Az olvasó itt a pártok önjellemzését találja, külön-böző évekből, az interneten megtalálható szövegek alapján.

Centrum Párt (CP)

2001. november 29-én megalakult a Centrum Párt, mely több szervezet közös megállapodásával, összefogásával jött létre. A magyar politika történetében egyedülálló jelenség, hogy a különböző értékek, érdekek képviselői egy szervezetben politizáljanak. Egyedülálló már azért is, mert a Centrum nem kívánja magát elhelyezni a jelenlegi politikai paletta egyik oldalára sem, a társadalmi kérdésekre hangsúlyozottan pragmatikus, szakmai válaszokat kíván adni. A Centrum saját jövőjét mindenképpen az Országgyűlésben képzeli el, ahol a szakmai programok alapján, a szélsőségek kizárásával, nyitott az együttműködésre.

A Centrum Párt elnöke Kupa Mihály országgyűlési képviselő. Az elnökségben az alapító szervezetek vezetői vesznek részt, így a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesületből Dr. Gyenesei István, a Kereszténydemokrata Néppártból Dr. Bartók Tivadar, Dr. Füzessy Tibor és Kalina Lajos, a Magyar Demokrata Néppártból Pusztai Erzsébet, Dr. Kónya Imre és Dr. Raskó György, a Zöld Demokraták részéről Droppa György, a Zöld Szalag Magyarország Mozgalom részéről pedig Nagy Tamás. [2001-es adatok. Szerk.]

A Centrum vezetői példaértékűnek tartják az észak-európai centrumpártok történetét, amelyek bebizonyították létjogosultságukat azzal, hogy felvállalták a vidéken élő gazdálkodók érdekképviseletét, s ezzel a 20. században kormányerővé váltak.

A Centrum a tisztességes verseny híve a politikában és a gazdaságban egyaránt. Kiemelten fontos feladatnak tartja a magyar mezőgazdaság rendbetételét, valamint a vállalkozások stabilitását és a vállalkozók felkészítését az Európai Uniós csatlakozásra, s mindezt szakmai alapon és pártideológiától mentesen. Az egészségügy megmentéséért fejlesztési programot hirdet. Környezet, és emberbarát társadalmat az új évezred küszöbén – tűzte zászlajára a Centrum.

„Folyamatosság és változás” jellemzi a Centrum gondolkodását, amely nyíltan felvállalja az előző kormányok által elkezdett, társadalmilag fontos ügyek folytatását, viszont minden olyan kérdésben változtatni kíván, amely az emberek életkörülményeit rossz irányba befolyásolja, éljenek akár vidéken, akár a fővárosban.

Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ)

Nyilatkozat a Fiatal Demokraták Szövetsége létrehozásáról

Alulírott magyar állampolgárok, alkotmányos jogainkkal éve, megalakítjuk a Fiatal Demokraták Szövetségét.

A kezdeményezés célja: új, önálló és független ifjúsági szövetség létrehozása, amely tömöríti a politikailag aktív, radikális, reformer ifjúsági csoportokat és egyéneket. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg az ifjúság tényleges politikai tagoltsága és ennek szervezeti megjelenítése között szakadék tátong. A Fiatal Demokraták Szövetsége (továbbiakban FIDESZ, ill. Szövetség) létrejötte az első lépés lenne e szakadék áthidalása érdekében.

1. A FIDESZ helye az ifjúsági közéletben

A FIDESZ a közéletben mint önálló, független ifjúsági szervezet kíván működni, a tagság által meghatározott politikai irányvonalat követve. Az ifjúság érdekképviseletét érintő kérdésekben együtt kíván működni az ifjúságot képviselő más szervezetekkel, társaságokkal.

2. A FIDESZ működését meghatározó politikai alapelvek

A FIDESZ az Alkotmány előírásainak megfelelően kíván működni. Tevékenységében egy olyan új Magyarország felépítésének igényéből indul ki,

– amelyben olyan gazdasági modell működik, ahol a magán-, az önkormányzati és az állami tulajdon arányait a gazdasági racionalitás szabályozza;

– amelyben a demokrácia szabályainak megfelelően az egyéni és csoportérdekek szabad szerveződésen alapuló képviseletet nyernek;

– amelyben megfelelő intézményrendszer segíti elő a gazdasági hatékonyság és a szélesen értelmezett társadalmi esélyegyenlőség – állandó konfliktusokon keresztül megvalósuló – hosszú távú egyensúlyát, lehetővé téve a gazdasági versenyben lemaradt csoportok támogatását és felzárkóztatását, a társadalmi szolidaritás elve alapján;

– amelyben az egészséges öntudatát visszanyert nemzet képes hatékonyan fellépni az államának határain kívül rekedt magyarság érdekében, s a nemzeti függetlenség, valamint a Kelet-Közép-Európa népeivel való szolidaritás elvei alapján képes közreműködni egy demilitarizált és egységes Európa eszméjének megvalósításában.

