Kisebbségkutatás - 2009. 4. szám
parlamenti választások 2008Gabanyi, Anneli Ute: Die Parlamentswahlen 2008 in Rumäniwen. = Südosteuropa Mitteilungen. 2009. 1. H. 65-75. p.
A
2008-as választásokra az előző évi EU-csatlakozás és EP-választások izgalma
mellett a parlamenti ciklus egészére jellemző zűrzavar (pártszövetségek gyakori
átrendeződése, a kormánykoalíció megbillenése, illetve Tăriceanu miniszterelnök
és Băsescu elnök hatalmi pozícióharca) közepette került sor. Az esemény különös
újdonsága a Băsescu államelnök bábáskodása mellett született új, egyéni választókerületi,
relatív többségi rendszer kipróbálása volt, mint ahogy az ez évi helyhatósági
választásoknál is újólag vezették be a megyei tanácselnökök közvetlen választását.
Mindkét évközi megmérettetésen a Băsescu hátterét adó Demokrata Liberális Párt
került az élre Tăriceanu Nemzeti Liberális Pártja előtt.
Az esemény a rendszerváltás óta a legalacsonyabb, már-már bojkott-értékű választói részvétel (39 %) mellett zajlott. Ennek okai a zavaros politikai helyzet elbizonytalanodása mellett a többi között talán az időpont nem igazán szerencsés megválasztásában (a december 1-jei nemzeti ünnepet közvetlenül megelőző, meghosszabbított víkendre alkalmas hétvége), vagy a napirend elnökválasztási pontjával megrövidült relatív súlyvesztésében kereshetők. (Romániában most lépett érvénybe az eddigi négyről öt évre kitolt elnöki ciklus gyakorlata is.) A részvételi arány alacsony szintjén belül erős a területi megoszlás is: a passzivitás elsősorban a polgári jobboldal korábbi erősségeit, a nagyvárosokat jellemezte. Maga az új választási szisztéma kisebb anomáliáktól eltekintve jól vizsgázott, bár bizonyos pártok hevesen bírálják egyedi veszteségeikért.
Győztesként – mindketten ellenzéki pozícióból, bár egymás riválisaként - szinte fej-fej mellett futott be a szociáldemokrata-konzervatív pártszövetség és az év egyéb megmérettetéseiben is jól teljesítő Demokrata Liberális Párt a szavazatok egy-egy harmadának megszerzésével, míg a többiek nagyságrendekkel elmaradtak mögöttük. Ezzel kényelmetlen patthelyzet jött létre az erőviszonyokat illetően. A másodvonalon feltétlenül értékelendő a 2004-ben - az akkori Demokrata Párttal közös platformon - élre került és miniszterelnököt adó Nemzeti Liberális Párt 18,57 százalékos eredménye - ahhoz képest, hogy demokratái 2006-ban, odaállva Băsescu mögé, cserbenhagyták, és RMDSZ-támogatás mellett törékeny kisebbségben kormányzott tovább. Maga az RMDSZ a 6,17 százalékával hozta a biztos formáját, míg a Nagy-Románia Párt korábbi sikerei után nagyot bukva, kiesett a parlamentből. Jelentős eredmény a parlament összetételének megújhodása: a képviselőházi tagok fele új ember, a szenátus pedig 62 százalékban cserélődött ki. Ugyanakkor a régiek között most is ott találhatók a korrupcióval kapcsolatba hozható, akár eljárás alatt álló személyek. Ugyancsak előremutató fejlemény a romániai pártrendszer koncentrációja: a szavazatokon kevesebb nagy, illetve kisebb párt osztozott, többen rekedtek meg a parlamenti küszöb alatt.
Biztos többségi eredmény hiányában a kormányalakítás ügye sokirányú egyeztetést kívánt, de leginkább Băsescu „szuverén” döntésére várt. Az elnök előre jelezte: feltétlen alkotmányos jogaként fogja fel a miniszterelnök kijelölését (a homályosan fogalmazott, többféleképp értelmezhető cikkely alapján). Első választása a demokrata-liberális alelnök Theodor Stolojanra esett a korábban szövetséget váltó demokratáktól - a nemzeti liberálisok elriasztása, egyszersmind egy nagykoalíció számára a szociáldemokraták esetleges megnyerése érdekében. Itt valami azonban félresikerült, Stolojan, nem egészen nyilvánvaló okokból, öt napra rá visszaadta a mandátumot. A helyére álló Emil Boc mint ugyanazon párt elnöke viszont sikerrel megoldotta a problémát. Választói, sőt más választók is ugyanakkor a demokrata-liberális / szociáldemokrata koalíciót igen rosszul fogadták, különösen azután, hogy mindkét tagja nagyvonalú választási ígéreteit sietett a pénzügyi válság okán visszavonni. A fordulat egyelőre Băsescu népszerűségvesztésében is megmutatkozott, az elnök mégis láthatólag sokat remél ettől a konstellációtól a 2010-re tolódott elnökválasztásra, ahol esélye lehet a megerősítésre. Băsescu ugyanerre játszik máris népszerű alkotmányreform-tervével is, amelynek az elnöki hatalom határozott erősítésének irányába mutató, hiteles demokrata körökben hevesen vitatott javaslataival nagyon is magára gondol.
Komáromi Sándor