gróf Teleki Pál volt a külügyminiszter). Április 26-án újabb és egyben titkos magyar küldöttség utazott ki Párizsba, hogy a gazdasági koncessziókért cserébe területi engedményeket szerezzen. Eredménnyel azonban nem járt, Paléologue semmilyen konkrét ígéretet nem tett, sőt május 5-én a franciák átadták a békeszerződés végleges szövegét, amely alig különbözött a korábbitól.
E végleges szöveggel együtt adták azt az ún. kísérőlevelet („Millerand-levél”), amelyben homályos módon utaltak arra, hogy esetleg a későbbiekben mód nyílhat a határok valamiféle megváltoztatására, pontosabban kiigazítására. Május 18-án a magyar kormány értesítette a békekonferenciát, hogy kénytelen elfogadni a feltételeket. Másnap – e feladatot nem vállalván – Apponyi és a békedelegáció lemondott. A kormány két új meghatalmazottat nevezett ki, Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ személyében a béke aláírására. 1920. június 4-én, délután 16 óra 30 perckor a magyar meghatalmazottak és a szövetséges országok képviselői kézjegyükkel látták el a véglegesített békeokmányt.
A pénzügyi-gazdasági tárgyalások azonban tovább folytatódtak, még nyár folyamán is, de eredménnyel nem jártak.
A Párizsban működő magyar békeküldöttség és a budapesti kormányzat a futárszolgálat és egyéb kapcsolattartási módok mellett táviratok segítségével tartotta fenn az összeköttetést egymással. E táviratokban az aktuális politikai híreket, a diplomáciai erőfeszítések eseményeiről készített gyorsjelentéseket, illetve társadalmi, gazdasági vagy egyéb jellegű információkat, adatokat közöltek egymással. Többségük rövid, akár csak néhány mondatos hír vagy közlemény, netán kérés volt. Gyakorinak nevezhetőek a másik oldal által küldött táviratra adott válaszok. Hosszabb távirati szövegek is előfordulnak, amikor jelentősebb eseményről (tárgyalás, találkozó, hivatalos értesítés stb.) kellett nagyon gyorsan, sürgős intézkedési jelleggel hírt adni és véleményt, instrukciókat kérni.
A gyorsan megküldött távirati szövegek csak egy adott időszak történéseinek megszerzett vagy éppen vélelmezett adatait tartalmazták, ellenőrzésük és pontosításuk néha későbbre maradt. A Magyarországról Párizsba érkező hírek valóságalapját szintén táviratváltásokkal igyekeztek megtudni, és a más országok képviselője által felhozott, leginkább a magyar állam tevékenységét támadó ügyeket (és eseményeket) is igyekeztek visszaigazolni. Ezen adatközlések során tájékoztatták a magyar kormányt a válaszjegyzékek rendeltetési helyére való eljuttatásáról, a befolyásos személyekkel történt tanácskozásokról, a március-áprilisban lefolytatott gazdasági tárgyalásokról, vagy például a hadifoglyok hazahozataláról is.
Mindezeken túlmenően táviratváltásokban intézték a technikai jellegű ügyeket, a különböző kisebb kéréseket és információcseréket is. Így, ezen az úton igyekeztek minél gyorsabban megoldani a mindennapi élethez szükséges igényeket is. Erre vonatkozóan a távirati szövegekben többek között megjelenik a delegáció működéséhez szükséges pénzösszegek igénye, e pénzek felhasználásának módja, illetve az erre vonatkozó engedélyek kikérése (a pénztárvizsgálatot is beleértve), az útlevélügyek intézése, a küldöttség tagjai mozgásának, például érkezésének és eltávozásának ideje.
A delegáció tagjainak hazaindulásáról vagy éppen megérkezésének idejéről szóló üzenetek rendkívüli fontossággal bírtak. A futárok gyors és előre megtervezett útjait egyeztették a magyarországi illetékesekkel, valamint igyekeztek előre megszervezni a fontos delegátusok utazásainak lehető leggyorsabb, legbiztosabb módját, hiszen a hazaindulók gyakran fontos és sürgős szóbeli jelentést vittek magukkal. A hazahívási utasításokra is ezen az úton válaszoltak, elfogadták azt, esetleg ellentmondtak, vagy éppen megerősítését kérték: pl. március 12-én egy visszahívó sürgönyre azt felelte Apponyi, hogy „Teleki gróf csak akkor utazna, ha újabb sürgetés jönne, mert Párizsban nélkülözhetetlen. Kérek haladéktalan választ.” Ezen kívül minden, az ország számára hasznosnak vélt információt igyekeztek beszerezni, vagy éppen intézkedni az ügyben. Megtörtént, hogy egy olaszországi művészeti kiállításon való magyar részvétel lehetőségét is igyekezett a küldöttség megoldani. A tavasz folyamán a delegáltak már szabadabban mozoghattak, ekkor a szállások intézésének ügyei növekedtek meg. Az is megtörtént, hogy a delegáció egyik tagja táviratilag kért a családjáról hírt. A táviratokat címmel is ellátták, vagyis megadták, hogy kiknek szól. Gyakori, hogy több helyre, több személynek címezték. Aláíráskor keresztnevet nem használtak. A Párizsból érkező táviratokat a delegáció megbízott vezetőjeként többnyire Praznovszky Iván írta alá (gyakran szerepel Práznovszky névváltozatban is), míg a Budapestről küldötteket Somssich József külügyminiszter.
