Kisebbségkutatás - 2009. 2. szám

Elrick, Tim

A kivándorlás hatása a származási közösségre: a lengyel nyugati migráció tanulságai

The Influence of Migration on Origin Communities: Insights from Polish Migrations to the West = Europe-Asia Studies, 60. évfolyam, 2008. november, 9. szám, 1503-1517. p.

Az újságírók, politikusok és szakemberek között folyó, az Európai Unió 2004-es kibővítésének a tagállamokra gyakorolt hatásáról szóló vita többnyire a 2004 előtt csatlakozott tagállamokra, az EU-15-re fókuszál. Ezt az egyoldalúságot különösen jól tükrözi a kivándorlás témaköre. A kutatók azonban kezdenek felfigyelni a tényre, hogy a (nemzetközi) migráció, mint egyik országból a másikba történő költözés, nemcsak a célországra, hanem a származási országra is hatást gyakorol; és azt is tudomásul veszik, hogy a kivándorlás, mint szociális folyamat nem csak a munkaerőpiacon érzékelteti a hatásait.

Ezen cikk tehát a kivándorlás elhanyagolt, szocio-kulturális hatásait hivatott elemezni a származási ország helyi közösségeiben, a 2004-es EU-bővítés fényében. Egyértelmű, hogy a csatlakozó országok lakossága számára az EU kibővítése meghatározó változást hozott a migrációs lehetőségek tekintetében, mivel lehetővé tette a kivándorlók számára az időbeli viszonyok átszervezését rövid távról hosszú távra. Két, különböző régióba tartozó, lengyel közösség történeti és szociális elemzése által mutatja be a cikk szerzője, hogyan hatottak, hogyan alakították a megváltozott kivándorlási sémák a közösségi életet, és hogyan befolyásolta a gazdasági és - ami még fontosabb - a szociális külföldi behozatal a közösség összetartását. Beszámol egy " kivándorlási kultúra" kialakulásáról is.

A kivándorlási kultúra kialakulása

Amikor a nemzetközi vándorlás kitartóan jelen van egy közösség életében, és a származási közösség jelentős részét érinti, az " ízlések és motivációk" megváltoznak az adott közösségben. A " kivándorlási kultúra" fogalma ezeket, az " értékekben és kulturális felfogásban megjelenő változásokat" foglalja magában, olyan helyeken, ahol a migráció hosszú múltra tekint vissza és nagyon gyakori..

A " kivándorlási kultúra" először is vonatkozhat a kulturális értékek, jelképek, információk, javak és technológiák átvételére és kicserélésére. Idővel, a kivándorló közösségekben létrejöhet egy, a behozott és a helyi kultúrát ötvöző " harmadik kultúra" , amely különbözik mindkét eredeti kultúrától.

Másodsorban, a " kivándorlási kultúra" utalhat a közösségben azon normák, értékek és ideológiák összességére, amelyekkel a migrációt és a kivándorlókat értékelik, és amelyek meghatározzák a kivándorlók társadalmi státuszát és magának, a kivándorlásnak a megítélését. Az elmélet szerint az emberek kulturális jelzéseket érzékelnek, amelyek erősítik a vágyat a kivándorlásra, és amelyek sokkal inkább mint a szerkezeti változók, például a munkaerőpiac- a migráció előjelei

Végül pedig a fogalom jelölheti a tényt, hogy az érintett társadalmaknak a kivándorlók távollétéhez kell igazítaniuk az életüket. Alkalmazkodniuk kell viselkedésükben a közösségben különböző funkciókat betöltő emberek hiányához, és megváltoznak a kapcsolatok a közösség különböző szintjein, a család, a háztartás, a falu szintjén egyaránt.

Azon közösségek, ahol nagyon gyakori a kivándorlás, mind a három, fent említett szempontból érzékelnek kulturális változásokat, ezeknek mértéke, természetesen, attól függ, hogy a kivándorlók mennyire kerülnek kapcsolatba az új, befogadó társadalommal, és ezáltal mennyire befolyásolják őket új hatások, értékek és gondolatok. Amikor különböző származási közösségeket hasonlítunk össze, világossá válik, hogy " kivándorlási kultúra" az adott helyi körülmények között értelmezhető, ezért indokolt kivándorlási " kultúrákról" beszélni, melyek a különböző földrajzi viszonyok között jönnek létre, egyetlen, nemzeti kultúra helyett.

