Az 1996. évi adatok alapján Románia importjában Magyarország a 9., exportjában a 11. helyet foglalja el, Magyarország külkereskedelmi partnereinek sorában Románia exportvonatkozásban a 13., importban a 23. helyen áll. Exportunkban koncentrálódási tendencia figyelhető meg a következő adatok alapján: 1996-ban 3024 cég bonyolított le román viszonylatú kivitelt (1995-ben 3318), és ebből 369 cég realizált 100000 USD-nél nagyobb forgalmat (1995-ben 470), ami exportunk 85,7%-át tette ki. Importunkban 1996-ban 1636 cég vett részt (1995-ben 1534), amelyből 207 cég hozott be 100000 USD-nél nagyobb értékben árut (1995-ben 198), s ez teljes importunk 85,8%-át jelentette. Exportunk 3091 (1995-ben 2475), importunk 1419 (1995-ben 1061) termékféleségből tevődött össze.

Kivitelünk fő tételei: kőalajtermékek (30 M USD), faforgácslemez (9,6 M USD), használt személygépkocsi (5,3 M USD), ételízesítő (5,3 M USD), egészségügyi betét + pelenka (4,6 M USD). Importunkban domináló termékek: dinátrium-karbonát (12,1 M USD), só (9,7 M USD), vasúti teherkocsi (9,7 M USD), kőolajtermékek (9 M USD), akrilnitril(8,l M USD).

A magyar külkereskedelmi forgalom áruszerkezete külkereskedelmi árufőcsoportként 1996-ban:

Behozatalunkban 1995-höz képest jelentősen nőtt a gépek és a feldolgozott termékek aránya, stagnált az élelmiszer- és a nyersanyag-termékcsoport, csökkent az energiahordozó-behozatal. Exportunkban jelentősen nőtt a feldolgozott termékek aránya, közel azonos szinten maradt a nyersanyag- és energiahordozó-kivitel, és csökkent a gépek, valamint az élelmiszerek exportja.

Romániának a CEFTA-országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalmából a magyar kapcsolat több mint 50%-kal részesedik. A kedvező romániai folyamatok, a kereskedelem, a privatizáció, a külföldi tőkebefektetés liberalizálása és ösztönzése, felgyorsulása mérhetően hatottak a magyarországi partnerekre is. Több száz Magyarországon és nemzetközileg ismert üzletember látogatott Romániába, magyar csúcsforgalom volt minden romániai kiállításon, vásáron és üzletember-találkozón, s Magyarországon is nőtt a román vonatkozású kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönző jellegű és célú rendezvények száma. Szinte minden magyarországi kereskedelmi bank, vállalkozói és kamarai szervezet, nagy befektető és pénzügyi tanácsadó cég tájékozódott, és üzleti együttműködést kezdeményezett Romániában. Létrejött a Magyar—Román Vegyes Kamara és az új típusú kétoldali kormányközi gazdasági együttműködési Vegyes Bizottság: új közlekedési egyezmények születtek, s készül az új korszerű állat-, illetve növényegészségügyi, valamint idegenforgalmi megállapodás. Romániának a CEFTA-hoz való csatlakozásával 1997. július l-jétől az ipari termékek forgalmának mintegy 80%-a vámmentessé válik, fennmaradó részére pedig 2000. január l-ig évenként 25%-kal csökkennek a vámilletékek. Az agrártermékek forgalmának kétharmadára nulla, illetve minimálvámot alkalmaznak, július l-jétől kb. 10 %-ára pedig felére csökkennek az alkalmazott vámok, melyeket egyébként a román kormány importban áprilisban egyoldalú lépéssel 27 %-os átlagra csökkentett.

A termelési kooperációt segíti elő a páneurópai származási kumulációt szolgáló megállapodás az EU-val. A határokon átnyúló gazdasági együttműködés egyik fő kedvezményezettje a PHARE magyar—román CROSS BORDER Cooperation programjának. Ez utóbbihoz jól illeszkedik öt romániai megye belépése a Kárpátok Eurórégióba, melynek már alapítása óta tagjai a határmenti magyarországi megyék. Hetente nő a két országbeli cégek kereskedelemi képviseleteinek száma, a magyarországi befektetők bekapcsolódása a romániai privatizációba. 1997. szeptember végén Magyarország a romániai külföldi befektetők rangsorában a 9. helyet foglalja el 2064 vegyes vállalatban való részvétellel és a 17. helyet 39 M USD összegű tőkebefektéssel. A legnagyobb magyarországi tőkebefektetők a MOL Rt., a DUNAPACK-RAMBOX csoport és a Budapest Bank Rt.

Az eddig ismert tervek és folyó tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy a magyarországi tőke 1997 végére már a külföldi befektetők élvonalába kerülhet Romániában, beruházásai elérhetik a 100 M USD nagyságrendet is. Várhatóan tovább változik a magyarországi befektetők részvételi struktúrája, erősödik a nagybefektetők súlya, mely eléri a 60—70%-os arányt az összes romániai magyar tőkebefektetésben.

A vázolt folyamatok elmélyítik a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, lényegesen elősegítik azok stabilitását, valamint a két ország gazdasági összekapcsolódását, s ezáltal erősítik a stratégiai partnerséget is.

A bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda — mint a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatépítés fontos szereplője — 1997. július l-jétől alapjaiban átalakult. A gazdaságdiplomáciai, kifejezetten államközi feladatokat a Nagykövetség látja el, a korábbi minisztériumi kirendeltség olyan kereskedelmi irodává alakul át, amely minden energiáját és szakértelmét, kapcsolati rendszerét a kereskedelemés gazdaságfejlesztésre, az üzleti szféra kiszolgálására fordítja. Számítógépes informatikai és kontakt-menedzselési eszközökkel napi aktualitású, teljes körű információszolgáltatással és az operatív „révkalauzolás” mélységéig menő közreműködéssel, az új feltételek messzemenő kiaknázásával szolgálja a kereskedelmi, együttműködési, tőkepiaci, befektetési, privatizációs, cégalapítási és -menedzselési, minőségbiztosítási, jogesély-szolgálati stb. kapcsolatok fellendítését a két ország mintegy 20000 vállalkozói, kamarai és más nem kormányzati szervezete körében.