Technikai szempontból ezek a távirati üzenetváltások ún. számjel-táviratok voltak (chiffre). A számjelek egy bizonyos kódrendszer alapján kialakított, írásként csak a megfelelő rejtjelkulcs ismeretében voltak megismerhetők. A kódokra nagyon vigyáztak, és a feloldás (vagyis a desiffrírozás) során a szabályok szerint csak a tisztázatott, a „lefordított” szöveget lehetett megőrizni, míg a számjeles eredetit meg kellett semmisíteni. Megtörtént, hogy Párizsban az egyik delegált februárban elveszítette poggyászát, és a magyar külügy rögtön aziránt érdeklődött, hogy a számjel szótárt „kompromittáló” írások voltak-e. Praznovszky megnyugtatta a budapesti kormányzatot, hogy ilyesmi egyáltalán nem, de „politikai posta” volt a csomagban. Egyébként e poggyász felkutatásáról a francia tisztek segítségét bevonva haladéktalanul intézkedtek.
A magyar kormányzathoz beérkező táviratok számjelei, számjel-csoportjai gyakran voltak csonkítottak, hiányosak vagy éppen megszakadtak. E hiányokat a kódfejtéskor kipontozással jelezték, illetve „X” jelekkel a lap alján magyarázattal látták el. A nagyon hiányos, vagyis érthetetlen táviratok esetében Budapestről azok megismétlését kérték. A számjeles táviratokat kéziratban vagy gépiratként tisztázták, azonban a gépiratban is gyakori a kézzel írt betoldás. A tisztázott táviratokról akár több másodpéldányt is készíthettek, és több helyre is elküldhették őket. A jelen dokumentumközléshez kiválogatott táviratok érdekes részletekkel, kiegészítő információkkal szolgálnak a békeelőkészítés időszakából, megmutatják a magyar állam érdekeinek képviseletében tett erőfeszítéseket, és rávilágítanak azokra a törekvésekre, amelyek a magyar küldöttséget vezérelték. A tavaszi francia-magyar gazdasági tárgyalások jelentősebb fordulóinak hírei is nagyobb számban ide kerültek, mutatva a magyar vezetés törekvéseit a kedvezőbb békefeltételek kialakítására.
A közölt dokumentumokat címmel láttuk el, és az eredeti táviratok felső részére szinte mindig kiírt „chiffre – távirat” jelzést következetesen elhagytuk. Szintén elhagytuk azon személyek és szervek, szervezeti egységek felsorolását, akiknek és ahová a vonatkozó táviratot címezték. A feladási és a megérkezési dátumokat és helyneveket (Neuilly, Budapest stb.) közöltük, a keltezés esetében az eredetileg „macskakörömmel” megadott ismétlődést mutató jelzéseket kiírtuk. A római számmal jelölt hónap után perjellel megadott napot meghagytuk. A korabeli „egyeztette, másolta” stb. és egyéb kezelési feljegyzéseket elhagytuk, hasonlóan a távirat eredeti számához.
A távirati szövegekben a korabeli kifejezéseket (pl. Entente), valamint az írásmód (pl. delegátió) nagyobb részét eredeti alakjában meghagytuk, viszont néhány szót a most használt formában írtuk át (Páris szó helyett Párizs, a minister helyett miniszter stb.). Az egyértelmű elgépeléseket, elírásokat, illetve a kis- és nagybetűk felcserélését javítottuk. A névelők és a vesszők hiányát pótoltuk, hasonlóan az értelemzavaró, kihagyott betűkhöz. A személyneveket az eredeti forma meghagyásával szögletes zárójelben a megfelelő írásba helyeztük. A csonkítások, számjel-hiányok és az eszközölt kihagyások magyarázatát lábjegyzetekben adtuk meg.
A levéltári jelzettel megadott távirat-szövegek eredeti példányai a korabeli Külügyminisztériumnak a Magyar Országos Levéltárban (MOL) elhelyezett iratanyagában találhatóak.
Dokumentumok
A békedelegáció távirata a különféle jegyzékek sürgős kiküldéséről
Kelt Neuilly, 1920. I. 14.