Interjúk a vidéki Lengyelországban: Wilków és Nowy Korczyn esettanulmányai

Annak érdekében, hogy a migráció származási közösségre gyakorolt hatásáról szóló elméletek kézzelfoghatóbbá váljanak, Lengyelország két vidéki területén végeztek esettanulmányokat. Azért a 6750 lakosú Nowy Korczynre és a 4730 lelket számláló Wilkówra esett a választás, mert jelentősen különböznek a 2004-et megelőző kivándorlás tekintetében. Wilków és régiója hosszú kivándorlási történelemre tekint vissza, míg Nowy Korczynban és környékén sokkal újabb keletű és kisebb intenzitású a kivándorlás. Az elemzés 22 biográfiai-elbeszélő interjún alapul jelenlegi és volt kivándorlókkal, valamint három csoportos megbeszélésen (melyen kivándorlók és nem-kivándorlók egyaránt részt vettek) és 11 értékelő interjún, kulcsfontosságú információkkal bíró személyekkel (úgymint polgármesterek, a körzetek képviselői, papok és iskolaigazgatók). Az interjúk 2006 februárja és októbere között készültek. Mivel a tanulmány célja kivándorlással kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező személyek megkérdezése volt, a minta nem reprezentatív, és a hólabda kiválasztás módszerével jött létre. Törekedtek ugyanakkor az interjúalanyok körében a változatosságra a kort, a családi állapotot és az iskolázottságot illetően.

Kivándorlási sémák

A két közösség kivándorlási sémája, eltérő történelmi hátterüknek és az abból adódó, eltérő kivándorlói hálózatnak köszönhetően, különbözik. Ennek következtében, a 2004-es EU-csatlakozást követően a két közösség tagjai különböző módon reagáltak a megnyíló migrációs lehetőségekre.

A csatlakozás előtt a lengyel kivándorlóknak nagyon kevés lehetőségük volt rendszeresen munkát vállalni külföldön. Eltekintve a Lengyelország és néhány, egyes gazdasági területeken munkaerőhiánnyal küzdő ország között létrejött, kétoldalú megállapodásoktól, nem létezett szabad munkaerő-áramlás. Ez sok kivándorlót arra kényszerített, hogy rendszertelenül vállaljon munkát olyan célországokban, mint például Németország, Olaszország vagy Belgium. Ez a fajta kivándorlás azonban " hangtalan" kellett maradjon, hogy a külföldi munkahelyek ne kerüljenek veszélybe.

A kivándorlók tehát többnyire a munkahelyükön tartózkodtak és éltek, és nagyon csekély vagy semmilyen kapcsolatba sem kerültek a befogadó társadalommal. Szerződéseik nem voltak hivatalosak és biztonságosak, nagymértékben megbízóik diszkréciójára és jószívűségére voltak bízva. Az ilyen típusú külföldi munkát " rejtett kivándorlásnak" nevezzük a továbbiakban. A nehéz és bizonytalan körülmények miatt a kivándorlók, ilyen típusú alkalmazás esetén jobban szeretnek rövid időre vagy visszatérő rendszerben munkát vállalni, maximum három hónapos terminusokkal.

Nowy Korczyn közössége

Annak ellenére, hogy közepesen intenzív kivándorlási mutatóval rendelkező régióba tartozik, Nowy Korczyn gminában¹ (vidéki közigazgatási egység) a kivándorlás csak az 1980-as években kezdődött meg, hosszú távú (időnként letelepedő) migrációkkal az USA-ba. Az 1990-es években az emberek elkezdték kihasználni a lehetőséget, hogy szezonális mezőgazdasági munkákért rövid távra kivándoroljanak, elsősorban Németországba, Olaszországba és Spanyolországba. 1999 után Olaszország lett az elsőszámú célország, ezt Németország követte. Az EU-csatlakozás utáni helyzetről szóló adatok nem mutatnak jelentős változást a kivándorlási szokásokban Nowy Korczyn gminában. A célországok sem változtak jelentősen. Mindez minden bizonnyal összefügg a tanulmány által Nowy Korczyn falvaiban feltárt erős németországi és olaszországi kapcsolatrendszerrel.

Wilków közössége

Wilków gmina hosszú migrációs múltra tekint vissza. A második világháború és a határok új kijelölése után sok német költözött vagy kényszerült költözni német területre. A " 40-es, " 50-es években a területre lengyeleket telepítettek.

