Kisebbségkutatás - 2008. 4. szám

Roger-Machart, Jacques

Az Európai Unió új megközelítése Koszovó ügyében

Pour une nouvelle approche de l' Union européenne au Kosovo. = La Revue internationale et stratégique, 67. no. 2007. 9-15. p.

(A cikk szerzője Jacques Roger-Machart a Nemzetgyűlés volt alelnöke, a Parlament tiszteletbeli tagja.)

Roger-Machart szerint az Európai Uniónak most különösen nagy a felelőssége Koszovó ügyének rendezésében. Eddig a balkáni államoknak magához, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez csatolását tekintette feladatának az Európai Unió. Az ennek ellenére létrejött távolság a helyi intézményrendszer értelmezhetetlenségének tudható be, illetve, hogy Koszovó bizonytalan státusával nem kívánt közösséget vállalni az unió. Most azonban, az Egyesült Államokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésével egy időben, humánus és politikai tartalékainak mozgósításával, lehetőség nyílik szerepének újraértelmezésére.

A cikk 2007 júniusában íródott, amikor még nem született döntés Martti Ahtisaari Koszovó-jelentésével kapcsolatban, és Koszovó státusa sem dőlt el. A cikk általánosságban közelíti meg a problémát. A szerző a 2006-os évet Pristinában töltötte, ahol a parlament megszervezésének munkájában vett részt mint nagy tapasztalatokkal rendelkező politikus.

Az Európai Unió értelmezhetetlen stratégiája Koszovóban

Koszovóban az EU-t egy misszióvezető, Javier Solana képviselője, valamint egy újjáépítési ügynökség képviseli. Az EU felelős az I. számú pillérért: rendőrségért, igazságszolgáltatásért, valamint a IV-ért, a gazdaságért.

Jelenleg az Agence européenne felelős a 60 millió euro/év segély szétosztásáért. Célszerű lenne közvetlenül az Európai Bizottság felelőssége alá helyezni a pénzeszközöket, ez többek között a világosabb értelmezhetőséghez is hozzájárulna. A mostani helyzetben az Agence européenne nem tudja ellenőrizni, illetve befolyásolni, hogy a koszovói Nemzetgyűlésen keresztül hová áramlik a pénz. Ez az állapot azt is magával hozta, hogy az EU-t teszi felelőssé – sok egyéb intézmény mellett – a közvélemény mindazért, ami sikertelen, ami kudarc.

Az európai politika arculatának teljes felismerhetetlensége, a csatlakozási előkészületekkel karöltve teljes érdektelenséget tükröz, miközben az amerikaiak a koszovói választottak teljes bizalmát élvezik.

Csatlakozási előkészületek

Az EU azt remélte, hogy egy csatlakozás esélyének felvillantása érdeklődést fog kiváltani a koszovóiakból. A koszovóiak elsődleges vágya azonban, hogy legalább rövid időre függetlenek legyenek, majd azután építsék föl az államot. Minden egyéb törekvés elterelő jellegűnek tűnik a számukra. Amint nemzetközileg elismerik független államiságukat, és alkotmány szabályozza a létüket, részükről is aktuális lesz a csatlakozás.

Biztonság és együttműködés Európával

Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) felelős a III. pillérért, azaz az " Intézményi és demokratikus fölépítésért" Koszovóban. Ehhez hatalmas létszámmal, 1200 alkalmazottal, 200 külföldivel van jelen, ám semmiféle politikai, szervezeti ellenőrzés nincs fölöttük. Az is kérdés, hogy vajon a választott küldötteknek alkalmuk van-e szuverén módon dönteniük az alkotmányról? Ebben az összefüggésben fölmerül a nemzetközi szervezet legitimitásának a kérdése is. Az EBESZ bármely térségben bizonyítottan a demokratikus formák betartásán munkálkodik, és a jövőben is ezt a szerepet kell erősítenie, elkerülve a látszatát is annak, hogy magába, az alkotmányozásba beleavatkozna.

Egy túlságosan közösségi, és kevéssé republikánus nemzetközi megközelítés

A nemzetközi közösség egészen belefárad a " trükközésbe" , hogyan is szervezze meg a sokféle kisebbség jelenlétét az albán nyelvű lakosságon belül az önrendelkezés, képviselet, vétójog stb. ügyében.

