Sebesség interneten
Az itt olvasható beszélgetés a Disputa (www.disputa.ro) internetes fórum kerekasztal részében zajlott 2003. november 27-én. Egyféle médiakísérlet volt, minthogy az első on-line romániai magyar kerekasztal
A „kukkoló” disputázóknak egy ún. szatelit topikot nyitottunk, ahol hoz-zászólhatnak a beszélgetésfolyamhoz, de az animátor kapott jelzéseket SMS-en és ICQ-n is (internetes chat-szerű társalkodó csatorna), amelynek egy része a maga során be is került a sebesség-beszélgetésbe.
2003. november 27.
22:57
Kelemen Attila
Egy 18-i hír:
Egy japán vonat új sebességrekordot állított be, ami 579 km/h (360 mph). A súrlódás csökkentésére a szerelvény mágneses térben lebeg, a mágneses tér alakulása hajtja meg.
És egy másik hír egy nappal korábbról:
Tajvanon felépült a világ legnagyobb felhőkarcolója, magassága 508 méter.
Kérdés: szerintetek ugyanarról az emberi törekvésről van szó?
A mikrofonnál Rab Árpád Szörény, Z. Karvalics László és Sipos Géza. Árpi?
23:05
Sipos Géza
Technikailag asszem ugyanarról, hiszen ezek a hardver-rekordtörekvések a 19. század meghosszabbításai. Végül is az acélvázas-betonos magasépítkezés és a vonatépítés nagy vonalakban egyidős egymással. Végül is az a fő kérdés, hogy van-e határ? Tehát úgy működik-e a sebesség, mint a matematika, hogy mindig hozzáadhatsz a számsorhoz plusz egyet?
23:08
Z. Karvalics László
Találhatóak közös elemek a két hírben, de azért a különbségeket erősebbnek érzem. A sebességnövelés a gyorsulási és extrém rekordkísérletek világától távol mindig valamilyen funkcionális elemmel bír, lévén hogy az idő „megnyerhető” – az épületmagasság-növelés sokkal inkább öncélú vetélkedés, nem csekély technológiai izgalmakkal.
23:16
Rab Árpád Szörény
Mint ahogy jelezted, igen, természetesen. Egyrészt vannak a jelzett technikai rekordok mint magabiztosság-növelő elemek, másrészt a gazdaságban, az információáramlásban és -kezelésben (ezek teljesen összefonódnak a politikával) sokkal fontosabb a sebesség kérdése.
23:17
Sipos Géza
Az öncélúsághoz még egy hír a BBC-ről szeptemberből: Sanghaj városának egyes részei évente másfél centiméternyit süllyednek az utóbbi tíz év építkezési boomja miatt. Ugyanis annyira sok lett egy helyen a beton meg az acél.
Azt, hogy van-e határ, azt úgy értem, hogy ami a sebességhez kapcsolódó fejlesztéseket illeti, a matematikai végtelen, mint elmélet, gyakran egy az egyben megjelent a gyakorlatban. Tehát ami matematikailag és az elméleti fizikában lehetséges volt, az össze is jött. Kérdés, hogy meddig tart ez a „technika ünnepe”.
23:17
Z. Karvalics László
A sebesség mint reakciósebesség vagy mint jó stratégia révén szerzett időelőny ugyancsak politikai kérdés: a politikai elit teljesítményét alapvetően meghatározza.
Ehelyett persze több szó esik arról, hogyan is történt a gyorshajtó miniszteri autó balesete a Balatonnál...
Gézához: a fizikai határok komolyan vétele valami olyasmit kellene hogy jelentsen, hogy az egész világegyetem felfogható potenciális építőanyagnak, az építhető rendszer határa pedig a világegyetem határa. Egyelőre persze megelégednénk bolygócskákkal, a nagyon is izgalmas Terra-formálás programja révén.
23:20
Kelemen Attila
Lehet a fékezés és a gyorsulás politikai technika? Tudnátok példákat mondani?
23:22
Rab Árpád Szörény
Úgy látom, ugyanarról beszélünk. Érdemes lenne szerintem a sebesség mellett a reakcióidő fogalmáról is beszélnünk – szerintem gazdasági, információs stb. kérdésekben fontosabb mutató, mint a puszta áramlási sebesség. A rekordok java része öncélú (sorozatos amerikai repülőgép-gyorsulási versenyek, amik viszont kitermelték a második világháború legjobb harci repülőit).