(A Fidesz alapító nyilatkozata, 1988, részlet)

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ – MPSZ)

Mi, Magyarország szabad és felelős polgárai, felismerve a magyarok közéletet megújítani óhajtó igényét, tanulva az 1990 óta végbement változások tapasztalataiból, szem előtt tartva az igazságosság, a szabadság és a szeretet örök parancsát, kinyilvánítjuk akaratunkat, hogy szövetségre lépjünk egymással.

Szövetségkötésünk eredményeképpen a mai napon megszületik a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amely várja a nemzetért felelősséget vállalni kész, értékeinkben osztozó állampolgárokat. Szövetségünket a keresztény erkölcs, a szabadság, a rend és a természet törvényeinek tiszteletére építjük.

Szövetségünk olyan közösség, amely a nemzet valamennyi polgára előtt nyitott, tartozzék társadalmunk bármely csoportjához vagy közösségéhez. Szövetségünk célja, hogy a kereszténydemokrácia, a szociális piacgazdaság hagyományait követve, az európai néppártok nagy családjához csatlakozva megteremtsük a magyar polgárok boldogulásának feltételeit, s erősítsük a nemzet együvé tartozását.

(Alapítólevél, 2003, részlet)

A Szövetség célja, hogy

a) támogassa az ember méltóságán és felelősségvállalásán alapuló polgári társadalom megszilárdulását;

b) elősegítse a közéletben a családok megerősítését, a munka becsületét, a tudáshoz való hozzájutás egyenlő lehetőségét, az egyéni és közösségi jogainkat biztosító rendet, valamint a nemzet összetartó erejének növelését, a hagyományok és a keresztény értékrend megerősítését szolgáló döntések meghozatalát;

c) erősítse a szabadság és joguralom jegyében működő demokrácia, illetve a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő közjó által korlátozott magántulajdonon alapuló gazdaság intézményeit;

d) biztosítsa tagjai számára a közös értékeken nyugvó közéleti szerepvállalás lehetőségét;

e) megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen a helyi önkormányzatok, az országgyűlés és az Európai Parlament munkájában.

(A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Alapszabálya. Hatályos: 2003. május
17-től, részlet)

Független Kisgazdapárt (FKGP)

A Párt célja: alkotmányos úton demokratikus politikai szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, akik a független Magyar Köztársaságban az ember természetes és elidegeníthetetlen jogai alapján félelemtől és nélkülözéstől mentesen, a keresztény erkölcsi törvények követelményei szerint, a nemzeti hagyományokat és a magántulajdon elveit tiszteletben tartva kívánnak élni. A Párt szervező- munkájában figyelmet kíván fordítani foglalkozásra való tekintet nélkül az ország lakosságának valamennyi rétegére. Fontos a helyi és országos politikai döntésekben való részvétel, illetve ezek demokratikus eszközökkel történő befolyásolása, a helyi és országos közélet demokratikus fejlődésének elősegítése, közreműködés a demokratikus politikai kultúra és a demokratikus intézmények megszilárdításában, a nyitott, alulról szerveződő demokratikus szervezetek támogatása.

(A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Alkotmánya. 2003. július. 14.)

A Kisgazdapárt önálló politikai alakulatként való működésének nem lehet alternatívája sem a kis pártokkal való stratégiai szövetkezés, sem a Fideszbe való beintegrálódás. Az előző logikája, a „sok kicsi sokra megy” leegyszerűsítő mennyiségi felfogás ugyanis a mai politikai erőtérben a lehetséges szavazatvesztések kockázata miatt nem érvényesül. A Fideszbe való beintegrálódás egyéb nem elhanyagolható szempontok mellett azért sem kínál megoldást a kisgazdák politikai képviseletére, mert az elmúlt választások is megmutatták: a párt támogatottságának jelentős visszaesése nem járt együtt az elmaradt szavazatoknak a polgári oldal más pártjainál való számottevő megjelenésével. […] A párt előtt álló egyik legfontosabb feladat: megértetni a polgári oldal jelenleg vitathatatlan fő erejét jelentő Fidesz vezetőivel, hogy közös érdek a Kisgazdapárt megerősödése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren elmozdulást csak a politikában nélkülözhetetlen erő felmutatása hozhat. Az újjászervezés során, különösen annak első fázisában tehát mindent ennek kell alárendelni: egyfelől megalapozni a szervezettséget, másfelől jelen lenni a napi politikában, érdemi válaszokat adni a kisgazdákat érintő fontos kérdésekre. Ennek birtokában van esély a pártot megillető, a természetes szövetséges belátásán alapuló politikai térnyerésre és egy majdani lehetséges, egymás értékeit tiszteletben tartó szövetségi politika kialakítására. […]