Érkezett Budapest, 1920. I. 17. d. u. [délután] 8 ó[ra]
Teleki üzeni: [a] futárral csak [az] erdélyi mellékletek jöttek. [A] bánáti történelmi, néprajzi jegyzékek, nyugatmagyarországi történelmi és élelmezésstatisztikai, tót jegyzékekhez történelmi, agrárstatisztikai, néprajzi mellékletek, valamint [az] összes jegyzékekhez gyáripari, Csáky István-féle statisztikák hiányoznak. [A] pénteki futár hozza mindezeket magával, valamint száz darab Edvi-Illés-féle atlaszt is. Csáky üzeni, hogy a rutén jegyzékből még hiányzik a rutén nép története és ethnográfiája, a rutén vezetők nyilatkozatai, a négy rutén vármegye élelmiszerszükségletének kimutatása, a lakosság sűrűsége és a mezőgazdaságilag művelhető terület, [a] gyáripari és bányászati kimutatás, [az] állattenyésztés és munkásközvetítés. Mindezek már kefelenyomatban megvoltak. Sürgősen kérjük őket. Esetleg automobilon Bécsbe úgy, hogy [a] pénteki esti antantvonatot még elérhesse.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A békedelegáció távirata a béketárgyalások magyar részről történő elodázásának szándékáról
Neuilly, 1920. I. 28.
Budapest, 1920. I. 29.
Gróf Bánffy Miklós Londonból több ízben nyomatékosan hangsúlyozta Bethlen grófhoz írt leveleiben, hogy [a] béketárgyalások részünkről elodázólag kezelendőek legalább is [az] angol parlament megnyitás[á]ig. – Ajánlatosnak mutatkoznék tehát egyes kérdéseknél olyan közbeeső javaslatokat tenni, melyek [a] fenti célnak megfelelnek. Például [a] románok viselkedése a megszállott területeken a kisebbségek védelme tekintetében kötött egyezmények dacára a legembertelenebb, miért is [a] békefeltételekre adandó válaszunkban arra utalni kellene, hogy e kérdésben tiszta döntés nem lehet, míg Entente kommissziók [a] helyszínen [az] állapotokat meg nem vizsgálják, az ily természetű elodázási javaslatok egyébiránt, talán gazdasági vagy jogi kérdéseknél is megkísérelhetők lennének. – [Az] időnyerésnek további módja lenne, hogy válaszunkat február 12-én nem egyszerre nyújtanók be, hanem csak egy részét, [a] további részleteket később, mi által jó szándékról tanúságot teszünk és talán mégis sikerül [a] döntés idejét kitolnunk. Nem tartom lehetetlennek, hogy Clemenceau és vezérkarának távozása folytán [a] békekonferencia körében beállott fejetlenség következtében ˙(…)1
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A magyar kormányzat távirata a válaszjegyzékek kiszállításáról
Gróf Csáky Istvánnak a következő számjeles távirat lenne elküldendő.
[A] vízügyi jegyzéket csak [a] területi jegyzék után adjuk be. – Ezek szövegét magunkkal visszük. – Statutumot nyomasd ki ott.
Intézkedtünk az iránt, hogy [az] elszakítandó területekről mennél több tiltakozó sürgöny jöjjön. – [Az] eredeti táviratokat magunkkal visszük. – Békeiroda.
Somssich
(1920. II/1.)
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A békedelegáció távirata a delegáció haladék-kéréséről, valamint a jegyzékek sürgős megküldéséről
Neuilly, 1920. II/14.
Érkezett: az amerikai misszió futárja útján, 1920. II/17.
[A] békefeltételekre adott válaszunk átnyújtásához külön jegyzékben kértünk mintegy tizennégy napi haladékot, még hátralékos részletkérdésekre vonatkozó megjegyzéseink beadására. – Ma érkezett egyelőre szóbeli, de hivatalos válasz szerint csak nyolc napi haladékot kaptunk. – Kérjük tehát [a] Budapesten lévő anyagot úgy amint van, kéziratban kiszedve vagy nyomtatásban haladéktalanul idejuttatni.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Neuilly, 1920. II.13.
Budapest, 1920. II.14.
Válasz a 66. számú sürgönyre.
Államfő személyét illetőleg többek kérdésére kijelentettem, hogy minden más kombinatió kizárásával Horthy megválasztását tartom egyedül helyesnek és azt teljes mértékben támogatom.
Apponyi
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Gróf Apponyi részére:
A miniszterelnök a pártközi konferencia megbízásából hálája és tisztelete jeléül felajánlja Nagyméltóságodnak a házelnöki tisztségre való jelölését és garantálja annak megszavazását. Kéri Nagyméltóságod lehető mielőbbi nyilatkozatát, kegyeskedik-e elfogadni.
Somssich
(1920. II/14.)
