Kisebbségkutatás 9. évf. 2000. 2. szám

Kiábrándító EU-viták Lengyelországban

Cichocki, Marek A.: Eurogęgacze i eurofoby. O rozczarowaniach europskš debatš w Polsce. = Więż, 43. rok. 2000. 2. no. 63-70. p.

Azáltal, hogy a Lengyel Köztársaság belépett a NATO-ba, és az EU küszöbére érkezett, a nemzet évszázados vágyai látszanak beteljesülni, nevezetesen: úgy lenni Európa szerves része, hogy az országot nem fogja közre, nem fenyegeti lépten-nyomon két agresszív nagyhatalom: a Szovjetunió és Németország. A Szovjetunióból ui. meggyöngült és válságok sújtotta Oroszország lett, Németország pedig az EU-államok egyike, s mint ilyen alkalmazkodik az EU államközi kapcsolatokra vonatkozó normáihoz.

Most, a lengyel történelem e kitüntetetten fontos időszakában arra volna szükség, hogy össztársadalmi méretű megegyezés érlelődjék ki a nemzet holnapjáról. Ez "sine qua non" előfeltétele annak, hogy a lengyelség valóban jól érezze magát, mondhatni: otthon legyen a "hazák Európájában".

Ehhez a következő kérdéseket kellene megvitatni, illetve velük kapcsolatban elérni a korábban hangsúlyosan kívánt közmegegyezést:

a) a lengyel társadalom jellege és mibenléte napjainkban;

b) miben áll a lengyel politikai közösség korszerűsége és milyen a hagyományokhoz való viszonya;

c) milyen stratégiai céljai vannak/lehetnek Lengyelországnak az EU kereteiben;

d) az ország a továbbiakban is a nemzeti állam erejében/életrevalóságában hisz-e, vagy egy átfogóbb - európai - struktúra létrehozásában kíván részesedni;

e) milyen az ország viszonya a globalizálódáshoz;

f) mit akarnak Közép-Kelet-Európában a lengyelek elérni;

g) milyen legyen a lengyelség azonosságtudata Európában?

Sajnos efféle kérdések érdemi vitájára a lengyel elit nem készült fel: érdeklődése, akárcsak hajdan a századelőn, valahogyan irreális. Az egyes értelmiségi csoportok vádjai és viszontvádjai elhalnak az értetlenség közönyében.

Az országban egyfelől vannak europártiak, akiket felszínességük miatt bízvást eurogágogóknak lehet nevezni. Ők képtelenek bármiféle ellenérv meghallgatására, minthogy eleve tudni vélik: a szóban forgó ellenérvek megalapozatlanok és értelmetlenek.

Velük szemben állnak az eurofobok. Az ő felettébb határozott tónusuk igencsak túlhangsúlyozza a nemzeti érdekeket, mondván, hogy védeni kell őket.

Mindennek tetejében csapnivaló az EU-kérdésekkel kapcsolatos információellátás. Bizonyos dokumentumokat, ellentétben a brüsszeli szabad hozzáférési szokásokkal, Lengyelországban olyan bürokratikus vehemenciával őriznek, mintha bennük legalábbis a lengyel tárgyalók titkos fegyverei volnának leírva. A "civil szférában" ez is akadályozza, hogy a legfontosabb kérdéseket megvitassák. Nem véletlen, hogy egy közvéleménykutatás azzal végződött, hogy a megkérdezettek 42%-a nem bízik a lengyel tárgyalók brüsszeli sikerességében.

Fordította: Futala Tibor

Vissza