23:24
Z. Karvalics László
A gyorsulással, gyorsítás formájában gyakorta él a politika. A nagy kérdés mindig az, hogy hol vannak a beavatkozásának a korlátai. Ha az internet iskolai terjesztését felgyorsítja egy kormány, avval mit tesz? Ha egy iparág fejlődését gyorsítja, mik a határok? Mikor szervetlen és mikor „organikus” a beavatkozás? Lehet-e túl korai egy gyorsítás, mondjuk rossz technológiai pillanatban indítva, ezért a „későnek” helyzetelőnye támad, mert olcsóbban jobbat kap. Nagyon sokféle forgatókönyv van.
Árpi, össze se beszéltünk pedig. Jól tettem, hogy még be sem léptél, már ötösre értékeltelek!
23:25
Sipos Géza
Lehet, nem ide tartozik, olvasom a Sebastian Haffner-féle Churchill-életrajzot, egyik legérdekesebb momentum, mikor arról értekezik, hogy Churchill egyike volt ama keveseknek, akik a legadekvátabb stratégiai meglátásokkal rendelkeztek az első világháborúról – csak peremre volt szorítva. Valahogy „sebesebb” volt politikus kollégáinál. Vagy túl korán gyorsított...
23:26
Rab Árpád Szörény
ZKL-hez: ha Terra (!) szinten meg tudjuk valósítani technikai álmainkat, akkor tényleg csak (!) egy csekélyke ugrás a világegyetem. Nem szkeptikusan, hanem pozitívan mondom – az ennek során felmerült és megoldott technikai problémák gyakorlatilag a további problémákat is megoldják. Szerintem részletezhetjük.
Attila: milyen értelemben a sebesség? Politikai?
23:27
Kelemen Attila
De ezek a gyorsulásról szólnak. A lassítást mint politikai stratégiát kolozsvári látószögből gyakrabban regisztrálom.
23:31
Sipos Géza
Lehet, lebecsülöm a politikusokat, de tudatos lassításra kevés példát tudnék szállítani, inkább önkéntelen, a tehetetlenségből eredő fékezésre. A zöldpolitika, a környezetvédelmi ideológiák ellenben jól kimunkált lassítási megoldásoknak tűnnek.
23:32
Rab Árpád Szörény
Elnézést kérek, de kissé bajban vagyok a felülettel és a sebességgel – csak utólag tudom olvasni a hozzászólásokat, ezért igyekszem visszajelezni. Szóval (ez most kicsit személyes) az én történelemszemléletemben minden gazdasági kényszerűségből fakad, a nagy történelmi alakoknak (és véletleneknek) „csupán” egy 100–50–1? évnyi ide-oda tolás végrehajtása jut. Megfelelő időben levezényelt világháború, forradalom, találmány. Nem?
Lassulás: idézzük fel a reformkori országgyűlések politikai lassításait, illetve a módszereket, amiket a brit parlament képviselői alkalmaznak egymással szemben a nyílt politikai porondon (a háttérben persze máshogy megy a lobby). Lehet, hogy Attila ugyanilyenre gondol a jelenben, Erdélyben?
23:32
Kelemen Attila
Politikai technika a sebesség felhasználása? Szerintem az, ha nem is olyan értelemben, ahogy Virilio romantikusan gondolni engedi. Mi a sebesség végpontja? Nevezhetjük a szimultaneitást esetleg ennek? Vagy inkább az anyag eltűnése, a teljes virtualizálódás lehetne a sebesség végpontja?
Így van, Árpi, arra gondoltam, amit Virilio úgy ragad meg, hogy azt állítja: a város fala egy fékezési technológia. Az ellenfél lassítása premodern-modern hatalom-technika. Újabban a felgyorsítás a stratégia – véli Virilio.
23:38
Rab Árpád Szörény
Szánjunk egy-két sort a sebesség fogalmára, mert Attila kérdésére csak úgy lehet válaszolni. A sebességnek nincs végpontja. Technikai, szellemi, gazdasági, biológiai ideiglenes korlátai vannak. De valahogy próbáljuk meg elkülöníteni, milyen sebességről beszélünk. A fenti értelemben igen, a sebesség politikai technika, de ennek a sebességnek semmi köze a rekordokkal kapcsolatos sebességekhez, azt gondolom. A szó egy, de a fogalomtartományok mások. Máris zavaros lettem ettől.