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A magyar kormányzat távirata a lengyel kormány esetleges baráti közreműködéséről
Az itteni lengyel követ útján felkérettem a lengyel kormányt, hogy pártolólag közvetítse a nagyhatalmaknál és elsősorban az angol kormánynál a magyar kormány ama kérését, hogy békedeleátiónknak a szóbeli tárgyalások megengedtessenek. [A] lengyel követ meleg támogatását megígérte. Amint [a] válasz megérkezik, közölni fogom.
Somssich
(1920. II. 14. d. u. délután 10 óra)
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A magyar kormányzat távirata Apponyi Albertnek a kormányzóválasztásról és a kormányelnöki poszt betöltésének személyi bizonytalanságáról
A mai pártközi konferencia abban állapodott meg, hogy az alkotmányosság helyreállításáról és a főhatalom ideiglenes gyakorlásáról benyújtandó törvényjavaslatot nagyobb vita nélkül fogja elfogadni.
Horthynak kormányzóvá leendő megválasztása úgy látszik, biztosítva van. A jövendő miniszterelnök személye még kétes. Huszár nem óhajt maradni, Haller[nek] és Rubineknek vannak ez idő szerint legtöbb kilátásai. Prohasca [Prohászka] is kombinátioba volt téve, de elejtetett.
Somssich
(1920. II. 14. d. u. [délután] 11 ó[ra] 45 p[erc])
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Neuilly, 1920. II.16.
Budapest, 1920. II.17.
Hálásan köszönöm a kiváló megtisztelést, de viszonyaim nem engedik, hogy a házelnöki tisztséggel járó lekötöttséget vállaljam.
Apponyi
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A békedelegáció távirata a külföldi sajtópropaganda megszervezéséről
Neuilly, 1920. II.19.-én.
Budapest, 1920. II.20.-án.
[Az] itteni rádió agentúra hajlandó budapesti híreket, melyek a magyar kormány intencióinak megfelelően vannak tartva [!], kiadni [az] itteni sajtó részére és terjeszteni. Ugyancsak hajlandó magyar lapkivonatokat közölni. Kérem [a] vonatkozó anyagot sürgönyileg hozzánk juttatni, én továbbítom és kiegészítem azzal, amit a békedelegáció óhajt megjelentetni.
Ha [az] ingyen távirati összeköttetés helyre lesz állítva, ezen értékes propagandisztikus akció teljesen költségmentesen valósítható meg, kérem tehát [az] általam annyiszor sürgetett közvetlen drótkérdést, melyet [a] franciák naponként próbálnak a részünkre érvényesíteni, (…)2 nál mielőbb érvényesíteni.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A békedelegáció távirata a nyugati sajtóban közölt kedvező hangú újságcikkre való reagálásról
Neuilly, 1920. III. 4.-én.
Budapest, 1920. III. 5.-én.
Az „Echo de Paris”-ban folyó hó 4-én megjelent, Nitti úr és Lloyd George úr [a] magyar területi kérdésekben megjelent állásfoglalására vonatkozó cikke [!] mindenesetre kedvező jel, de tekintettel a magyar sajtó szokott nagy optimizmusára kérem Excellenciádat, hogy a sajtó hangjára e tekintetben mérséklően befolyást gyakorolni szíveskedjék. Meggondolandó, hogy még egy esetleges ily örvendetes fordulat is tulajdonképpen célunktól, a területi integritástól igen távol van, viszont annak az elérésére semmi kilátásunk nincs. De mivel politikai tekintetben is Kramarz [Kramar] úr hatást gyakorolhatna és a velünk szemben látszólag megnyilatkozó (…)3 kezd engedékenyebb magatartást (…)4 is káros befolyást gyakorolhat, ha ennek az első lépésnek a cseh sajtóban túl hangos és messzemenő konzekvenciáit levonó visszhangja támadna, [a] sajtóra megfelelő befolyást gyakorolni feltétlenül kívánatos lenne. Megjegyzem még, hogy a szóban forgó cikk tárgyára vonatkozólag eddig semmiféle hivatalos vagy félhivatalos megerősítést nem kaptunk. Nincs kizárva, hogy ez csak ellenségeink egy sajtómanővere, melynek célja, hogy a részünkről megnyilatkozó túlságos mohóságot ellenünk eskomptálják.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Neuilly, 1920. III/7.
Budapest, 1920. III/8.
[A] Népszava vezércikke, mely Horthyt üdvözli és [fa] munkásság közreműködését felajánlja, itt jól felhasználható lenne. Kérjük ezen cikket bő kivonatban megsürgönyözni.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A békedelegáció távirata a magyar állam kölcsön iránti kérelmének elhalasztásáról és a béke aláírása kételyének fenntartásáról
Neuilly, 1920. III/9.-én.
Budapest, 1920. III/10.-én.
Kölcsön iránti lépések megkezdését ebben az időpontban nem tartjuk célszerűnek, fontos taktikai szempontból [a] békealáírás iránt [az] ententenál [!] meglévő kételyt fenntartani.
