Pécsi Ferenc A vállalkozásfejlesztő központok szerepe Romániában
Az utóbbi években Románia több városában alakultak vállalkozásfejlesztő központok, amelyek egyrészt beépültek azokba a rendszerekbe, amelyeket különböző nyugati szervezetek segítségével hoztak létre (PHARE, USAID, UNDP, GOPA, KNOW HOW FUND stb.), másrészt szoros együttműködést építettek ki az Új Kézfogás Közalapítvánnyal. Ezek közé tartozik a BRAMIK (Brassói Magyar Iparosok és Kézművesek Szövetsége), a Csíki Magánvállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (Csíkszereda), a Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Szövetség (Csíkszereda), a JOINFO TRANSILVANIA (Magánvállalkozók Társasága, Marosvásárhely), a SICULORUM (Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, Sepsiszentgyörgy), az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége, Székelyudvarhely), a NOVORG CONSULTING (Székelyudvarhely), a MARK HOUSE CLUB (Gyergyószentmiklós), a RegioNet Alapítvány Térség- és Vállalkozásfejlesztési Központ (Gyergyószentmiklós), az Aradi Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztési Központja, a XXI. Század Alapítvány (Csíkszereda), a Partium Club (Nagyvárad), a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztő Központ (Szatmárnémeti) és a Vállalkozók Fóruma Egyesület (Szatmárnémeti).
A továbbiakban főleg a Szatmárnémetiben létrejött vállalkozásfejlesztő szervezetekről szeretnék beszélni, hisz én ezeket a szervezeteket vezetem, és ebben a városban élek.
1993. február 16-án megalakítottuk a Vállalkozók Fóruma Egyesületet, amely bejegyzett román jogi személy, és a kis- és középvállalkozások megsegítését, a regionális, határmenti kapcsolatok fejlesztését tűzte ki céljául. Abból kiindulva, hogy 1990 után a román belső piac folyamatosan beszűkült, 1993—1996 között az egyesület fő tevékenysége arra irányult, hogy a kis- és középvállalkozásokat az export felé orientálja. Ennek érdekében üzletember-találkozókat szerveztünk mind Szatmárnémetiben, mind külföldön. BUSINESS FORUM elnevezéssel 1995 óta minden évben regionális üzletembertalálkozót szervezünk, amelyen részt vesznek kis- és középvállalkozók Magyarországról, Ukrajnából, Szlovákiából, Jugoszláviából, de nő az érdeklődés osztrák és német cégek részéről is. Október 10-én zajlott le a BUSINESS FORUM
Az eddigi találkozók meggyőztek bennünket arról, hogy a kis- és középvállalkozások érdekében általunk kifejtett marketing-tevékenység óriási segítséget jelent számukra, megnyitja előttük a külföldi piacokat, felkészíti őket arra, hogyan építsék tovább üzleti kapcsolataikat.
A Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központot 1994 végére hozta létre a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület, az a non-profit szervezet, amely felvállalta a környék vállalkozóinak érdekképviseletét, alapszabályában rögzítve azokat a célokat, amelyek a vállalkozások megerősödését segítik elő.
A központ 1995 februárjában kezdte meg működését annak az országos hálózatnak a részeként, amelyet a román kormány, a Román Fejlesztési Hivatal és az ENSZ Kis- és Középvállalatokat Támogató Tanácsadó Központja kezdeményezett és fejlesztett ki. Beindulásánál nagy segítséget jelentett az Illyés Közalapítványtól kapott támogatás. Célja: az ország északkeleti régiójában működő kis- és középvállalatok támogatása és fejlesztése, gyümölcsöztetve a földrajzi sajátosságokból adódó lehetőségeket; a környék privát cégeinek bekapcsolása az Európai Unió különböző vállalkozásélénkítő programjaiba, különös tekintettel a vállalkozások közötti határmenti együttműködést célzó programokban való aktív részvételre; olyan eszköz- és feltételrendszer kiépítése, amely képes a vállalkozóknak nélkülözhetetlen üzleti információkat biztosítani; külföldi potenciális partnerekkel való kapcsolatok kiépítése.
