„A kiegyezés korát tekintve szembetűnő az erdélyi fürdőhelyek kiépülésének általában az Osztrák–Magyar Monarchiához, de azon belül a szűkebb Magyarországhoz is viszonyított megkésettsége. Ha azonban ezt az állapotot nem nyugati irányból, hanem keletről és délről tekintjük, egészen másként látjuk. Erdélytől délre és keletre egyáltalán nem alakult ki a Közép- és Nyugat-Európára jellemző fürdővilág. A Déli- és Keleti-Kárpátok, mint számos más területen, itt is Nyugat- és Kelet-Európa közötti kulturális határvonal, Erdély pedig – akár a korábbi évszázadokban nagyon gyakran – ezúttal szintén fontos európai műveltségjelenségnek a legnyugatibb elterjedési területe.”