23:39
Sipos Géza
Elvileg szimultaneitás most is van... ha a világegyetem végtelen, akkor létezik valahol egy olyan szoba is, amelyben Attila éppen most, mondjuk, tigrist szelídít.
„…Az építhető rendszer határa pedig a világegyetem határa.” – Igen, lehetséges, hogy ez a határ, mert ha nincs anyag, akkor nincs út sem, tehát az út/idő képlet egyik alapeleme kiesik, tehát marad idő = sebesség és fordítva.
23:39
Z. Karvalics László
A város fala nemcsak az ellenféltől véd, hanem megálljt parancsol – legalábbis átmenetileg – a monoton növekedésnek is. Elég végignézni a középkori városok településrajzát, hogyan „bukik át” néha több hullámban a növekedés az aktuális falakon.
Virilióhoz: ellenség fékezési technikát tudok néhányat, sokkal jobbat, mint a városfal. Sorolom: magashegység, tenger, várdomb, mocsár stb.
23:45
Rab Árpád Szörény
ZKL: abban a pillanatban, ahogy szükség volt rá, így van. És ami még hasznos ebben a városfal-átbukásban: az óváros (mert abban a pillanatban létrejött) új, más funkciókkal gyarapszik mind kulturálisan, mind gazdaságilag, szintúgy az új város – egyből két érték születik. A középkori és ókori városfejlődés amúgy is nagyon érdekesen fluktuál sebesség szempontjából is. Annak ellenére, hogy a városfejlődésnek gondjai voltak, maga a város fizikai tere soha nem korlátozta a lakosságot. A régit újra felhasználták az újban.
Miért kapcsolódik a párhuzamosság a végső sebességgel? Szerintetek, ha léteznek párhuzamos világegyetemek (dimenziók, fogalomhasználat kérdése), akkor azok a nagy sebesség miatt jönnek létre?
23:46
Z. Karvalics László
Tudjátok, hol aktuális nagyon ma a lassítás? A túlpörgött menedzsereknél, akik (legalábbis az USA-ban) szabályos programot indítottak a lassításért, ugyanúgy persze, ahogy szokták, tréningekkel. A döntéseket amúgy is mindenki egyénileg hozza meg.
23:46
Rab Árpád Szörény
idézet:
eredetileg hozzászólt Z. Karvalics László:
„Virilióhoz: ellenségfékezési technikát tudok néhányat, sokkal jobbat, mint a városfal. Sorolom: magashegység, tenger, várdomb, mocsár stb.”
És ezek mind lassítanak, aprózva rombolnak, és nem egy nagy csattanással állítanak meg, ahol a hatást az ellenhatás követi...
23:47
Kelemen Attila
Én ha a sebességre gondolok, akkor nem az idő/tér viszonyra gondolok elsősorban, hanem azokra a dolgokra, amelyek újrainterpretálást követelnek, és ehhez a sebességiségük megértése a kulcs. Mondok egy példát: az ötvenes években az amcsi szárnyas autók, a kezdeti militáns fogyasztói társadalmas design trend.
De térjünk esetleg vissza ahhoz, amit Laci mondott. Ha a kormány informa-tizál, ebből mi sülhet ki? Ez nem Pan-dóra szelencéjének a szétrobbantása, a civil társadalom hatalomra emelése?
23:50
Kelemen Attila
idézet:
eredetileg hozzászólt Rab Árpád Szörény:
„Miért kapcsolódik a párhuzamosság a végső sebességgel? Szerintetek, ha léteznek párhuzamos világegyetemek (dimenziók, fogalomhasználat kérdése), akkor azok a nagy sebesség miatt jönnek létre?”
Fantasztikus, nekem is pont most jutott eszembe ez a kérdés...
23:52
Z. Karvalics László
Attilához:
Abból a szempontból igen, hogy az informatizálás révén megnövekvő inter-konnektivitás (kölcsönös összekapcsoltság) erősíti a demokratikus tendenciákat – ezért lép fel azonnal minden autoriter kormány az internet ellen, amint teheti.
23:53
Rab Árpád Szörény
„De térjünk esetleg vissza ahhoz, amit Laci mondott. Ha a kormány informa-tizál, ebből mi sülhet ki? Ez nem Pandóra szelencéjének a szétrobbantása, a civil társadalom hatalomra emelése?”