Addig is kérjük [a] szükségletről, amely a lehetőségig redukálandó, kategóriák szerint részletesebb adatokat, hogy [a] kellő pillanatban bejelentendő kívánságot motiválhassuk.
Popovics
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A magyar kormányzat távirata a román hadseregnek a tiszántúli területekről történő kivonulásáról
A Tiszántúl kiürítése második mozzanata, mely magába foglalja Hódmezővásárhely, Szentes, Szarvas, Mezőtúr és Karcag megszállását, tervszerűleg végre lett hajtva. Incidensek nem fordultak elő. [A] románok számos ponton behatolnak az esetenkénti semleges zónába, ott rabolnak és fosztogatnak, úgyszintén a szegedi körzet területén is.
A még románok által megszállt területen a requirálás és hivatalos rablás a legkíméletlenebbül folyik.
A népszavazástól való félelmükben Nagyváradról a magyar vasutasokat elhelyezik Erdélybe és románokkal pótolják, hogy a magyarság számarányát így is lenyomják.
A megszállás harmadik mozzanata március 9-én kezdődött. A negyedik mozzanat előreláthatólag 17-én veszi kezdetét. Fővezérség.
Somssich
(1920. III/12)
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Neuilly, 1920. IV/3.
Budapest, 1920. IV/4.
[A] Manchester Guardian folyó hó 26-iki [!] számában [a] magyarországi fehér terrorról megjelent cikke különösen a hajmáskéri fogolytáborban internált kommunisták keserves helyzetét emeli ki. – Módunkban van ugyanazon lapban egy cáfolatot elhelyezni. Kérek konkrét adatokat arra vonatkozólag, hogy [az] előforduló fehér atrocitásokat agent provokateur-ök és tisztekként szereplő gonosztevők követik el. A (…)5 következtében [a] svájci vöröskereszt megbízottjai nagyon kedvező jelentéseket küldtek a hajmáskéri táborban uralkodó állapotokról- - Előnyös volna Kuno Hoffer és George Burnier-rel érintkezésbe lépni, s esetleg egy általuk adott interview alakjában a fent említett angol lap állításait megcáfolni. Sürgős sürgönyválaszt kérek.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Neuilly, 1920. IV. 9.
Budapest, 1920. IV. 10.
Bizalmas forrásból értesülök, hogy számos zsidó egyetemi hallgató [az] Allience Israelitéhez fordult azzal a kéréssel, hogy Párizsban folytathassák tanulmányaikat, [mert a] budapesti egyetemről kizárattak. – Mivel ezek itt hitsorsosaik szánalmát felkeltendő [a] magyar állapotokat itt bizonyára túlzott színekben tüntették fel, kívánatosnak látszik, hogy ez valami módon megakadályoztassék.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Neuilly, 1920. IV. 10.
Budapest, 1920. IV. 11.
Csáky Imre részére.
Semsey kér hírt Halmos felől, mert [a] franciák [a] visszajötte iránt már többször érdeklődtek.
[A] jelenlegi angol-francia feszültség igen előnyösen volna kihasználható.
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-39/res.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Versailles le 13 Avril 1920
Szigorúan titkos.
Kizárólag Teleki gróf számára.
Halmos üzeni:
„[A] tárgyalás legszív[ély]esebb hangon és nagyon bíztatóan folyt le. Előadtam [a] politikai és [a] közgazdasági helyzetet. Mindakettő [!] kielégítette, s közölte, hogy részükről teljes előzékenységre számíthatunk. Megállapodtunk, hogy lehetőleg holnap tárgyalunk [a] kormányelnökkel. Meghívást kaptam csütörtök reggelire [!]. Apponyi gróf miniszterelnökségét nagyon szívesen és határozottan bizalommal várják. Teleki gróf külügyminiszterségének örülnek. [A] kinevezés után ennek azonnal kifejezése lesz. Remélem a hét végén [a] meghívást részetekre elküldhetem. A francia-angol kérdés teljesen (…)6”
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-40/res.) Eredeti, kézzel írt tisztázat.
Versailles, 1920. IV/16.
Budapest, 1920. IV/17.
Szigorúan titkos.
Kizárólag Teleki gróf részére.
Halmos üzeni:
„[A] találkozások és [a] reggeli [a] legbarátságosabban folytak le. [A] megegyezést átbeszéltük és megállapodtunk, hogy jövő héten formába öntjük. Jövő hét péntekjén számítsátok [az] ideutazást. Lényeges nehézség nem merült fel. [A] hadseregről sokat és kedvezően beszél. Apponyi gróf és Teleki gróf kormányvállalása okvetlenül szükséges, erre nézve haladéktalanul kérek távirati értesítést. Sajtóakciót ott csináljatok, itt én megkezdem. Feltételek átadása elhalasztva!”