A következő témakörökben szolgál tanácsadással a már működő cégeknek és az üzleti életbe belépni szándékozó magánszemélyeknek: általános tudnivalók az üzleti tevékenységről; cégalapítás, cégmódosítás; pénzügyek; hitellehetőségek; hiteldokumentáció összeállítása; üzleti terv készítése; marketing; menedzsment; import-export ügyletek.
Vállalkozók képzése
A központ a vállalkozók képzése érdekében folyamatosan szervez színvonalas tanfolyamokat, szemináriumokat. Szakkönyvtárral rendelkezik, amely többnyire román, magyar, angol nyelvű szakkönyveket, folyóiratokat, törvénytárat tartalmaz. A vállalkozók piaci kapcsolatainak, nemzetközi kapcsolatainak bővítését üzletember-találkozók szervezésével segíti. A megye gazdasági fejlesztése érdekében a központ vállalja tervek, tanulmányok készítését.
1995 februárja óta több mint 400 ügyfele van a tanácsadó központnak (magánszemélyek és gazdasági társaságok), amelyeknek több mint 850 alkalommal szolgált üzleti tanácsadással.
Az ügyfelek tevékenységi körét elemezve megállapítható, hogy az érdeklődők többsége termelő (52%). Kereskedelemmel (17%) és szolgáltatással (26%) kapcsolatban is sok tanácsot kértek legkevésbé a mezőgazdaságban vállalkozók vették igénybe (5%) az üzleti tanácsadást.
Eddigi statisztikánkból kiderül, hogy a legnagyobb érdeklődés a hitelszerzési lehetőségek iránt mutatkozik (47%). A központnál 1997 szeptemberéig 60 hiteldokumentáció készült el, amelyeknek révén több mint 32 milliárd lej értékű hitelt igényeltek ügyfeleink, többek között különböző kedvező kamatú hitelkonstrukciókból. Legnagyobb kereslet eddigi történetünkben a vissza nem térítendő PHARE hitelek iránt mutatkozott. Jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány támogatási programja tart számot nagy érdeklődésre.
Az ügyfelek érdeklődési köre: hitelszerzés 47%; marketing 9%; import-export 5%; üzleti terv/ megvalósíthatósági tanulmány 8%; kezdő vállakozó 14%; egyéb 17%.
Képzési programok
A vállalkozói üzleti kultúra színvonalának emelése, valamint a piacgazdaságban való érvényesüléshez szükséges különböző szakterületeken történő ismeretszerzés és továbbképzés érdekében a központ tíznél több szemináriumot szervezett, amelyeken körülbelül háromszáz érdeklődő vett részt. A megbeszélt témák közül kiemelném:
— felkészülés a vállalkozásra, üzleti terv összeállítása, pénzügyi ismeretek, marketing, az import-export tevékenység előnyei és buktatói, hitellehetőségek;
—a Román Kereskedelmi-, Ipari- és Mezőgazdasági Kamara stratégiája az Európai Unió kereteibe való beilleszkedésre, valamint az európai információs hálózatokba való bekapcsolódás érdekében;
—kapcsolatteremtés; üzleti megbeszélésre, tárgyalásra való felkészülés; vállalkozás tervezése; üzleti terv készítése és bemutatása; marketing, termékfejlesztés; árképzés; reklám; eladás; pénzügyek; levelezés; beruházás;
— a „Vállalkozni jó” tanfolyam keretében diákvállalkozások beindításával foglalkozunk.
Jó kapcsolataink vannak mind külföldi, mind belföldi szervezetekkel.
Jelenleg a központ a PHARE CREDO program román—magyar határszakaszának a titkárságaként is működik. E program kísérleti szakaszában a román oldalról 24 pályázat érkezett be.
A Vállalkozók Fóruma Egyesület az utóbbi időben új szolgáltatást fejlesztett ki a külföldi befektetők számára, figyelembe véve azt a tényt, hogy az 1996 novemberében hatalomra jutott kormánykoalíció felgyorsította Romániában a privatizációs folyamatot.
Miben áll ez az új szolgáltatás?
— Folytonos tájékoztatást szolgáltatunk az érdekelt befektetőknek a privatizációs tenderkiírásokról.
