Kisebbségkutatás -  13. évf. 2004. 1. szám

Isten vagy ördög?

Tatiana Podolinská: Boh alebo satan? = Slovenský národopis. 51. r. 2003. 1. no. 5-31. p.

A szerzőnő ebben az érdekfeszítő etnológiai témát boncolgató tanulmányában az alcímben szereplő kérdésre keresi a választ: milyen szerepet játszik egy szlovákiai, túlnyomó többségében roma lakosságú faluban a helyi roma lakosság polarizációjában egy új vallási mozgalomnak, az "Élet Szavának" a megjelenése.

A vizsgálat helyszíne egy Pozsonyhoz közeli, több szempontból sem tipikus roma település, Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok).
  1. A faluban lakó roma családok közötti nézeteltérések több alkalommal a tettlegességig fajultak, így az egymással haragban álló családok, illetve azok rokonsága a lakóépületeik közé "demarkációs vonalként" három méter magas fakerítést emeltek.
  2. A roma lakosság élesen megkülönbözteti - gúny- és ragadványnevekkel is - az "őslakó", illetve a környékről "betelepülő" romákat. A két csoport közötti házasságok is problematikusak és konfliktustényezők.
  3. Az általánostól eltérően a betelepülők között nagy számban fordulnak elő olyan családok, melyek matriarchális berendezkedésűek.
    4.
  4. A településen lakó egyik roma kolónia pénzért vállalta, hogy Pozsony hulladékának egy részét elszállítja a közeli szemétlerakóba, ehelyett azonban szétszórta azt a településük határában, ami azóta - kiegészülve a település saját hulladékával - már "szeméthegyet" alkot.
  5. A vizsgált település roma lakói vallásilag is elkülönülnek, az "őslakosok" a katolikus vallás, illetve a tradicionális roma vallás keverékének a követői, míg a "betelepülők" ezt elvetik, és keresik saját vallási identitásukat.
    6.

Érdekes, hogy a fent részletezett problémahalmazt a helybeliek három, a faluba betelepült roma nőnek, illetve azok leszármazóinak tulajdonítják (annak ellenére, hogy a problémák egy része már korábban is megvolt).

Ebben a több aspektusból is megosztott helyzetben jelenik meg egy új törésvonal: az "Élet Szava" elnevezésű nemzetközileg is ismert vallási mozgalom. Központja Uppsalában van, és a Faith movement ('vallási mozgalom') elnevezésű szélesebb vallási mozgalmi csoportba tartozik. Vannak sejtjei az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Oroszországban is. Elterjedése a második világháború után gyorsult fel. A vallási alaptétele, hogy evangelizációs vallás, amelynek eszmei alapja János evangéliuma.

"Ami a kezdetektől van, amit hallottunk, amit láttunk saját szemünkkel, amire rácsodálkoztunk, amit kezünk érintett: az élet szaváról". Elismerik Jézus Krisztust megváltóként, hisznek a Szentlélekben, vallják a Jézus neve általi szabadságot.

Ez a vallási mozgalom Szlovákia területén 1989 után jelent meg. Központjai Pozsony, Besztercebánya és Szeréd. Saját folyóiratot is kiadnak. Jelentős missziós tevékenységet folytatnak Szlovákia egész területén a roma lakosság körében. Céljuk tiszta roma vallási közösségek létrehozása, amihez más etnikumú szlovák állampolgár nem is csatlakozhat.

Az általunk vizsgált településen tizenkét esztendeje van ilyen vallási közösség, amely saját prédikátorral is rendelkezik, és 1995 óta saját épülete is van, amely 1998 óta azonos a település óvodájának épületével. Sőt, bibliaoktatást is végeznek amerikai prédikátorok segítségével. A roma nyelv oktatását is szeretnék bevezetni, mivel azt a felnőtt réteg már nem beszéli, és nem is érti.

A vallási mozgalom egyértelműen hatást gyakorol a helyi roma társadalomra. Annak a hangsúlyozásával, hogy az Isten a szegények, elesettek, rászorulók védelmezője, gyorsan nagy tömegeket vonzottak magukhoz. A hívek többsége az új betelepülők közül kerül ki. A gyermekek, akik a bibliaórákra járnak, azonban gyakran félreértelmezik a prédikátor bibliamagyarázatát, mert azt a mai élethelyzetükre képezik le.

A hatásuk mégis jelentős, mert sikerélményt, együvé tartozási tudatot ad a roma gyerekeknek a faluban. Igaz, nem maradéktalanul, mert az "őslakók" nem járnak e gyülekezet alkalmaira, és sátánimádóknak titulálták az oda járó "betelepülőket". Ezzel a két tábor között középen lavírozni próbáló vallási mozgalom csak tovább mélyítette az amúgy is mély helyi ellentéteket.

A vallási megosztottságból adódó ellentét érdekes fordulata, hogy amikor az "Élet Szava" saját épületet hozott létre a faluban, hívei azt hitték, hogy az erre fordítandó pénzből a "hívek" is részesülnek, és mikor ez elmaradt, nem jártak tovább a vallási mozgalom összejöveteleire. A megismert vallási tételeket egymás között maguk kezdték el tovább hirdetni, terjeszteni.

Megállapíthatjuk, hogy egy nem átlagos roma településen a vallási különbözőség a meglévő ellentéteket tovább fokozza, holott a romakérdés megoldását a különbségek előtérbe állítása és hangsúlyozása csak nehezíti.

Csengődi Ágnes

<< vissza a főoldalra