Miután sok szövetkezet megszűnt az 1989-et követő években, az emberek egyre intenzívebben kezdtek külföldi munka után nézni, helyben ugyanis nem maradtak lehetőségek. A " 90-es évek végét jellemző gazdasági recesszió után a kivándorlás rendkívül fellendült, 2004 után pedig még drámaibb méreteket öltött. Az EU-csatlakozás után a kivándorláshoz szokott közösség egyre több tagja kezdett az Egyesült Királyságban és Írországban munkát keresni, noha az elsőszámú célország továbbra is Németország maradt. A csatlakozás másik hatása az volt, hogy többé már nemcsak egyedülállók, hanem (gyakran nem házas) párok is vállalkoztak a kivándorlásra.

Wilkówban elsősorban a női kivándorlás jellemző, és a feketén, a magánszektorban vállalt munkaséma (idősek ápolása, takarítás). Mivel ezek a nők olyan térségben nőttek fel, ahol az elmúlt évtizedekben általánossá vált a kivándorlás Németországba, és sok külföldi kapcsolat áll rendelkezésükre, ők gyakrabban tudnak fekete munkát szerezni, mint a nowy korczyni kivándorlók. Összességében mára ezek a rövid távú munkák jelentik Wilków gminában a fő kereseti forrást.

A két közösség kivándorlási sémáinak összehasonlítása

A két esettanulmány jelentős különbségeket mutat a kivándorlási sémákban. Mindkét közösség érdekelt a németországi mezőgazdasági munkák céljából történő kivándorlásban, de Nowy Korczyn csak törvényes utakon, az országok közötti kétoldalú megállapodások mentén vállal munkát. Wilków esetében azonban, a különleges történelmi helyzet, amelyben közeli kapcsolatok alakultak ki lengyelek és németek között, rengeteg apró, feketemunkás-hálózat létrejöttét segítette elő. Mivel azonban az esettanulmányok 2006-ban készültek, az EU-csatlakozásnak köszönhető lehetőségek hatása Lengyelországban még nem mutatkozott meg teljes mértékben. A wilkówi esettanulmány eredményei mindenesetre bizonyítják, hogy az erősebb migrációs kötődések ebben a gminában felgyorsították az új kivándorlási sémák kialakulását.

A kivándorlás következményei a származási közösségekben

Alapul véve, hogy a kivándorlás hatása attól függ, milyen körülmények között történik a migráció, a továbbiakban azt vizsgálja a cikk szerzője, hogy Lengyelország csatlakozása az EU-hoz (és az ennek köszönhető változás a kivándorlási sémákban) befolyásolta-e, és ha igen, hogyan befolyásolta a származási ország helyi közösségeit.

Ezen a ponton szükséges megfogalmazni a különbséget " rejtett" és " látható" migráció között. Miután 2004 májusában az EK, Írország és Svédország munkaerőpiaca hivatalosan megnyílt Lengyelország számára, lehetővé vált a kivándorlók számára, hogy ezekben az országokban szociálisan biztosított, rendszeres és betartatható szerződéssel alátámasztott munkát vállaljanak, azaz " látható" kivándorlásban vegyenek részt. Ennek köszönhetően elismerték őket külföldi munkavállalóként, kapcsolatot alakíthattak ki a befogadó társadalommal, és hosszabb vagy hosszú távú munkát is vállalhattak.

Az elemzés ezen, első részében a kivándorlás gazdasági következményeivel foglalkozik a cikk. Más kutatók ellentmondó kutatási eredményei ellenére, a Nowy Korczynban és Wilkówban tapasztaltak azt bizonyítják, hogy a kivándorlás egyik fő oka továbbra is a gazdasági szükség. A migráció túlélési stratégia, amikor Lengyelországban nagyon magas a nem-hivatalos munkanélküliség, alacsonyak a keresetek és kicsi a választék helyi munkalehetőségekből. A gazdasági behozatal tehát napi igények kielégítésére szolgál, ételre, háztartási számlákra és ruházkodásra fordítják.

A tanulmány arra enged következtetni, hogy a fiatalok kivándorlási sémái nagy különbséget mutatnak a szüleikéhez képest. A fiatalok számára a migráció inkább választás kérdése, nem szükségszerűség, mint szüleik számára volt. Hosszabb, két-három éves periódusokra vándorolnak ki, és nem utazgatnak a két ország között, inkább egy-két hétre térnek haza, főleg ünnepek idején. Életük központja, úgy tűnik, a célország felé tolódott el, és ezáltal nem járulnak hozzá a származási közösség fejlődéséhez gazdasági behozatallal.

