"Baljóslatú, bús nép"

Nem volt nála mélyebben érző magyar a századfordulón, aki nálánál fájdalmasabb önvizsgálattal, önkínzóbb kegyetlenséggel tárta volna fel a dualista kori Magyarország belső bajait, sőt bűneit. Természetesen Ady Endréről van szó, s az ő kíméletlen nemzeti önreflexiója teszi megrendítően hitelessé utolsó versét, annak is befejező versszakát: "Mi voltunk a földnek bolondja,/ Elhasznált, szegény magyarok./ És most jöjjetek, győztesek:/ Üdvözlet a győzőnek./"

Június 4-én lesz nyolcvan éve, hogy a Nagy-Trianon palotában a szövetséges és társult hatalmak, valamint Magyarország képviselői aláírták az I. világháborút lezáró, sorrendben utolsó paktumot, amely trianoni békeszerződés néven vált hírhedtté a magyar történelemben. Trianon súlyos következményeit tekintve egy sorba állítható a mohácsi vésszel, azzal a különbséggel, hogy újkori történelmünk tragikus eseményét ötödfél évtizeden át tartó hallgatás övezte. Ez a némaság egyáltalán nem szolgálta a régió népeinek megbékélését: az elmúlt évtized közép- és kelet-európai konfliktusai azt igazolják, hogy a "ki nem beszélt", elhallgatással palástolt problémák sem a győztesnek, sem a vesztes félnek nem hoznak megbékélést. (Sőt, a világpolitikát alakító nagyhatalmak manapság is értetlenül szembesülnek régiónkban /is/ döntésük következményeivel.)

Mostani tematikus számunkkal kívánunk hozzájárulni múltunk e fájdalmas eseményének megismertetéséhez, a közvéleményben még ma is tapasztalható tudáshiány megszüntetéséhez Romsics Ignác, Szarka László, Hajdú Zoltán, Mirnics Károly, Fráter Olivér és Botlik József tanulmányai révén. Közülük kiemelésre kívánkozik Romsics Ignác gondolata, mely szerint a tényleges rendezéssel a nagyhatalmak olyan mértékben megsértették a wilsoni önrendelkezési elveket, hogy tettük nagymértékben hozzájárult a békerend felbomlásához, ami - történelmi léptékkel mérve - rövid úton vezetett el az új világháború kitöréséhez.

(Itt említjük meg, hogy a Trianon-évfordulón jelentettük meg a Kisebbségkutatás Könyvek sorozat keretében a Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban című forrásgyűjteményünket, amelyet Teleki Pál elhíresült néprajzi térképével egészítettünk ki.)

Műhely-rovatunkban egy látszólag témán kívüli tanulmányt is hozunk, Köpeczi Béla gondosan adatolt dolgozatát a méltatlanul elfeledett Moldován Gergelyről. Az írás azért tartozik a trianoni gondolatkörbe, mert Moldován egész életét a magyar-román irodalmi és kulturális kapcsolatok erősítésének szentelte, akit "jutalmul" a román történetírás ma is "román származású, de magyar érzelmű" személynek titulált.

Végül egy technikai jellegű változásról tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat: szerkesztőségünk ismét új helyre költözött. Címünk: 1054 Budapest, Hold u. 6. Tel.: 331-1747.

Budapest, 2000. május 25.

Cholnoky Győző

Vissza