Árvizem

Szivárványt varrok,

a zápornak véget.

Tekerd fel sálként

vad ízeim,

vad színeim.

A zuhénak

vége végtelenszer.

S te nem ázol el. Csak én,

vad ízeim,

vad színeim.

Vastopánka II.

Forever szemelgetem

a borsót és a babot,

ebből lesz a toalettem.

(Forever trendi vagyok.)

Véletlenül Jótündért is

felfűztem a ruhámra,

repülnek tollai,

legyek dongnak rajta.

Mértékegységét az idő

tonnára váltja,

a csend sáros sármja

a messzi bált takarja.

S én itt, Hamupipő,

már száz éve pipő…

Kezem babot szemel,

szakállam földet seper.

………………………

Forever.

Aroma-dal

Karamellt eszem három napja,

mert szavaid főzete

túl keserű volt.

**

Vörös cseresznye lennék,

hogy szeresd az ízemet,

de fehérre sóztál.

**

Szigorú szakácsruhád

ablakomból integet –

nem hagysz nekem álom-aromát.

Te ízetlenül alszol,

cseresznyés-karamelles ágyneműdben,

tovább és tovább.