Bár így lenne.
23:54
Sipos Géza
Itt kapcsolódik egy „természeti” akadály szétaprózó lassítása (ahogy ZKL írja itt) a „mesterséges” akadályhoz. Ha a hatalom informatizál, akkor olyan sokszínűség további színezését segíti elő, amely nemigen képes egy színben összeolvadni, és így hatalmat gyakorolni. Tehát csak a háló révén a „civilek” nem juthatnak hatalomra, legfeljebb hatékony bekiabálók lehetnek.
23:55
Z. Karvalics László
Attila, sejtem persze, hogy mire gondolsz, de hogy beléd köthessek, kérlek, kicsit pontosabban fejtsd ki, hogy is van azokkal a szárnyas autókkal meg a militáns jelleggel.
23:58
Rab Árpád Szörény
idézet:
eredetileg hozzászólt Sipos Géza:
„Itt kapcsolódik egy »természeti« akadály szétaprózó lassítása (ahogy Z. Karvalics László írja itt) a »mesterséges« akadályhoz. Ha a hatalom informa-tizál, akkor olyan sokszínűség további színezését segíti elő, amely nemigen képes egy színben összeolvadni és így hatalmat gyakorolni. Tehát csak a háló révén a »civilek« nem juthatnak hatalomra, legfeljebb hatékony bekiabálók lehetnek.”
Nem is akarnak, és nem is akarhatnak mást, nem? A civil mozgalmak nem akarják átvenni a kormány szerepét (azt máshogy hívják, és sok formája van , hanem érdekérvényesíteni. Viszont ennek hatékonysága nem a kommunikációs csatorna minőségétől függ.
23:58
Kelemen Attila
A pörgő menedzserekhez: van egy nagyon új lassítási mód: maga a gyorsítás. Arra gondolok, hogy ezek az emberek gyakran a hétvégeken 180 up bpm-es partykon nyugodnak le. Olyan ez, mint egy láz. Az ellenpont pl. a buddhista meditáció, amely állítólag a térérzékeléssel kapcsolatos agyrész kikapcsolásával jár. Nem tudom, hogy ez a mi szempontunkból érdekes-e. Szerintetek a perspektivikus ábrázolásmód meghonosodásának köze volt a harcászat fejlődéséhez?
23:59
Z. Karvalics László
Géza, az a hatalom, ami a hálózatba szerveződött civil társadalomé (vagy lesz), nem olyan, mint amit megszoktunk. De azért még mindig annak mintájára képzeljük el.
23:59
Sipos Géza
És (nagyon vulgárisan) az sem elegendő a hatékony érdekérvényesítéshez, hogy most hű de jól megdumáltunk egy problémát.
00:04
Kelemen Attila
Z. Karvalics Lászlónak, szárnyas autó témában.
00:08
Sipos Géza
Ha azt nézzük, hogy miként oszlanak meg a nethez való hozzáférési lehetőségek a kontinensek között (pl. Afrika, India őrületesen lemaradva), akkor attól félek, az egyenlőtlenségek még markánsabban fognak előbukkanni a hálózatba szerveződött civil társadalomban. Tehát az új demokrácia konzerválná a régi tévedéseit?
Perspektíva és harcászat… de te mit értesz a harcászat fejlődésén pontosabban? Mondjuk a lőfegyverek megjelenését?
00:08
Z. Karvalics László
Ahol a problémák megdumálása a hatalomtechnika, ott az nem az érdekérvényesítés kontextusában történik. Az irokéz indiánoknak konszenzuális döntéshozatali technikájuk volt. Addig beszéltek, érveltek, néha napokig, amíg végül mindenki egyet nem értett a közös állásponttal. Nem volt két világ: egy dumáló és egy másik, akivel szemben kellett volna érdeket érvényesíteni. A kettő egy és ugyanaz volt.
00:09
Rab Árpád Szörény
Szétcsúsztam.
– Katonai vonal: nem először pendül meg, és nem véletlenül, úgy érzem, ha sebességről van szó, akkor ők abban nagyon utaznak.
– Ha a szárnyas autók a luxusérzet és design oltárán feláldozott sebesség példái voltak, akkor egyetértek – mint ahogy a legnagyobb sikk a fürdőszobákban nem a modern csap, hanem a tekerős, régies...