Amikor a párt újjászervezéséről beszélünk, nem szabad megfeledkezni a dolgok eredeti értelméről, nevezetesen arról, hogy a párt mint politikai alakulat csupán eszköz a kisgazdák, a kisgazda gondolatot hordozók politikai, gazdasági és kulturális érdekérvényesítésének eszköztárában.

(Bélafi Antal: A Kisgazdapárt újjászervezésének programja. Budapest, 2003. augusztus 18.)

Magyar Demokrata Fórum (MDF)

A Magyar Demokrata Fórum jellege

– a Magyar Demokrata Fórum független szellemi politikai mozgalom, mely kiterjed az ország, illetve a magyarság egészére;

– a Magyar Demokrata Fórum azoknak a magyar történelmi hagyományoknak és mozgalmaknak (elsősorban a reformkori eszméknek) a követőjeként kíván tevékenykedni, amelyek a szellem és a politikai gondolat erejével a nemzeti és a népi érdekeket igyekeztek mindig a korkövetelmények szerint ötvözni, a magyarság elé tárni és egybekapcsolni a társadalmi haladás, az abszolutizmus elleni küzdelem, a nemzeti függetlenség és az európai humanizmus gondolatával;

– a mozgalom a nemzet elidegeníthetetlen részének tekinti a történelmi Magyarország felosztása és a magyarság tömegeinek szétszóródása után az ország határain kívül rekedt magyar kisebbségeket, nemzetiségi tömböket, valamint a szórványokban élő magyarság közösségeit s mindazokat, akik a világ bármely részén magyarnak vallják magukat;

– a mozgalomnak a saját útján kell kibontakoznia, nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit; bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a demokratizálás folyamatában, a jelen körülmények között nincs szándékában párttá szerveződni, meg akarja őrizni minden tisztességes, magyar érdekű gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegét;

– a Magyar Demokrata Fórum az alkotmányosság keretei között, a törvényesség elve alapján és a teljes nyilvánosság előtt fejti ki tevékenységét.

 (Lakitelek,1988. szeptember 3-án, részlet)

01. Az MDF célja, hogy ebben az évezredben is egy erős, életképes, nemzeti hagyományait, kultúráját ápoló és fejlesztő magyar nemzet éljen a Kárpát-medencében. Ennek a távlatos célnak az érdekében kell megtenni mindazokat a lépéseket, amelyeket a mai generáció megtehet. A ránk háruló feladat az EU-csatlakozás küszöbén, illetve ennek során és a globalizációs nyomás mellett nem kevés. Ennek a politikának a legfontosabb elemei: a megkezdett népesedéspolitika (családpolitika) folytatása, a nemzeti tudat erősítése és a határon túli magyarsággal kapcsolatos aktív nemzeti politika fejlesztése, az ország anyagi és szellemi gyarapítása.

02. Az MDF az elmúlt 12 évben képviselt keresztény-konzervatív, patrióta és demokratikus politikáját kívánja folytatni a széles magyar polgárosodás segítése, a szegény rétegek fokozatos felemelése és az ehhez szükséges társadalmi szolidaritás képviselete mellett. Az MDF tehát szilárdan kialakult jövőképe alapján továbbra is értékelvű politizálást folytat.

03. Az MDF nem tartja helyesnek a magyar társadalom politikai kettészakadását. Az ország hosszabb távon fenntartható növekedési fázisba jutott, az országban jelentős, választási ciklusokon átívelő stratégiai feladatokat kell elvégezni, amelyekhez a jelenleginél nagyobb egyetértés szükséges a politikai küzdőtéren. Ezek között a legfontosabbak a népesedési politika, az egészségügy, a Kárpát-medence magyarságának kérdései, az EU-csatlakozás és következményei, az oktatási, kutatási és fejlesztési politika, a teleinformatikai társadalom működési feltételeinek kialakítása, a közlekedésfejlesztés, a környezetvédelem, a regionalizáció és a régiók felzárkóztatása, a honvédelem fejlesztése és mások.