Praznovszky
Eredeti, kézzel írt tisztázat.
(MOL K 64 1920-11-54/res.) Eredeti, kézzel írt tisztázat.
Versailles, 1920. IV/22.
Budapest, 1920. IV/23.
Báró Ulmann Adolf kéri a következőket Bethlen gróffal közölni:
„Londonban számtalan tárgyalás során azt az impressziót nyertem, hogy [a] hajózási ügyeket kivéve alig van irántunk érdeklődés, bár egyes kezdeményezések némi reményekkel kecsegtetnek. – Amennyiben egyes részvényekben vásárlások történnek, az csakis valutánk javulására irányuló reményekre vezethető vissza. – Nem hiszem, hogy Angolországtól hathatósabb politikai és anyagi támogatást várhatunk. – Párizsban egyes miniszterekkel és mérvadó férfiakkal lesz találkozásom.”
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Versailles, 1920. IV/22.
Budapest, 1920. IV/23.
Kizárólag a Miniszter Úr számára.
Halmos üzeni: [a] tárgyalások kedvezően haladnak, csütörtök d. u. [délután] folytatás, [a] gazdasági plattform kielégítő. – Sajtó-irodánk megalakult [és az] összes európai fővárosokra kiterjed, kérünk minden nap politikai, gazdasági, pénzügyi és társadalmi híreket [a] békedelegáció útján hozzánk juttatni. – Kérünk továbbá [a] legközelebbi futárral teljes propaganda anyagot: tájképeket, filmeket, ismert politikai személyek életrajzát, főképp pdig magyar politikai, művészi és társadalmi hírességek, férfiak és nők arcképeit. – Kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy (…)7 kedvéért elsősorban csak társadalmi és gazdasági propagandáról lehet szó. – Anyagot kérjük haladéktalanul megküldeni. […]8
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-53/res.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Versailles, 1920. IV. 28.
Budapest, 1920. IV. 29.
Szigorúan titkos.
Ullmannék csütörtök este érkeznek Budapestre. Nagyon kívánatos lenne, hogy Excellenciád azonnal megérkezésük után lelkükre kösse, hogy Paleologue-val [Palélogue] folytatott beszélgetésüket és a francia-magyar közeledésről itt nyert impressioikat absolute titokban tartsák.
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-55/res.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Versailles, 1920. IV. 28.
Budapest, 1920. IV. 29.
„Paleologue [Palélogue] ma kabinetfőnöke által üzentette Halmosnak, hogy reméli, miszerint az eddigi tárgyalások alapján (melyek a főbb vonásokban a Nagyméltóságod által ismert eredeti tárgyalási alappal megegyező mederbe folytak), egy előzetes francia-magyar elvi megállapodás még e hét végéig létesíthető lesz.
Palélogue ezt annál szívesebben látná, mert amint mondja, a békefeltételek a Praznovszky tegnapi sürgönyében említett alakban, immár minden valószínűség szerint a jövő hét elején át fognak nyújtatni.
Csáky”
Fenti szöveg szigorúan titkos és kizárólag a Miniszter Úr részére szól.
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-55/res.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Versailles, 1920. IV. 28.
Budapest, 1920. IV. 29.
Csak [a] Külügyminiszter Úr számára. Igen titkos.
Ma reggel megérkezve, Halmos által eddigi tárgyalásai menetéről [!] behatóan informáltattuk magunkat.
Általános benyomásunk az, hogy [a] Halmos természetének megfelelő egyes könnyen jóvá tehető túlzásoktól eltekintve a helyes mederbe terelte a tárgyalásokat, úgyhogy alapos a reményünk, hogy utunk kielégítő eredménnyel fog járni.
Egyes előkészítő kérdésekben [a] megbeszélések Halmos és Paleologue [Palélogue] között még nem lévén lezárva, első összejövetelünk ez utóbbival csak ennek megtörténte után, előreláthatóan holnapután lesz meg, melynek eredményéről részletesen fogok jelenteni. – Csáky.
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-55/res.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Szigorúan bizalmas.
Henry ezredes közölte, hogy [az] Entente válaszát a végleges békefeltételekkel a jövő hét elején, valószínűleg hétfőn kapjuk. Ezúttal bejelentése valószínűleg látszik, mert Halmosnak is az a benyomása, hogy legközelebb átnyújtják [a] békefeltételeket, melyeken változás nemigen lesz, így [a] 243. számú számjeltáviratban említett népszavazás sem. Azonban Halmos Paleologue-nak [Paléologue] nem egészen precíz és talán szándékosan határozatlan formában tett kijelentéséből azt a benyomást nyerte, hogy a válaszjegyzék némi utalást fog tartalmazni vagy [a] revízióra, vagy [a] Ligue des Nations-ra, és állítólag nem lenne ultimátum jellege. Ha terminust adnának, minden esetre rögtön kérni fogom annak meghosszabbítását.
