Kisebbségkutatás - 2009. 4. szám
szomszédi viszonyBachmann, Karin: Eiszeit unter Nachbarn. Slowakisch-ungarische Bewährungsproben. = Osteuropa. 58. Jg. 2008. 12. H. 59-64. p.
Ezt a cikkét a Bécs, Pozsony és Budapest között
tevékenykedő újságírónő még a kisebbségek nyelvhasználatát valósággal kirekesztő
nyelvtörvény életbe lépése, ugyanígy a magyar államelnök komáromi látogatásának
botrányos meghiúsítása előtt írta, de már akkor a viszonyok eljegesedésre utalt.
Tulajdonképp informatív összefoglalást ad a 2006-os szlovákiai kormányváltást
követő időszakban újra kiéleződő szlovák többségi és magyar kisebbségi, illetőleg
szlovák-magyar államközi ellentétek megnyilvánulásairól, a kapcsolatokat megterhelő
incidensekről és a diplomáciai pengeváltásokról. Szó kerül a kormánykoalícióban
részt vevő nemzeti párti elnök magyarellenes kirohanásairól, a Ferencváros futballklub
dunaszerdahelyi mérkőzésén megesett, a magyar közvélemény szemében máig tisztázatlan
rendőri fellépés brutalitásáról, a Malina Hedvig-ügy elfogulatlan kezelése iránt
kétséget ébresztő bírói eljárás szakaszairól és a mindinkább radikalizálódó
magyarországi szélsőségeket megtestesítő „magyar gárda” kihívó szlovákiai
látogatásairól is.
A cikk hozadéka a német olvasói érdeklődésre szabott hathatósabb tájékoztatáson felül talán a tágabb összefüggések és az előzmények felvillantásában rejlik, még ha néhol vitatható is a beállítása. Kérdéses mindjárt: mennyire önmagában csak a Gyurcsány-kormány szeszélyes politikájából vezetendő le a magyar jobboldali radikalizmus előretörése? (Mint ha nem volna régóta önjáró mozgása az áramlatnak!) Visszatekintve a jobboldali Orbán-kormány időszakára, képbe kerül a határon túli magyar kisebbségeket felkaroló státustörvény, mint ami a szlovákoknál (is) kiverte volna (?) a biztosítékot. A 2002-es magyarországi kormányváltással pozícióba került baloldali-liberális koalíció idejében, amíg a másik oldalon az egyébként jobboldali Dzurinda-kormány volt hivatalban, lassan elcsitulni látszottak az ellentétek. Fontos szerepe volt ebben - a szlovák kormánykoalíció tagjaként - a Magyar Koalíció Pártjának és személy szerint Bugár Béla pártelnöknek a kisebbségi érdekérvényesítés mérsékeltebb dinamikájával. A negatív változás a névleg szociáldemokrata, ám ezt az irányt a nemzeti populizmus jegyében követő Smer, illetve az elnöke, Fico kormányra kerülésével, de még inkább a Slota vezette nyíltan nacionalista-populista formáció koalícióba emelésével következik be. A cikk számot ad a Fico-kormány (Slota törekvéseitől függetlenül is) a legkülönbözőbb kérdésekben, így a külföldi tőke szerepét illetően is megnyilatkozó autokrata hajlamú koncepciójáról és stílusáról. Szintén kérdéses egyébként, hogy Fico a szlovák nemzeti identitás erősítését célzó tervezeteivel (lásd például a későbbi nyelvtörvény), intézkedéseivel (pozsonyi várrekonstrukció stb.) és verbális megnyilatkozásaival lényegében csak fékezhetetlen koalíciós társa, Slota vitorlájából akarná kifogni a szelet, mint azt a cikk magyarázza.
A magyar területi autonómia kérdésének további feszegetése - ami a Mečiar-kormány alatt egyszer már a szeparatista törekvések vádját hozta a magyar kisebbség fejére - tovább eszkalálhatja a többségi-kisebbségi és a szomszédsági viszony sok forrásból táplálkozó feszültségét. E tekintetben a cikkíró tart az MKP-ból kivonult Bugár helyére lépő Csáky Pál (bár miniszterelnök-helyettesként Dzurindával jól összefért) radikálisabb fellépésétől. (Igaz-e különben - ilyesmit idéz valahonnan a cikkíró -, hogy Csáky a kormányban kifejtett tevékenységét voltaképp teljesen leszűkítette volna a szlovákiai kisebbségek egyikére, mégpedig a magyarra?)
Komáromi Sándor