Kisebbségkutatás - 2008. 4. szám

Schüler, Sonja

A politikai kultúra defi citjei Bulgáriában

Zur politischen Kultur im heutigen Bulgarien. = Südosteuropa Mitteilungen. Jg. 2008. Nr. 2. 83-98. p.

Amellett, hogy a posztkommunista Bulgária a csatlakozási és stabilizációs folyamat elvi lezárásával 2007-re sor került uniós csatlakozására, továbbra is igen súlyos átalakulási problémákkal küzd mind gazdasági és szociális, mind pedig intézményi-politikai tekintetben. Egy befolyásos, újgazdag réteg és az elszegényedő városi, falusi tömegek között egyre mélyülő szakadék ellentmondása a politikai élet fékezhetetlennek látszó anarchiájával párosul. Az anomáliákra a tanulmány statisztikai, közvélemény-kutatási adatok és egyedi felmérési eredmények birtokában hívja fel a figyelmet.

Összefoglaló minősítése: a formális demokrácia keretei között a politikai kultúra sok tekintetben megőrizte a török időkre, illetőleg a kommunista éra viszonyaira visszautaló patriarchális és totalitárius vonásokat. Az ős-ok minden bizonnyal a rendszerváltási folyamat szinte teljes kisajátítása - cselekvőképes civil társadalmi erők híján - a kommunista nómenklatúra és a titkosszolgálat csoportjai részéről: ezek és pártfogoltjaik lehettek a rendszerváltó pártok (nem csak az utódpárt), az új parlament és más demokratikus intézmények azóta bebetonozódott alapítói, az állami vagyon privatizálói, a rendszerváltás fő haszonélvezői. (Az ügynök-múlttal érintett személyek körét az ezt vizsgáló bizottság 2008 elején kelt jelentése tárja fel.) A politika és a pénzvilág eredendően szoros összefonódása nyomán minden intézményes igyekezet ellenére mérhetetlenül kiszélesedett az állami, illetve önkormányzati korrupció. Csak a jéghegy csúcsát pillanthattuk meg azokban az esetekben, amikor EU-pénzek kifizetését több ízben is felfüggesztették csalási szándék alapos gyanúja miatt. A legújabb formáció abban áll, hogy gazdasági szereplők, legalább is a helyi politikában, egyre inkább nyíltan a saját személyükben lépnek porondra (mint az a 2007-es helyhatósági választások során nyilvánvalóvá vált), hogy a szavazatvásárlással kapcsolatos ráfordítást is megtakarítva közvetlen közelébe férkőzhessenek a forrásoknak. A maffiaszerűen szétterülő korrupció tekintetében Bulgáriát jószerivel csak Oroszország előzi meg a dicstelen rangsorban.

A politikai pártok kiismerhetetlen arculata, átláthatatlan működése és ismétlődő alakváltása hű tükre ezeknek a viszonyoknak. A bolgár pártok törekvéseiben frázisos elnevezéseiken túl nem mutathatók ki elvi vagy stratégiai-politikai célkitűzések, sok szempontból kicserélhetők egymással; főként egymással versengő gazdasági érdekcsoportokat jelenítenek meg. Közös jellemzőik: klientelizmus, nepotizmus, alvilági összefonódás a vezetői szinteken, karrierizmus, komformizmus, az egyes pártok között az utánpótlás, fluktuálás és lemorzsolódás a szélesebb tagság körében. A lényegi azonosság egyenes következménye a szavazóbázis kiszámíthatatlan hullámzása, ennek visszahatása: a semmitmondás populista átfogalmazása - pártpolitika, a demokrácia-elv lejáratásával és a szélesebb politikai részvétel, választói aktivitás elbizonytalanításával. E következmény annál is végzetesebb, mivel a bolgár tömegek politikai tudata, felkészültsége eredendően is meglehetősen visszafogott. Különösen riasztó a 30 év alatti fiatalság teljes politikai apátiája, ami ugyanakkor fogékonnyá teheti e korosztályt az antidemokratikus alternatívákra.

Mégse fogadjuk el, hogy itt olyan "ördögi körben" mozgunk, amiből ne lehetne kitörési pontokra találni. Gyors kitörés nyilvánvalóan nem lehetséges. A bolgár társadalom azonban minden bizonnyal előbbre jut majd - az igazságszolgáltatás fokozatos paradigmateremtése útján (még ha az összefonódások odáig is elhatnak), a hivatott törekvésű sajtó valóságfeltáró próbálkozásaival (az elhallgattatására irányuló kísérletek közepette), a pártélet fokozatos öntisztulásával (a belső kritika elfojtásának gyakorlata, a pártdemokrácia semmibe vétele ellenére). A tanulmány egyetlen párt esetében dokumentál jogos kritikával élő belső ellenzéki platformot, ez a most kormányon levő Szocialista Párt. A leghatékonyabb kezdeményezések a független közvéleménytől lennének várhatók, azaz részint még egyszer a sajtó kereteiben, részint erős civilszervezetek színterén, ha végre Bulgária civil társadalma is kitermeli ezeket, a jelenleg külföldi fenntartású szervezetek helyett.

Komáromi Sándor