Kisebbségkutatás                                                                                                                   8. évf. 1999. 1.szám

MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN: KÖZELEDÉS VAGY SZAKADÁS

Most szembesül harmadszor Trianon következményeivel a magyar (és túlzás nélkül mondhatjuk : a nemzetközi) politika. Természetesen Magyarország reményteljes európai intergrációs törekvései, valamint az utódállamokban élő , idegen állampolgárságúvá lett magyar nemzetrészek helyzete közötti súlyos, az egész nemzet jövője szempontjából sorsdöntő ellentmondásra gondolok. E kérdéskör központi eleme a magyar-magyar viszony alakulása: mostani számunkban ezért követel új erkölcsi értéket Lászlóffy Aladár, igényét nem csak a világpolitika alakítóira, de az anyaországiak "némileg értetlen , elkényeztetett, közönyös rétegeire is kiterjesztve . (Ld.még a Szemle rovatban a Balázs Ferenc Intézet felmérését, amely az erdélyi magyarok hasonló vélekedését regisztrálja). Soós Kálmán szintén a határon túlról (Kárpátaljáról) értékeli a magyar-magyar viszonyt, mégpedig az ottani magyar nyelvű sajtó szövegei alapján. Úgy látja, hogy az anyaországhoz fűződő viszony mindinkább meghatározza a kárpátaljai magyarság közérzetét és jövőjét egyaránt, s ezzel implicite ő is az anyaország felelősségét hangsúlyozza. Kovács Péter nemzetközi jogi elemzése nyomán arra a következtetésre jut , hogy az összmagyar érdekeket az szolgálná leginkább , ha a schengeni típusú együttműködés minél lassabban valósulna meg . A további tanulmányok közül Várszegi Asztrik írása az egyetemesség és a nemzeti jelleg együtthatásának példáját demonstrálja a katolikus egyház szellemiségén; Pomogáts Béla egy újkeletű román (!) javaslatra hivatkozva Erdély autonómiájáról közöl izgalmas történeti áttekintést (Erdély és Svájc tájföldrajzi és etnikai hasonlóságára alapozva); Tóth Pál Péter egy unikális anyagot dolgoz fel : azokat a családi kérdőíveket, amelyek az Észak-Erdélyben élő magyar, és magyar-román családok anyagi és kulturális helyzetét tárta fel 1942 és 1944 között. Végül a Dokumentum-rovatban - tekintettel a témában folyó törvénykezési előkészületekre - közöljük az 1686-os nemzetiségi törvény teljes szövegét.

Mint látható, egy kis újítással leptük meg a T. Olvasót: a lap szélesebb hasznosíthatósága érdekében közöljük a tartalomjegyzéket és a tanulmányok kivonatát angol nyelven.

Cholnoky Győző

vissza