– Civil társadalom: ők is tudnak a sebességről beszélni... legalábbis tapasztalataim szerint inkább a lassúságról. Ha a japán vonat esetében a súrlódást csökkentették a sebesség miatt, ezt át lehetne ültetni a civil gyakorlatba is, mint az érdekérvényesítés első lépcsőjét – érdekérvényesítés nem egyenlő az önérdek-érvényesítéssel.
00:10
Z. Karvalics László
A szárnyas autók egyenesen dögösek!
Militáns mivoltnak és konzumidiotizmusnak azonban nem lelem nyomát rajtuk. A csillagos ég, az igen.
00:13
Sipos Géza
Rendicsek, nagyon jó az irokéz modell, végül is a konszenzusos elvet igyekeztek működtetni az EU-ban is. Az irokéz közösségek szerencséje, hogy lassabban éltek.
00:14
Rab Árpád Szörény
„Ahol a problémák megdumálása a hatalomtechnika, ott az nem az érdekérvényesítés kontextusában történik. Az irokéz indiánoknak konszenzuális döntéshozatali technikájuk volt. Addig beszéltek, érveltek, néha napokig, amíg végül mindenki egyet nem értett a közös állásponttal. Nem volt két világ: egy dumáló, és egy másik, akivel szemben kellett volna érdeket érvényesíteni. A kettő egy és ugyanaz volt.”
Törzsközösségi szinten. Magasabb szinten csőd is lehet, pl. Lengyelország és az ő nemesi országgyűlése. Szóval szerintetek a civil érdekérvényesítés hatékony formája az akkora csoportok, melyek képesek irokéz stílusban dönteni, és
1. a döntéseket továbbítani.
2. elfogadtatni,
3. összerakni más csoportokkal?
És ha sebesség: minél hosszabb a lánc, annál lassabb végigszaladni rajta, nem?
00:16
Z. Karvalics László
Katonai vonalhoz 1.
Attila bizonyára arra céloz, hogy a bonyolódó és megnövekedett méretű harcoló egységek áttekintésének képessége esetleg hatást gyakorolhatott a perspektíva művészi kezelésére. Passz. Leonardót azért megkérdezném, mit gondol erről.
Katonai vonalhoz 2.
A hadtörténet egy adott szakaszában a csapatrészek gyors és szellemes vonultatása döntött el ütközeteket úgy, hogy sok esetben tényleges összecsapásra nem is került sor. Azok voltak ám a szép idők!
00:18
Rab Árpád Szörény
idézet:
eredetileg hozzászólt Z. Karvalics László:
„A szárnyas autók egyenesen dögösek!
Militáns mivoltnak és konzumidiotizmusnak azonban nem lelem nyomát rajtuk. A csillagos ég, az igen.”
Engem sajnos modemestül megöltek, viszont letöltöttem a képet.
00:19
Z. Karvalics László
Árpinak: irokéz szinten is csőd volt, mert jöttek a fehér telepesek, oszt vége. De persze hogy a közösségméretek megnövekedése és az emiatt innovált közvetítő megoldások magyaráznak szinte mindent.
00:20
Kelemen Attila
Géza, mondok egy példát, nem válasz a kérdésedre, de a tematikába szerintem bevillant:
Miután Európában megjelentek a lőfegyverek, lassan-lassan meghonosodtak – a kezdet kezdetén nehézkes volt velük dolgozni. De meghonosodtak. A védekezési módszer az volt, hogy mindenki egyre vastagabb golyóálló páncélokat talált ki magának. De egy adott pillanatban ez rohadtul korlátozta a mozgást. Következmény: fokozatosan egyre jobban eltűnt a páncél: ne szarozzunk annak a kivédésével, ami úgysem védhető ki.
00:20
Rab Árpád Szörény
idézet:
eredetileg hozzászólt Z. Karvalics László:
„Katonai vonalhoz 2.
A hadtörténet egy adott szakaszában a csapatrészek gyors és szellemes vonultatása döntött el ütközeteket úgy, hogy sok esetben tényleges összecsapásra nem is került sor. Azok voltak ám a szép idők!”
Hát még a táplálásuk. A „szokás” ma is dívik Új-Guineában, de ők sokat tudnak a háborúról, hiszen a meggyilkoltért fizetni kell.