— Együttműködési szerződést kötünk abban az esetben, ha az érdekelt befektető részt óhajt venni a tenderen, és összeállítjuk a privatizációs ajánlatot román nyelven.
— A tender megnyerése esetén megszervezzük az adás-vételi szerződés megkötésének minden mozzanatát, jogi tanácsadást nyújtva a külföldi befektetőnek.
— Ha a külföldi befektető meg akarja szerezni a többségi részvénycsomagot, és a tender megnyerése után még szüksége van egy bizonyos részvénycsomagra, megbízzuk a Szatmárnémetiben működő NOVA INVEST Rt. brókercéget, hogy felvásárolja az értékpapírpiacon a szükséges részvényeket.
Ime, egy sikeres privatizációs üzlet lebonyolításának története:
— 1997 április hónap folyamán X magyarországi cég kifejezte abbeli szándékát, hogy megvásárolja egy észak-erdélyi cég többségi részvénycsomagját.
—1997 május és június hónapokban a Vállalkozók Fóruma Egyesület megszervezte több cég meglátogatását, miután megtörtént az illető cég kiválasztása és a szándéknyilatkozat benyújtása az Állami Tulajdonalaphoz. Ugyanakkor a magyarországi cég megbízta a szatmárnémeti NOVA INVEST Rt. brókercéget, hogy azonnal kezdje meg a kiválasztott cég részvényeinek felvásárlását.
—A Vállalkozók Fóruma Egyesület a magyarországi céggel létrejött együttműködési szerződés alapján megvásárolta a tenderfüzetet, összeállította a privatizációs ajánlatot román nyelven, és letette az Állami Tulajdonalaphoz, a kitűzött határidő keretében.
—A tendert a magyarországi cég nyerte meg.
—A vállalkozók Fóruma Egyesület megszerezte a dokumentációt a privatizált cégről, amelynek alapján megszövegeztük az adás-vételi szerződést, az egész folyamat alatt jogi tanácsadást nyújtva a magyarországi cégnek.
A brókertevékenységek teljes skálájának elvégzésére jogosult NOVA INVEST Rt. értékpapírforgalmazó részvénytársaságot 1996 júliusában alapították. Teljes mértékben magántőkével működik, 131 magán- és 26 jogi személy részvényessel (a jogi személyek olyan részvénykibocsátó cégek, amelyeknek a részvényeit jegyzik a tőzsdén kívüli piacon). A munkatársak átlag életkora 26 év. Többségük műszaki vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel és hazai vagy külföldi továbbképzéssel is rendelkezik. Jelen pillanatban a NOVA INVEST Rt. a tőzsdén, valamint a tőzsdén kívüli piacon tevékenykedik mint dealer és mint bróker. Biztosítani tudja ügyfeleinek az értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatásokat, mint: a részvények vásárlása és eladása az ügyfél számlájára; részvények vásárlása és eladása a saját számlájára; garantálja részvények befektetését az elsődleges és másodlagos ajánlatokon; továbbítja az ügyfelek megrendeléseit annak érdekében, hogy végrehajtsa azokat más engedélyezett közvetítőkön keresztül; nyilvántartja és kezeli az ügyfelek értékpapír- és/vagy ügyfélszámláját; kezeli a részvényesek magán portofólió számláit; nyilvántartja az ügyfelek vagyonát és/vagy részvényeit a portofólió kezelése közben és annak céljából vagy bármilyen más célból, melyet az Értékpapír Forgalmazó Rt.-k Országos Tanácsa engedélyez; kölcsönöket folyósít az ügyfelek ügyleteinek lebonyolítására, de csak a Román Nemzeti Bank által engedélyezett kereteken belül és a CNVM engedélyével; gazdasági tanácsadással és felmérésekkel szolgál a befektetési stratégia megállapítása céljából; dokumentációk elkészítését vállalja a cégek társadalmi tőkéjének növelésére és/vagy ennek finanszírozására magánbefektetés vagy/és nyilvános értékpapír-értékesítés formájában; nyitott befektetési alapok által kibocsátott részesedési értékpapírok kiosztásával foglalkozik; más típusú részvényközvetítői szolgáltatásokat nyújt, a CNVM által megszabott szabályok szerint.