A legcélszerűbbnek az egyetemes emberi jogok alapján történő szervezés látszik. Egyedül a szerb ortodoxok jelentenek problémát, mert ők nem annyira vallási, mint inkább közösségi okokból kötődnek erősen a szerb-albán történelemben kialakult együttéléshez. A vallási szempontot tehát inkább a magánszférába kell utalni. A nemzetközi közösségnek több megfontolásra lenne szüksége amikor az eddig errefelé ismeretlen, evangelizáló és iszlamizáló missziók működésében segédkezik. Különösen a vidék nagyon fogékony a vallási megújulásra.

Ügyetlen nemzetközi diplomácia, amely megnehezíti a határidők betartását

A 2006. év végére ígérte a nemzetközi közösség a független államiság rendezését. Ehhez képest már a Biztonsági Tanácson belüli vita is késve kezdődött, s ez a nemzetközi közösség ellen irányuló, szélsőséges indulatokhoz vezetett.

Gazdasági vonatkozásban az a hiedelem, hogy Koszovó hatalmas lignitkészletekkel rendelkezik, és csak a függetlenség legitimálására várnak, hogy felszabadítsák a kitermelést. Ennek ugyan van valóságalapja is, de éppen a gyors és könnyű üzletben rejlő visszaélésektől kell megóvnia a nemzetközi közösségnek a helyieket.

Kiábrándult ifjúság egy perspektíva nélküli országban

Elsősorban a közepes színvonalú egyetemi képzésben kellene az EU-nak jóval több segítséget nyújtania. Ennek az ifjúságnak – a szüleikkel ellentétben – nincs lehetősége emigrálni. Márpedig a schengeni országokba szinte lehetelen vízumhoz jutniuk. Európa gyakorlatilag egy új Gázai-övezet kialakulását hagyja saját határövezetében.

Néhány ajánlás

Mindenki úgy reméli, hogy Koszovónak sikerül elfogadtatnia a státusát, és ebben az esetben az EU-nak igen felelősségteljes szerep jut. Különösképpen mivel ki akarja terjeszteni határait a Balkánra is. A koszovóiak időhúzása jó alkalom arra, hogy az EU felülvizsgálja stratégiáját.

Elvileg és gyakorlatilag is legitimnek kell elfogadnia Koszovó demokratikus választottait. Koszovó nemzetgyűlése demokratikusan volt és lesz megszavazva. Tagjai csakúgy, mint a koszovói elnök, a miniszterelnök politikailag éppoly érettek, mint a franciaországi megyei képviselők. Már most is azok, s épp ezért teljes felelősséget kellene rájuk hagyni. Természetesen az EU-nak ügyelnie kellene az emberi és a kisebbségi jogok, valamint a demokrácia érvényesülésére, és a demokratikus választásokat is figyelemmel kell kísérnie.

A Balkán jelenlegi, sok államra tagolt volta ellenére nélkülözhetetlen az EU részéről a térség regionális szemlélete. Sőt, nélkülözhetetlennek tűnik a koordináció "felülről" történő irányítása, erre csakis az Európai Bizottság a megfelelő testület. Akár Szerbia számára is vonzó jövőt dolgoznának ki! Az Európai Bizottság persze nemcsak a csatlakozást felügyelné, hanem a térség gazdasági növekedését is.

A gazdasági-társadalmi problémák súlyossága új prioritások megfogalmazását teszi szükségessé. A már ismert rendőrségi, igazságszolgáltatási segédleten kívül az oktatás-képzés terén erősíthetné a balkáni társadalmat az EU. A schengeni övezetbe való szabad utazás biztosíthatná a gettósodás elkerülését. A termelés, a szállítás, az energiaelosztás terén természetesen illúzió lenne azt hinni, hogy egyhamar egyenrangú piac alakul ki, ám éppen a regionális fejlesztés segíti ezt elő.

Az Egyesült Államok történelmi szerepvállalása Koszovó estében magától értetődővé teszi, hogy az EU a jövőben is a tengerentúli partnerrel egyeztetett döntéseket hoz majd.

Kakasy Judit