00:24
Sipos Géza
Tehát ha nem védhető ki a sebesség, akkor nincs miért ellenállnunk sem? Itt többször esett szó lassítási korlátokról, nekem az az érzésem, arra is célzunk, hogy szükséges-e valamilyen közmegegyezéses korlátot szabni a sebességnek. Egy ilyen sebesség korlát a nyelv. Tök ismerős tapasztalat: azt szokás mondani, hogy „előreszaladtak a gondolataim”. Adott fizikai határokon túl senki sem képes információt átadni – az elmék bedrótozása még távol van (nem biztos), és elborzaszt (ez biztos).
00:26
Kelemen Attila
Ha már a szép csapatfelállásról beszélünk, a barbárok betörését követően a menetelős-ledarálós harcmodorhoz szokott rómaiak, akik alapvetően a görög harci geometria tradícióit vitték tovább, nagyon megszívták, mert: a barbárok remek íjászok voltak (az íj volt az ókorban a sebességben a non plus ultra), és mert a barbárok ismerték a kengyelt, gyorsan tudták korrigálni a lesújtás vektorát!
00:28
Rab Árpád Szörény
„Tök ismerős tapasztalat: azt szokás mondani, hogy »előreszaladtak a gondo-lataim«. Adott fizikai határokon túl senki sem képes információt átadni – az elmék bedrótozása még távol van (nem biztos), és elborzaszt (ez biztos).”
De neked nem a gondolataid sebességével van bajod (ami akár végtelen is lehet, de mindenképpen top, hadd hivatkozzam a magyar népmesékre), hanem a kommunikációs csatorna sebességével. Nem szeretnéd, ha az gyorsabb lenne? A hagyományos Mátrix-kép (nem a mostani film által megrajzolt, hanem a William Gibson féle) nem tetszik neked?
00:32
Z. Karvalics László
Nekem tetszik! Viva la agykártya!
00:32
Rab Árpád Szörény
„Tehát ha nem védhető ki a sebesség, akkor nincs miért ellenállnunk sem?”
Dehogynem. Ott van nekünk az elkerülés, vagy a sebesség saját energiájának felhasználása (akár harcművészetekben is, mint az aikido).
00:33
Kelemen Attila
Árpi, szerintem az olvasók kedvéért helyezd el ezt a csávót plz.
Addig is: http://www.williamgibson books.com/blog/archive.asp – gibson blogja.
00:33
Z. Karvalics László
A lassúság persze nem azonos a kifejezhetetlenséggel.
00:34
Rab Árpád Szörény
idézet:
eredetileg hozzászólt Z. Karvalics László: „Nekem tetszik! Viva la agykártya!”
Flatline.
00:35
Kelemen Attila
Csomh nevű barátom írja nekem ICQ-n:
Sebesség: technikai és logisztikai tényezőket is számításba kell venni. Az áramlás magában értelmetlen, nem mérhető. Sebesség szerintem csak rendezett formában van. Ugyanígy a sebességet csak Buddha-türelemmel lehet igazán megélni, minden apró részletre egyformán figyelve.
És hogy mennyire igaza lehet ennek a srácnak, ott van pl. a tradicionális japán – úgymond – meditatív íjászat. Nem értem pontosan a dolog lényegét, de Csomh szinte megvilágosított.
00:39
Rab Árpád Szörény
William Gibson a Neurománc trilógia és sok más hasonló témájú regény szerzője. Regényeiben megjelenik a Mátrix, ami a szuperhálózat, melyben a programozók, felhasználók egy virtuális világban mozogva dolgoznak, agyuk közvetlen kapcsolatban áll a virtuális valósággal. A munka és az adatkezelés elképesztően felgyorsul. A Mátrix nála az a felület, melynek valódi tere és ideje van, anyaga az információ és a fény. A két valóság egymással masszívan oszcillál, oda- és visszahat. Ide: az információfeldolgozás sebességét szerintem igenis ideálisan oldja meg, én várom. Más: regényeiben messze nemcsak erről, hanem az ő jövőképéről is szó van (cégek, nyomor, pusztulás és csillogás), ezt nem várom.