Praznovszky
(1920. IV. 29.)
(MOL K 64 1920-11-55/res.) Eredeti, kézzel írt tisztázat.
A békedelegáció távirata Károlyi Mihály személyéről és a francia külpolitikáról
Versailles, 1920. V. 3.-án
B[uda]pest, 1920. V. 5.-én.
[…]9 Károlyi Mihály gróf ittléte legalábbis kétséges. [A] francia kormány különben is szélső bal irányzatú politikusokkal egyik országban, tehát Magyarországban [!] sem keres összeköttetést. Poincaré gróf Károlyi László ügyvédje volt, és Mihállyal semmilyen nexusban nem állott. Egyszer fogadta, akkor is Szécsen akkori nagykövetünk előzetes megkérdezésével és hozzájárulásával. […]
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Versailles, 1920. V/6.
Budapest, 1920. V/7.
Statim. Szigorúan bizalmas.
[A] kísérőlevél nagyjából megfelel annak amit gróf Semsey Excellenciádnak átnyújtott. Úgy ennek, mint válasznak hangja mérsékelt. Állandó hivatkozás történik érveinkkel szemben [az] Entente előzetes szerződésbeli lekötöttségére és [az] esetleges engedmények mint lehetőségek szerepelnek. [A] szerződés nagy egészében véve változatlan, csak néhány alig észrevehető nyitott ajtót hagytak érdekeink érvényesítésére (…)10
Véleményünk szerint kívánatos lenne [a] magyar sajtót olyan irányba befolyásolni, hogy főképpen [a] kísérőlevél alább megjelölendő pontjait szögezze le, illetve az abban foglalt megbízásokat javunkra erősen kidomborítsa és mintegy azoktól tegye függővé [a] béke aláírását. Semmi esetre sem tanácsos [az] aláírás szükségességét [a] kényszerhelyzettel indokolni, mert ezáltal csak saját álláspontunkat gyengítenők.
[A] kísérőlevél fent említett főbb pontjai:
I. [A] határkijelölő bizottságok a Népszövetséghez fordulhatnak [az] igazságtalan határ kiigazítására. II. [A] ruthén nép önrendelkezésének érvényesítése ugyancsak a Népszövetség által. III. Végül általánosan utal arra, hogy a viszonyok változásával [a] Népszövetség a béke által teremtett helyzetet megfelelően módosíthassa.
Részletesebb kivonatot clarisz következő sürgöny, mely közlés végett átadandó lenne [faz] MTI-nak [Magyar Távirati Iroda] (…)11 Válaszomban [a] jegyzék átvételét elismerem, [és] bejelentem, [hogy] azonnal hazautazom, és kérem [a] terminusnak 10 nappal való meghosszabbítását, indokolva ezt azzal, hogy az oda-vissza utazás maga majdnem igénybe veszi az engedélyezett határidőt. Kilátás van arra, hogy 5-6 nap meghosszabbítást kapunk.
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-72/res.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A magyar kormányzat távirata a kísérőlevél tartalmának a közvéleménnyel való tudatosításáról
Szigorúan bizalmas.
[A] békeszerződés kísérőlevelének optimisztikus kommentálása itt nagy nehézségekbe ütközik. A népszavazás megtagadásának okadatolása, az ezer éves birtoklás jogtalanságának említése, az 1918 évi határozatokra hivatkozás fölöslegesek és itt nagy recenzust keltenek. [A] közvélemény[ben] és [a] sajtóban teljes a felzúdulás. Mindazonáltal a szükséges végső elhatározást nem fogja megmásíthatni. Arra törekszem, hogy a sajtót nyugodtabb mederbe tereljem, ami az első felzúdulás lezajlása után remélhetőleg sikerülni is fog. Azonban magunk is Apponyival azon [a] nézeten vagyunk, hogy a három kiemelt engedmény nem olyan, hogy ezek a békeszerződés megsemmisítően rossz komplexumával szemben a békedelegátio nagy érdemeként volnának beállíthatók.
[A] Halmos-féle tárgyalások pedig, különösen a görögnek beadott nem kellő óvatossággal megfogalmazott javaslatnál fogva még nem jutott oly stádiumba, mely ily messzemenő következtetésekre jogosítana.
Teleki
(1920. V/7.)
MOL K 64 1920-11-72/res.) Eredeti, kézzel írt fogalmazvány.
Versailles, 1920. VI/1.
Budapest, 1920. VI/1. d. u. [délután] 11.