A picit idősebb, a helyi közösséghez jobban ragaszkodó kivándorlók számára az elsődleges befektetés az új háztartási gépek beszerzése, valamint a házfelújítás. Noha ez utóbbi jellemzően inkább felszínes munkálatokat, nem alapvető szerkezeti változtatásokat jelent, a kivándorlók azáltal, hogy felújítják házaikat, fenntartják a kifizetődő kivándorlás pozitív képét. Ezáltal még akkor is táplálják a kivándorlási kultúrát, ha megfigyelhető, hogy sok új ház építése félbeszakad mindkét közösségben.

Sok kivándorló továbbra is megtartja a földjét, vagy a tradíció fenntartása céljából, vagy gyakorlati megfontolásból: a lengyel földtulajdonosok tagjai a mezőgazdasági társadalombiztosítási alapnak (KRUS, Kasa Rolniczego Ubezpieczenia Spolecznego), amelynek köszönhetően adóterheik jelentősen alacsonyabbak az átlagosnál. Néhány földműves a mezőgazdasági gépek modernizálásába fektet be, ami azonban nem kifizetődő a talaj általánosan gyenge minősége és a földterületek viszonylag kis mérete miatt.

Néhány kivándorló, aki meg tudott takarítani valamennyi pénzt, új üzletek, boltok nyitásával próbálkozik a helyi közösségekben. Többségük erőfeszítései azonban hiábavalók, az üzlet tönkremegy az összetett szabályozás, az adózás és a társadalombiztosítási hozzájárulás miatt.

2004. májusa óta még a vizsgált közösségekben is jelentős mértékben felélénkült a nemzetközi üzleti együttműködés. Ennek hátulütője azonban a szintén megélénkült nemzetközi versengés a munkaerőért, amely időnként átmeneti vagy akár állandó munkaerőhiányt okoz a falvakban.

A fent említett befektetések és fogyasztási szokások hozzájárulnak a közösség fejlődéséhez, ugyanakkor azonban sok kivándorló akkor is új ruhára, autóra, a ház és a mezőgazdasági eszközök modernizálására költi a pénzét, amikor az nem szükségszerű. Ezáltal próbálják kinyilvánítani külföldön elért gazdasági sikerességüket, és feljebb lépni a társadalmi ranglétrán a származási közösségben. Ezt a viselkedésmodellt " hivalkodó fogyasztásnak" is nevezik.

Azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem vándorolnak ki, az új társadalmi viszonyokhoz való alkalmazkodás, a gazdasági és társadalmi létrán történő feljebbjutás egyre nehezebb. Minél sikeresebb egy kivándorló, annál nagyobb az őt körülvevő érdeklődés. Ennek az érdeklődésnek a középpontjában azonban elsősorban az irigység áll, amelyet még jobban táplál a tény, hogy maguk a kivándorlók is felvágnak, és mesterséges versengésbe kezdenek egymással.

A kivándorlás azonban nem csak a sikeres kivándorlók és a falu többi lakosa között alakítja át a viszonyokat. A nemek közötti kapcsolatokat is megváltoztatja. A fiatal kivándorló nők jó pénzügyi helyzete, kiegészítve a nemek közötti viszonyokról szóló idegen ideológiák átvételével, megnöveli ezeknek a nőknek a függetlenségét a származási közösségben.

A kivándorlási kultúra minden jelentésében, hatást gyakorol a generációk kapcsolatára is. Mivel a csatlakozás óta több fiatal vándorol ki, az idősebbek kezdenek aggódni a közösség demográfiai stabilitása miatt. (Ez a kivándorlási kultúrával mint a közösség kulcsfontosságú tagjainak távozására adott válasszal áll összefüggésben.) Az idősebbek ugyanakkor lelkesek és féltékenyek is a fiatalok előtt megnyílt, szélesebb körű lehetőségeket illetően.

A migráció a szülő-gyermek viszonyt is átalakítja: a kivándorló szülő, aki az idő nagy részében távol van a gyermekétől, megszűnik lelki támasza lenni a gyereknek. A szülő gyakran anyagi javakkal (ruhákkal, mobil telefonokkal stb.) próbálja jóvátenni távollétét és hiányát. A szülő-gyermek viszony természetesen akkor is megváltozik, amikor a gyermek vándorol ki - gyakran életében először hagyva el hosszabb időre a családi fészket - , és válik hirtelen önállóvá: felszabadul a korábban jól begyakorolt szerepek és értékek kényszerítő ereje alól, és hiszi, hogy bármi történjék is, arról a szülő nem fog tudomást szerezni.