00:41
Sipos Géza
Sőt hozzátenném, hogy irtó leegyszerűsítve pszichikai tünet/betegség lehet az is, hogy valakinek túl gyorsan követik egymást a gondolatai, egyes agyterületek, központok túlpörögnek stb. (Ezt akár mérni is lehet, PET-tel, mágneses rezonanciával.) Lehet, bújtatott konzervatív vagyok, a kommunikációs csatorna sebességével abszolúte semmi bajom, tekintve, hogy bizonyos kommunikációs területeken száz év alatt semmi fejlődést nem látok. (Zárójel: pl. az 1930-as években a Brassói Lapok sokkal frissebb volt a sürgönyök és a sima kézikapcsolásos telefon korában, mint sok mostani romániai napilap.) Van egy olyan süket szöveg, hogy a legjobb dolgok a tehén sebességével készülnek... De mit szól az alkotó folyamatokhoz a kistehén?
00:43
Rab Árpád Szörény
„A tradicionális japán – úgymond – meditatív íjászat.” A meditáló az egyetlen igazi pont az ürességben. Minden megáll körülötte, lelassul az idő, megáll a mozgás. Az ideális ürességben megszűnik a tér, és ekkor a nyílvessző az íjásztól egyenesen a célba kerül, a közbülső részek feloldódnak. Tökéletes lövés.
00:45
Kelemen Attila
Utolsó percek, legyen az, hogy még mindenki lépjen egyet utoljára, aztán menjünk aludni.
00:46
Sipos Géza
Nem biztos, hogy az információ-feldolgozás sebességét kell fokozni, hanem inkább a felejtését, azért, hogy vidáman vagy egykedvűen, de koptassuk az információ-hegyeket (Gibsonhoz).
00:48
Kelemen Attila
Ismét Csomh:
A Mátrixban hatalmas adatmennyiségek áramlásáról van szó, ami szerintem egy kicsit ferde jövőkép. A sávszélesség egy idő után eléri korlátait, a megoldás nem az adatok egyre gyorsabb továbbítása, hanem egyre gyorsabb feldolgozása lesz. Nem távolságokban, hanem egyre inkább időben fogjuk mérni a sebességet. Az adatfeldolgozási sebesség felső határának elérésekor az algoritmusokba mászunk bele, egyre egyszerűbb kódokban rögzítve egyre több információt. Példa erre ez a mosolyka :)
00:49
Z. Karvalics László
Miről nem beszéltünk?
Az információ sebességéről.
Talán majd máskor, sziasztok, ZKL.
00:51
Z. Karvalics László
Hopp, akkor Csomhhoz még egy.
Éppen emiatt nem az újabb generációs algoritmus, hanem az újabb generációs humán interfész lesz a nagy ugrás az interneten.
00:51
Kelemen Attila
Kösz, hogy itt voltatok, sziasztok.
00:53
Rab Árpád Szörény
Akkor lezárva magam.
Én is a feldolgozás sebességéről beszéltem, még pontosabban: Gibson.
Az egyre egyszerűbb algoritmusok felé hajlásban meg nem igazán hiszek, már ennek a mosolykának is itt a grafikus megfelelője, másrészt meg ez nem egy ilyen fluktuáló mozgás – info-közlés, határok elérése, info-hatékonyság növelése, ugye?
A sebesség kulcsa valóban az idő – kivéve a fénysebességet.
00:54
Sipos Géza
(Szerintem a mosolyka épphogy a fölöslegesen feldolgozandó információk, tehát a klasszikus kommunikáció-elmélet szerint a zaj kategóriájába tartozik. Az, hogy te vidám vagy, vagy viccelődve írod, amit írsz a chaten/mailben, az ki kéne derüljön magából a szövegből, tehát a szmájli fölösleges. Ha meg nem derül ki, akkor hasznos félreértések forrása a szöveg.)
Záróakkordnak:
Székely bácsika stoppol az útszélen a tehenével. Megáll mellette egy Jaguár. A sofőr odakiált a bácsinak.
Jó napot kívánok! Magát el tudom vinni, de a tehenét nem.
– Kösse csak az autó után!
A sofőr rászánja magát, és odaköti a tehenet a vonóhoroghoz. Mennek negyvennel, a tehén kitartóan kocog utánuk. Mire a paraszt bácsika:
– Mehet gyorsabban is, bírja az!
A Jaguáros rákapcsol. Mennek már nyolcvannal is, amikor a vezető belenéz a tükörbe.
– Bácsi, úgy látom, kezd elfáradni a tehene! Már lógatja a nyelvét!
– Nem olyan biztos az! Merre lógatja a nyelvét?
– Balra.
– Akkor vigyázz, fiam, mert előzni fog!