A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ
(Társadalmi probléma és biztonsági kockázat)

Csámpai, Otto -Haládik, Jozef: Medzinárodná migráciá. (Sociálny problém a bezpecnostné riziko) Bratislava, 2002. 154 p.

A szlovákiai szerzők kismonográfiája globális korunk egyik legégetőbb problémáját, a nemzetközi migrációt tárgyalja. Kétségtelen, hogy ez a téma fokozottan érinti a kisebbségeket, hiszen alig található a történelemben és a jelenkorban olyan vándormozgalom, amelyben ne lennének túlreprezentálva egy ország vagy régió kisebbségi lakosai. A gyakori jogfosztások, az otthont adó állam rideg viszonya a nemzeti kisebbségekhez, s a vágy a jólét megszerzésére egyaránt motiválhatja a migrációt. A kötet történelmi bevezetője több példát sorol fel ezekre a jellegzetes kisebbségi indítékokra a 19. és a 20. századból. A fogalom körüljárása közben felhasználják a szerzők a nemzetközi szakirodalom eredményeit, különösen Brienly Thomas és M. Lee Hansen munkáit. Kifejtik, hogy összetett társadalmi probléma a vándorlás. Minden korban kialakulnak olyan jellegzetességei, amelyek meghatározzák a társadalom és azok irányítói viszonyát hozzá. A 21. század elején szembetűnőek a nemzetközi migráció biztonsági kihívásai, amelyek különösen Közép- Európában fejtik ki negatív hatásukat, ahol alapvető változások következtek be az elmúlt évtizedben, s a mással elfoglalt társadalmak védtelenül kerültek szembe nehézségeivel.

Szlovákia a térség jellegzetes országa. Központi fekvésénél fogva mind a kelet-nyugati, min az észak-déli migrációs áramlások érintik. A szlovák kormányzat rendszeresen foglalkozik a kérdéssel, s kidolgozta azokat a dokumentumokat, amelyek elősegítik a felmerülő problémák leküzdését. Ezek ismertetése után a szerzők nemzetközi összefüggésbe helyezik a migrációt. Jelen munkájukban nem foglalkoztatja őket a menekültek sorsa, vagy az a történelemfilozófiai kérdés, hogy a csökkenő népességű Európa lakosságának milyen mértékű felfrissítésre lenne szüksége a jövőben. Kizárólag az ország biztonságát vizsgálják. Szlovákia geopolitikai helyzete valóban indokolja ezt a rangsorolást, főleg, ha számításba vesszük: ez az ország még nem küzd a népességcsökkenés gondjával, sőt meglévő népességének foglalkoztatása is komoly problémát okoz számára a kommunizmus bukása óta.

A munka a nemzetközi migrációt mint "transznacionális veszélyforrást" tanulmányozza, osztályozván a fenyegetések különböző formáit. Öt fajtáját különíti el a jelenségnek, a következőképpen: 1. nemzetközi szervezett bűnözés, 2. nemzetközi terrorizmus, 3. transznacionális egészségügyi fenyegetettség, 4. transznacionális környezetszennyezés és globális felmelegedés, 5. tömeges migráció. Nyilvánvaló, hogy az első két fokozat máris jelen van régiónkban, minden következményével együtt. A szerzők szerint a másik három fokozattal is foglalkozni kell, mert csak a megelőzés lehet eredményt hozó a nemzetközi migráció negatívumai elleni harcban is, mint sok más társadalmi jelenség esetében. Különösen veszélyezteti a korábbi totalitárius rendszerbe betagolt közép-európai országokat, hogy a globalizáció nyomán ez a térség is elérhetővé vált nemcsak a poszt-szovjet térség, hanem Ázsia és Afrika távoli lakói számára is.

Kifejtik, hogy a fenyegetések fókuszában az illegális és szervezett migráció áll, amelyhez lényegénél fogva számtalan kriminális tényező tapad. Az idegen nemzetiségű és bűnöző migránsok elszaporodása nagyban rontja az ország lakosságának közérzetét és különösen alkalmas a más nemzetiségű, bőrszínű emberek iránti előítéletes viselkedés kialakítására és fenntartására.

Értékes része a könyvnek az illegális migráció főbb útvonalainak felvázolása. A potenciális veszélyeket hordozó nemzetközi migránsok térségünket három fő irányból közelítik meg: Ázsia felől, a Balkánon át és Afrika irányából. Figyelemre méltó, hogy mindenfelől érintik ezek az utak Magyarországot is. Az ázsiai határsértők jöhetnek a közép-ázsiai válságövezetből, egyiptomi, közel-keleti kiindulópontból vagy Kína irányából. Nagy veszélyt jelent a közép-európai országokra a Szovjetunió felbomlása utáni zavaros határőrizeti helyzet kelet felől. Déli irányból szintén politikai válság, Jugoszlávia felbomlása tette-teszi lehetővé a migrációs fenyegetés megjelenését Szlovákiában, s mint láthattuk, Magyarországon.

Az illegális migráció központi figurája az embercsempész, aki nehezen felismerhető, mert gyakran a veszélyeztetett országok állampolgárai, sőt tisztviselői, netán határőrei közül kerül ki. Akit úgy csempésznek be a határon, az ki van szolgáltatva a bűnözőknek, s csak nehezen képes helyzetét legalizálni. Az Európai Unió közeledő kiterjesztése a térség országaira - a szerzők szerint - felfokozta az illegális vándorok érdeklődését. Az elemzés megkísérli az embercsempész bandák sajátosságainak összefoglalását. Jól elkülöníthetők egymástól az orosz, az ázsiai (kínai, vietnami), a balkáni és a más, főleg arab országokból rekrutálódó csoportok.

Értékes részei a monográfiának a viszonylag friss statisztikai adatok, amelyek abszolút értékben eléggé állandósulónak mutatják a nemzetközi illegális migrációt Szlovákiába, de ezen belül változnak a behatolás irányai. Amíg a múlt század '90-es éveinek elején Magyarország, illetve Lengyelország felől jöttek elsősorban a zöldhatárokon át a migránsok, addig újabban megsokszorozódott az ukrán és az osztrák (!) reláció mértéke (79. old.). Az embercsempész hálózatok jól érzékelik a határőrizeti szervek felkészülésének minőségi változásait, ezért mindig a könnyebb ellenállás irányában fejtik ki tevékenységüket. Ezek a kacskaringós utak gyakran nyugat-keleti irányt is felvehetnek.

<< vissza a főoldalra