Amikor mindkét szülő kivándorol, a gyermeknevelés feladata gyakran a nagyszülőre, rokonra vagy akár a szomszédra hárul, a szülő pedig elveszti irányítását gyermeke felett, hiszen még a sűrű telefonos és internetes kapcsolattartás sem helyettesítheti a tényleges jelenlétet. A regisztrált munkásként külföldön hosszabb ideig dolgozó, ezáltal a célországban már berendezkedett, saját szállással rendelkező szülők esetében a helyzet valamivel jobb, hiszen a gyermek meglátogathatja őket.

Mindezek következtében a kivándorló családok többségében megfigyelhető a hagyományos példaképek fokozatos eltűnése. Velük együtt halványulnak el az olyan társadalmi gyakorlatok is, mint a beszélgetések a barátokkal, a családi vacsorák és az összejövetelek. Mindez több tényező együttes hatásából fakad. Fontos befolyásoló tényezők például a célországokból újonnan átvett értékek és a családra maradó kevés idő.

A kivándorlók távolléte bizonyos értékek megítélésének változásához is vezet. Ilyen érték például a képzettség, mely napjainkra mindkét vizsgált közösségben fontos kérdéssé vált. A nyelvismeret többé már nem csupán egy kiegészítő szellemi tőke, hanem biztosíték arra, hogy a fiatalok munkát találjanak külföldön. A kivándorló szülők ezért - illetve részben talán bűntudatból is - gyakran sok pénzt fordítanak gyermekeik oktatására, miután az alapvető igényeket már kielégítették és az esetleges adósságokat visszafizették a külföldi keresetből. Következésképpen, a kivándorlásból származó jövedelemnek köszönhetően egyre több diák folytatja tanulmányait felsőfokon, még a távol eső falvakból is.

Végül meg kell említeni az idegen értékek és viselkedési formák átvételét, ami mindkét vizsgált közösségben megfigyelhető. A kivándorlók új elképzeléseket és viselkedésmintákat hoznak haza magukkal, például szokatlan ételeket (alapanyagokat és recepteket egyaránt), dekorációs, kertészeti és építészeti stílusokat. Ez különösen Wilkówban figyelhető meg, ahol a német hatás egyértelműen megmutatkozik a házak díszítésében.

Összegzés

A különböző kivándorlási sémák hatást gyakorolnak mind a kivándorlók, mind az otthonmaradók életére a származási közösségben. Amikor a migráció egyre jobban elterjed egy-egy közösségben, egy kivándorlási kultúra kezd kibontakozni, az értékek, a viselkedés és az ideológiák változásának formájában. Az átalakulás e három területe mentén határozhatjuk meg a kivándorlási kultúra három értelmezését. Noha az anyagi javak behozatala jelentős, és többnyire pozitív hatással van a származási közösségre, a társadalmi összetartásra káros lehet. Emellett a társadalmi és kulturális behozatal talán még az anyaginál is jobban befolyásolja és megváltoztatja a származási közösséget. Ezért javasolt nagyobb figyelmet szentelni az anyagi, illetve a szocio-kulturális behozatal egymással összefüggésben levő hatásaira a jövő tanulmányaiban.

A migrációs séma hatása, a tanulmányok alapján, az eredeti helyi viszonyoktól függ. Wilków nyitottabbnak tűnik új kivándorlási célországok felfedezésére, valószínűleg azért, mert Wilkówban és környékén a kivándorlás egy mélyen gyökerező gyakorlat már. Ezzel szemben Nowy Korczyn szemmel láthatóan jobban ragaszkodik a közelmúltban kialakított sémákhoz.

A kivándorlás a származási közösségre gyakorolt hatása függ az idő tényezőjétől és a kivándorlás típusától is. Lengyelország EU-csatlakozása óta több a lehetőség a legális külföldi munkavállalásra, és ennek hatására a migráció hosszabb távú és " láthatóbb" lett. A hosszabb távra, legálisan külföldön maradó kivándorlók képesek kiépíteni egzisztenciájukat a célországban, és szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a befogadó társadalommal, nagyobb valószínűséggel hoznak haza értékeket és anyagi javakat külföldről. A hosszabb időre távol maradó kivándorlók hiánya azonban erősebben befolyásolja a származási közösséget, hiszen annak alkalmazkodnia kell a közösség kulcsfontosságú tagjainak hiányához.

Dézsi Tímea