Szlovákiai helyzetkép: a roma gyerekek és a könyvtár

A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségként ismerte el a romákat, azaz saját kultúrával, nyelvvel és történelemmel rendelkező népességként. ők ma Szlovákia második legnépesebb kisebbsége, de akadnak olyan statisztikai becslések is, amelyek szerint ők vannak a legtöbben.

A romákra vonatkozó leggyakoribb jellemzők: rossz szociális körülmények, munkanélküliség, kriminalitás, elégtelen műveltségi, nevelési és kulturális aktivitás. A roma gyerekekre is jellemző hátrány, hogy lenézik nyelvi másságukat, illetve pszichés tökéletlenségnek minősítik. Szokás a roma gyerekek külön iskolai osztályokba sorolása. A kérdés: ilyen feltételek mellet fel lehet-e egyáltalán kelteni érdeklődésüket a könyvtár iránt, lehet-e olvasóvá nevelni őket?

E kérdésre a rimaszombati könyvtár egyik munkatársa felettébb dubiózus választ ad, a kassai könyvtáré bizonyos eredményeket is felmutatót.

A rimaszombati könyvtárba időnként be-beiratkozó roma gyerekek rendszerint "egyszeri" olvasók, ui. hamar rádöbbennek arra, hogy a többi gyerekhez képest mekkora a hátrányuk. Zavarja őket az otthon és a könyvtár között meglévő és áthidalhatatlan civilizációs különbség is. Érdekes megfigyelés: amíg a könyvtár a régi helyén, meglehetősen elhanyagolt körülmények között működött, több olvasója volt a roma gyerekek köréből. A szép új épület számukra feldolgozhatatlan élményt nyújt. A hosszabb ideig megmaradó olvasók is csak ritkán lépik át a könyvtár küszöbét, s akkor is inkább csak a "nagyon képes és nagyon kevés szövegű" könyvek iránt érdeklődnek. (Igaz: ezeket a könyveket általában intakt állapotban hozzák vissza.)

A rimaszombati könyvtáros azzal a kérdéssel zárja a mondanivalóját, hogy a könyvtár kínálta szolgáltatások iránt egyáltalán érdeklődhetnek-e tömegesen a roma gyerekek. Kassán ezzel szemben a városi ifjúsági és gyerekkönyvtár - úgy tetszik - sikereket könyvelhetett el e vonatkozásban.

A könyvtár az Open Society Fund és a helyi szervek támogatásával 1993 óta - Vakáció a könyvtárban címen - egyhetes olvasótábort rendez a legszegényebb roma gyerekek számára. Ez az ingyenes tábor igen népszerű. A rekreációs jellegű művelődési programokban igyekeznek tekintettel lenni az etnikum sajátosságaira, a gyerekek műveltségi szintjére, sőt az egyéni hobbikra is.

Az olvasótábor sikerei nyomán a könyvtár - L'ul'udi (Kisvirág) Klub néven - egész éven át tartó törődéssel van a kis romák iránt. E tekintetben követett céljai: kulturális felzárkóztatás, tehetségkutatás. A klub egy roma gyerekversenyen díjat is nyert.

Végül olvassuk el tanulságként a kassai beszámoló konklúzióit: "Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy ez a munka felettébb nehéz, és jó adagnyi türelmet, áldozatkészséget és könyvtárosi lelkesedést kíván meg. A ráfordítások nem hozzák meg mindig a várt eredményt. Számos, a klubot rendszeresen látogató, aktív és viszonylag tehetséges roma gyerek, mihelyt idősebb lett, elfelejtett mindent, ami épülésére volt, amivel a klubfoglalkozásokon találkozott. Többségük igen hamar visszavedlett kortársaik szokásaihoz, és csupán kevesen akadnak közülük, akik a roma tehetségek művészeti középiskolájában folytatják tanulmányaikat, vagy közreműködnek a Romathan színház munkájában".

A beszámoló végkicsengése Petőfi Apostolához hasonlít: "Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a munkát nem folytatjuk. Hiszünk benne, hogy ha hosszabb idő elteltével is, fáradozásunk megtermi a maga gyümölcseit, és a könyv, az olvasás és a művelődés szeretete minden gyerek számára mindennapos szükségletté válik."

Futala Tibor

Vissza