A nagy évfordulók nem feltétlenül harsány, ünnepi alkalmak, sokkal inkább számvetési lehetőségek, a hogyan és miért kérdések megválaszolásának lehetséges momentumai. Öt évvel ezelőtt, a Korunk 75. évfordulóján a szerkesztőség konferenciát szervezett, Erdélyről Európában mítosztalanul címmel. Az akkori, két helyszínen, Budapesten és Kolozsváron rendezett konferencián történészek, irodalmárok, politológusok vettek részt; az ott és akkor bemutatott tanulmányok – egy, a 20. század végén jobbára már csak virtuálisan létező Erdélyről, amely azonban egykor, talán, a történelem kegyessége folytán  még visszanyerheti régi fényét – utóbb kötetben is megjelentek.

Az idei év tágabb és szűkebb vonatkozásban – ha úgy tetszik, számunkra és a  Korunk számára – két jelentős évfordulót hordoz; 2006 két eseményhez kapcsolódik, az 1956-os magyar forradalom ötvenedik, illetve a Korunk Dienes László általi, egy irodalomtörténeti korszakváltás küszöbén történő megalapításának nyolcvanadik évfordulójához, utóbbihoz az említett számvetés, ám semmiképpen sem a magyarázkodás jegyében.

Társadalomalakító elképzelések és a hatalom mechanizmusai a Kárpát-medencében 1944/45–1968 között – ez a címe, témája és apropója a Korunk által 2005. november 11–12-én, a két évforduló „előzeteseként” szervezett történészkollokviumnak, amely a 20. század e monotonnak és eseménytelennek távolról sem nevezhető húsz-huszonöt évének történéseit, legrelevánsabb aspektusait kívánta körüljárni, és a történettudomány eddigi eredményei alapján mérlegre tenni, illetve tényszerűen értékelni. A kollokvium előadásai egyazon rövid korszakot jártak körül, ám – a választott témák okán – a valóság  más-más aspektusait villantották fel. Szóltak államról és politikáról, gazdaságról, társadalomról, kultúráról és oktatásról, hatalomról, megtorlásról és – természetszerűen – jövőt alakító elképzelésekről. A kialakult kép igen sokszínű lett, mint ahogyan esetenként az értelmezési keretek is különböztek egymástól. Lapszámunk elsősorban e kollokvium előadásai köré szerveződik; a tanulmányok sorrendisége a lapszámban is – mint ahogyan a kollokviumon – a történelem alapvető rendezőelvét, a kronológiai rendet követi, az általánosabb, tágabb tematikák felől közelítve a kifejezetten erdélyi konnotációk felé. Ugyanakkor folytatjuk az 1956-os interjúsorozatunkat is, amelynek egy-egy darabjával – a szerkesztői szándék szerint – az Olvasó az év minden lapszámában találkozhat.

1926–1956–2006:  többszörös rendszerváltások, világégés, forradalom és szabadságharc, történelmi csalódások és zsákutcák, tapasztalatok és remények – röviden így (is) jellemezhető a Kárpát-medence és benne a magyarság e szűk nyolcvan éve. A történelemnek talán így, évfordulók közelségében erőteljesebb a mához szóló üzenete, mint egyébkor, az utókoron múlik, megfejti-e ezt vagy sem.