Henry ezredes érdeklődött a francia külügyminisztérium[nál] [az] aláírási szertartás lefolyása végett, és azt a felvilágosí[tást] nyerte, hogy [a] ceremónia hasonló lefolyású lesz mint [az] osztrák békénél: egyszerű ülés minden beszéd és válasz nélkül. [A] jelenlévő meghatalmazottak fel fognak szólíttatni [a] békét aláírni, aminek megtörténte után [az] ülést bezárják. [A] terem állítólag pazarul lesz díszítve és külsőségekben [a] francia kormány nagy fényt szándékozik kifejteni. Ellenben úgy látom kissé rossz néven veszik, hogy még semmi választ nem adtam [az] aláíró személyét és érkezését illetőleg; múlt hét vége óta úgy Henry ezredes, mint az angol és [az] olasz tiszt 5-6-szor érdeklődik naponként, kaptam-e hírt Budapestről és negatív válaszom nem jó benyomást tesz. [A] szerződés eredeti szövegében [a] magyar meghatalmazottak nevét be kell még nyomatni, formalitásokat megállapítani etc. Úgy számított [a] francia külügy, hogy az illetők már holnap reggel itt lesznek, de eddig csak egymással [!] ellentmondó hírek jelentek meg a lapokban.
Praznovszky
(MOL K 74 1920-I-Párizs) Eredeti, géppel írt tisztázat.
A békedelegáció távirata a francia kormány közeledési szándékáról és a gazdasági együttműködés további lehetőségeiről
Versailles, 1920. jún[ius] 3.
Budapest, 1920. június 5.
[…]12
Első futólagos benyomásaim szerint [a] helyzet ma itt az, hogy [a] francia kormánynak hozzánk való közeledési szándéka immár itt is közismert, annyira, hogy már a francia belpolitikai térre is átjátszik, amennyiben a kormányt ezen irányváltozás miatt ellenfelei nyíltan megtámadni készülnek: így nevezetesen a „Paris Midi” (Loucheur) mai számában is.
Ezen körülménynek a mi szempontunkból kedvező következménye, hogy Millerand úr, aki a parlamentben elég erősnek érzi magát a harcot ellenfeleivel felvenni, ma már jóformán nyilvánosan exponálva van a magyarbarát irányzat mellett, és evvel győz vagy bukik. A magyar kérdés így a kabinetkérdéssé válván, a mi félrevezetésünkről, még ha eredetileg szándék is lett volna, ma már szó sem lehet, a kormány csaknem kétségtelen győzelme esetén pedig sokkal nyíltabban és erélyesebben folytathatja megkezdett aktiotokat.
A csehek, délszlávok, románok és lengyelek itteni helyzetét illetően utalok Praznovszky utolsó idevágó jelentésére.
Gazdasági tárgyalások:
[A] vasúti opciót a Budapesten megejtett változtatásokkal elfogadták. [A] végleges szerződésben hajlandók volnának (…)13 amiben foglaltak helyett megfelelő frankhitelt szabad rendelkezésünkre bocsátani.
Hitelbank ügyet illetőleg [a] franciák [a] ma délelőtti tárgyaláson igen messzemenő jóindulatot tanúsítottak és Kornfeld báró legutolsó Ulmannhoz intézett sürgönyében jelzett minimumnál jóval kedvezőbb feltételekbe belementek.
Ez, valamint mivel [a] franciák [a] vasút és Hitelbank ügy között egyrészt, és politikai deklaraciok között másrészt, junktimot állítanak elő addig, igen kívánatos volna ha [a] Kornfeld báró által kért felhatalmazás [a] Hitelbank igazgatósága által neki sürgősen megadatnék. Így még elérhető, hogy [a] politikai jegyzék közlése [a] béke aláírását nyomon követve annak rossz hatását a magyar közvéleményre némileg ellensúlyozná. [A] megegyezés véglegesítése annál sürgősebb, minthogy szomszédaink – az osztrákokat is beleértve – azt mindenképp meghiúsítani akarják és ez irányban itt gőzerővel dolgoznak.
Csáky
Praznovszky
(MOL K 64 1920-11-sz. n./res.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
1 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „innen végig csonkítva, ismétlés kéretett.”
2 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „2 számjelcsoport csonkítva”.
3 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „látszólag egy-két csoport kimaradt”.
4 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „csonkítva”.
5 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „egy számjelcsoport csonkítva”.
6 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra ráírt szöveg: „1 számjelcsoport csonkítva”.
7 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „három számjelcsoport csonkítva”.
8 A kihagyott szövegrészben egy pénzvásárlási ügyről tudósítanak.
9 Az ebben a távirati szövegből kihagyott részben egy magyar diplomata kiküldésének visszavonását kérték.
10 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „egy sz[ám]jelcs[oport] csonkítva”.
11 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „egy sz[ám]jelcs[oport] csonkítva”.
12 A kihagyott szövegrészben egy korábbi táviratra és az abban jelzett opció szövege kiegészítésére tett lépésekre utalnak.
13 A hiányzó rész magyarázatául a táviratra rágépelt szöveg: „három számcsoport szakítva”.