József Attila centenáriumán

A múlt még sikeresen átcsal

jó néhány atyai tanáccsal.

Eszmeiségem most is ével

halott szálerdők levelével.

Őseink örmények is voltak,

de magyar testben haldokoltak.

Kihalt tótunk, lengyelünk, lettünk.

Emlékezzetek, kik is lettünk.

Humorok, magorok, alánok…

Azértis Meotiszt is látok,

ott tocsogunk a kócsagosban.

Haza s rokonság a magosban,

úgy emlékeznek szeptemberre,

hogy vé alakban szállnak erre…

A jövő bizony nekem hírt ad:

mindent halott poéták írtak.

Fészkemről szárnyalva, evezve

eljárok kihalni Csegezbe,

s mint aki magról ültet fákat,

költöm az új kolóniákat.

Berzsenyi, Ady, Arany János

Nagy Lászlósága általános.

Csak hímpor, semmiség és vétek.

Szeles napon is viseljétek.