Az 1996-os év elején lezárult úgynevezett nagyprivatizációs folyamat során szinte négyezer olyan vállalat került privatizálásra, melyben az állam többségi tulajdonnal rendelkezett. Ennek eredményeként az állami tulajdonrész 40—60%-a került magánkézbe, országos szinten a részvényesek száma megközelítvén a tizenhat milliót. Ezen vállalatok részvényei csak szervezett piacokon kerülhetnek forgalomba, azaz a tőzsdén vagy a tőzsdén kívüli piacon. Ugyanakkor a romániai értékpapír-törvény értelmében értékpapírral történő ügyleteket kizárólag brókercégeken keresztül lehet végrehajtani. Jelenleg Romániában 104 brókercég működik, amelyek az ország egész területét lefedik működésükkel.
Különös jelentőségű a tőzsdén kívüli piac — RASDAQ —, amely nagy teljesítményű számítógéphálózatként működik, lehetőséget nyújtva a brókercégeknek „market maker” jellegű tevékenység végzésére, valamint az e piacon jegyzett részvények eladási, illetve vételi árának a követésére. Jelenleg a román értékpapírpiacon csak a nagyprivatizációs folyamatból származó részvények képezik az ajánlatot. A román kormány szándéka szerint, a nemrégiben a kormány közvetlen irányítása alá került Állami Vagyonalap (Fondul Proprietăţii de Stat) az állami tulajdonrész privatizálásakor az eddig használt módszerek mellett a Bukaresti Értéktőzsdén és a RASDAQ piacon keresztül történő részvényeladást is fogja használni. Számítani lehet arra, hogy a közeljövőben kibocsátásra kerülő állampapírok értékesítésében is igen nagy szerep jut majd a Bukaresti Értéktőzsdének és a RASDAQ tőzsdén kívüli piacnak.
Az utóbbi hetekben a Bukaresti Értéktőzsdén naponta húsz milliárd lej értékben bonyolítottak le tranzakciókat, amely összeg harminc százalékát a külföldi tőke teszi ki. Az év elejétől kezdve a tőzsdén forgó külföldi tőke nagyságát háromszáz millió dollárra becsülik.
A Bukaresti Értéktőzsdén jelenleg ötvennyolc vállalat részvényeit jegyzik, de az év végéig a jegyzett részvények száma eléri majd a 100%-ot. Rövidesen várható, hogy felkerülnek a tőzsdére a hajdani Magánvagyon Alapok, a befektetési társaságok, több nagyvállalat (piteşti-i személygépkocsigyár, galaţi-i hajógyár) és az első bank, a kolozsvári székhelyű Transilvania Bank részvényei. Szakértők szerint a volt magánvagyonalapok részvényei tükrözni fogják a román gazdaság egyes ágazatainak helyzetét, mivel ezek a befektetési társaságok portofólió befektetéseiket több mint kétezer cégben hajtották végre.
Minthogy Szatmár megye Magyarország és Ukrajna határán fekszik, mind a Vállalkozók Fóruma Egyesület, mind a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ specifikus szerepet is betölt a határmenti nemzetközi együttműködés fejlesztésében. Elég talán megemlíteni, hogy a CREDO határmenti együttműködést támogató PHARE program román—magyar határmenti titkárságát a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ tölti be, és az első CREDO pályázatot a Vállalkozók Fóruma Egyesület nyújtotta be.
A szatmárnémeti vállalkozásfejlesztő központok több éve együttműködnek a nyíregyházi PRIMOM vállalkozásfejlesztő alapítvánnyal, amely nagy segítségünkre volt abban, hogy kiépítsük saját szervezeteinket. Ugyanakkor az utóbbi két évben igyekeztünk az Új Kézfogás Közalapítvány számára partnerként megjelenni különböző támogatási programok beindításában. Így például a visszatérítendő támogatások esetében tanulmányoztuk azt a jogi keretet, amely lehetővé teszi Romániában a VT lebonyolítását. Együttműködési megállapodást írtunk alá a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal.