Kisebbségkutatás - 2009. 2. szám

Parkanszkij, Alekszandr Boriszovics

Amerikai-szlovák gazdasági kapcsolatok

Amerikano-szlovackie ékonomicseszkie otnosenia. = SZSA, 2009. 1.no. 70-82. p.

Az első szlovák 1695-ben érkezett az USA-ba, tömeges kitelepedésük azonban a XIX. század második felében kezdődött. Az 1920-as évek elején számuk félmillióra emelkedett. Kétharmaduk férfi volt, akik el akarták kerülni a katonai szolgálatot és a "magyarizációt". (Szlovákia ebben az időben az Osztrák-Magyar Monarchia [és azon belül a Magyar Királyság - a szerk.] része volt.) A szlovákok több mint fele Pennsylvaniában telepedett le, a többiek Ohio, Illinois, New York és New Jersey államokban. A szénbányákban és fémfeldolgozó üzemekben jutottak munkához. Később a Csehszlovákiában élő szlovákok évi 3 000-es kvóta alapján telepedhettek le az államokban. A szlovákok kétharmada ma is a fent említett öt államban él, ahol szüleik és nagyszüleik megtelepedtek.

A szlovákok a történelem, kultúra és üzleti élet területén jelentős szerepet töltöttek be.. Keményen küzdöttek a második világháború frontjain. Szlovák származásúak részt vettek a gépkocsi-ipar fejlesztésében, a filmiparban. D. C. Gajdusak 1976-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott. Szlovák származású volt a XX. század meghökkentő reklámairól ismert képzőművésze, Andy Warhol. (A kelet-szlovákiai családból származó Warhol rokonai, falubelijei és az iparművészet történészei szerint egyértelműen ruszin származású. - S.B.A. )

A hivatalos amerikai-szlovák kapcsolatok 1993. január elsejéhez kötődnek, amikor Szlovákia önálló állam lett. Az USA jelentékeny részt vállalt az új állam első évtizedének fejlődésében, befektetései elérték a 200 millió dollárt. 2002-ben a szeptemberi választásokon elsősorban amerikai támogatással győztek a jobboldali erők. A várt 50 százalék helyett nekik is köszönhető, hogy a lakosság 70 százaléka vett részt a választásokon, és megerősítették a nyugatbarát orientációt.

2004 márciusától Szlovákia a NATO és az Európai Közösség tagja, s ez meghatározza külpolitikai irányultságát. A NATO tagjaként 530 katonával vett részt Afganisztán, Irak és Koszovó rendjének biztosításában. Tervezik a szlovák légibázisok hasznosítását is..

A 2006-os választásokon a Smer szociáldemokrata irányzat győzött és Robert Fico lett a kormányfő. Vezetésével megerősödtek makrogazdasági feltételek és a vállalkozási lehetőségek. Fico síkra szállt az Oroszországgal, Kínával és Ukrajnával folytatott gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett. 2007 februárjában kivonták csapataikat Irakból.

A külföldi tőkeberuházások Szlovákiában 17,3 milliárd dollárra nőttek, ezen belül például csupán 2006-ban 4, 2, milliárd dollárral. A főbb beruházók: Hollandia, Németország, Ausztria, Olaszország, Magyarország, Nagy-Britannia, Csehország, Dél-Korea, az USA és Ciprus. A tőkeberuházások kétharmada Pozsony környékén összpontosul. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az USA tőkeberuházásai nemzetközi korporációkon keresztül, más országok vállalkozásaiban jelennek meg. A szerző sorra veszi az amerikai tőkével is rendelkező külföldi beruházásokat. Ezeket összesítve egyértelművé válik, hogy Szlovákia legfőbb tőke beruházója továbbra is az USA. Az is kiderül, hogy a szlovák-amerikai kereskedelmi kapcsolatok jelentős szlovák hiányt mutatnak. Ebben jelentős része van a szlovák légi közlekedésnek és a szállítóeszközök behozatalának. Jelentős még az elektronika többlete is.

Az amerikai fél rosszallását váltja ki a nagymértékű korrupció. Maguk a szlovákok is felismerik ezt. Az évezred elején mintegy 70 százalékban nevezték meg ezt, mint az árnyékgazdaság kialakulásának okát. 54 százalék és 68 százalék között van azoknak az aránya, akik a hivatali ügyintézésben, illetékszabásokban és a banki szerződésekben látják a legfőbb korrupciós erőt. 2002-ben ennek megfékezésére külön szervezet jött létre, saját bírósággal és komoly jogi garanciákkal. Az általános vélemény azonban az, hogy mindennek nem lett komoly hatása. Ráadásul az is tapasztalható, hogy a korrupció már elérte a legfőbb államirányító szerveket is. Konkrét példaként a szerző a földművelődésügy és a honvédelem bizonyos eseteit hozza fel.

Washingtonban komoly elégedetlenséget kelt a cigányok helyzete is, akik a köztársaság lakosságának mintegy 10 százalékát adják. Szlovákia keleti részén több száz településen élnek a teljes lakosságot alkotó cigányok, egészségügyi ellátás és egészséges víz nélkül.. A cigányok többsége írástudatlan. Az egész köztársaságban csupán négy olyan iskola van, ahol oktatják a cigány nyelvet. Az erre képesített tanárok száma mindössze 25

Az amerikaiak azt is észrevételezik, hogy az országban neonáci csoportosulások léteznek. 500 tagjuk és több ezer támogatójuk elsősorban cigányellenes és antiszemita. Az elmúlt években számos olyan cikk jelent meg, amely dicsérőleg említi a negyvenes évek elején létezett fasiszta bábállamot. A Tiso-állam erkölcsi támogatói között ott találjuk a Nemzeti Emlékezet Intézetét és magát a pozsony-nagyszomati római katolikus érseket is. Találkozunk állami képviselőkkel is, akik a nemzetiségek, így a magyarok ellen lépnek fel.. A fasiszta Hlinka-gárdisták egyenruhájában megtartott "menetelések" egyre gyakoriabbak. Mindez Szlovákia politikai közéletének szerves része.

A beruházási klímát rontó jelenségek közt ott látjuk a szomszédokkal, Ausztriával, Magyarországgal és Lengyelországgal visszaesett kapcsolatokat. A regionális üzleti világ a második világháború előtt virágzott. Ezt a szocializmus időszaka lehetetlenítette el, s ahogy a mai amerikai szemleírók fogalmaznak, az elmúlt tizenöt évben nem sok minden változott. Különösen a lengyel határszélen található téli turistaparadicsomban nem látni pozitív változásokat. Ugyanakkor az ausztriai horvát és magyar határterületen a családi kapcsolatok továbbra is megmaradtak. A szlovák határ megnyitása energikusan növelte a társadalmi-politikai kapcsolatokat, és megélénkült a szlovákok határon túli munkavállalása. Hasonló tendenciát látunk a lengyel határterületen is.

A felsorolt kockázatok és a piac kicsiny volta (Szlovákiának 5,4 millió lakosa van) nem kerülték el a beruházók figyelmét. Ennek ellenére a külföldi befektetők látják azokat a gazdasági területeket, ahol érdemes kockáztatni. Ezek az amerikai kereskedők szerint az energetika, a telekommunikáció, az élelmiszeripari és a fémipari gépgyártás, valamint az esztergagép-gyártás. 2005 és 2007 között az említett területeken 14 és 16 milliárd dollárt tett ki a beruházás. Ez annak is köszönhető, hogy Szlovákia mintegy elosztó-terjesztő központként működik.

Az Egyesült Államok beruházóinak elsősorban az atomenergia és a computertechnika területén nyílnak lehetőségei. A Szlovák piacon az USA részvétele ezen a területen 45 százalékos. Jelentős lehetőségek nyílnak az optika, fotográfia és az egészségügyi berendezések előállítása területén. Ez utóbbinál beleértve az ortopéd szerkezeteket és mesterséges végtagokat is. Az USA befektetőit érdekli az autóipai korporációk fejlesztése, a mezőgazdasági gépek és motorkerékpárok exportja. Különösen jelentősek az amerikaiak számára a biológiai energia és az egyéb alternatív megoldások. Ehhez szorosan kapcsolódik a vegyipar, illetve a segítségével előállított termékek. Fontosnak tartják a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart, ami elsősorban európai közvetítőkön keresztül érvényesül.

Szlovákiát a közép-európai régió központjaként felfogva immár 350 millió potenciális fogyasztóval számolnak. Az európai autósztrádák központjában fekvő ország 600 kilométeres körzetében 200 millió ember lakik. Az Ukrajnával fennálló szomszédság egy hatalmas kelet-európai térségre nyit kaput. A transzatlanti együttműködés - és benne Szlovákia az USA egyik prioritása, ezért alapvető feladata az ország megbízhatóságának megőrzése. Fontosnak tartják a szállítóipar megerősítését, hiszen ez az orosz gázszállítások egyik fontos útvonala. Ily módon a kis Szlovákia igen fontos szerepet tölt be az Egyesült Államok elképzeléseiben.

S. Benedek András