04. Vallott értékrendje alapján az MDF a szociális piacgazdaság működési rendjének keretei között kívánja felépíteni a jövő Magyarországát. Csak a szociális piacgazdaság keretében hangolható össze az egyéni szabadság, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi igazságosság. Az MDF a társadalmi szolidaritást továbbra is alapkérdésnek tekinti. Álláspontunkat 10 esztendővel ezelőtt Csengey Dénes fogalmazta meg a legpontosabban: „Európába, de mindahányan!” Ma is így gondolkozunk.

05. Az ország nehéz feltételek mellett, tíz év alatt kiemelkedő eredményeket ért el. Ebben szerepe volt mind a négy kormánynak, de az irányokat az ismeretlen úton az MDF, az Antall-kormány határozta meg, a társadalmi-gazdasági átalakulás alapjait ő alakította ki. Az MDF számára a rendszerváltozás alapcélkitűzései közé tartozott a diktatúra felszámolása és a plurális parlamenti demokrácia kialakítása. Az alkotmányosság és a plurális demokrácia az MDF és Antall József értékrendjének meghatározó része volt, amelyek az ezt követő ciklusok politizálása mellett halványulni látszanak. Az MDF-nek a következő ciklusban fontos feladata az alkotmányosság és a parlament működésének visszaigazítása az eredeti antalli koncepcióhoz, a parlament és a kormány hatalommegosztásának visszarendezése, a parlament méltóságának erősítése, a parlamenti pártok szerepének felértékelése, az alkotmányosság, a törvények szellemének (nemcsak betűjének) követése. Az állam akkor jogállam, ha nemcsak a jognak, hanem a jog felett álló értékrendnek is megfelel!

(Választási program, 2002, részlet)

Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)

Miért alakult meg a MIÉP? Mert az MDF paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a nagytakarítást, s kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán–magyar alapszerződés megkötése, mert ezzel az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. Hasonlóan nagy mulasztás volt az is, hogy az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-kormány alatt felduzzadt külföldi államadósság töröltetését. A mai parlamenti pártok között [2002 előtti szöveg! – Szerk.] a MIÉP az egyetlen párt, mely mindig igazat mondott, sohasem taktikázott, nem változtatott elvein és törekvésein az egész magyarság szolgálatában. Ezt a becsületes, magyar politikát nevezik „radikálisnak” – nos, ha ez radikalizmus, akkor büszkék vagyunk rá.

Kereszténydemokrata párt-e a MIÉP? Igen, egyértelműen az. Parlamenten kívül és belül is mindig betartotta az alkotmányos demokrácia szabályait, Krisztus tanítását pedig olyan kötelező normának tartja, melynek alkalmazása nélkül sem az egyének, sem a közösségek nem élhetnek békében és szabadon. A MIÉP kereszténydemokrata felfogásával élesen szemben áll minden olyan törekvés, mely ezt az értékrendet kétségbe vonja, s az individualizmus és pluralizmus nevében mindenféle ember- és társadalomellenes nézetnek egyforma „értéket” tuladonít. Az anarchia, a deviancia, a „másság” tisztelete nem egyeztethető össze sem a demokrácia, sem a kereszténység etikájával.

Kit képvisel a MIÉP? A MIÉP nem csupán saját tagjait s a rá szavazó választópolgárokat képviseli, hanem az összmagyarság érdekeit, határainkon innen és túl, s nem hajlandó semmiféle politikai alkura, mely ettől eltántoríthatná. Ezért – más pártokkal ellentétben – nem célja a hatalom mindenáron való megszerzése, mert a magyarság hosszú távú érdekeit, sorskérdéseit nem lehet feláldozni rövid távú célok miatt. A MIÉP a hazájukat féltő és szerető, a magyar jövő védelmében áldozatokra is képes, tisztességes emberek pártja, s egyaránt számít a magyar munkásság, parasztság, értelmiség, a vállalkozói és alkalmazotti réteg támogatására, de közismerten és bevallottan elsősorban a kisemberek, a kisemmizettek, a munkanélküliek, a szegények, meghurcoltak és kirekesztettek pártja, mert a MIÉP azt vallja, hogy ezeknek a rétegeknek a felemelkedése nélkül – Csurka István szavaival – csak pincérnemzete lehetünk Európának. A szülőföld megtartó erejének növelése nélkül ugyanis éppen a leggazdagabbak és a legszegényebbek hagyják el először hazájukat, nem szólva a magyar tudósok évtizedek óta tartó elvándorlásáról.

Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ)

Az 1997-ben megalakult Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Barankovics István szellemi örököse, a Demokrata Néppárt jogutódja. Az örökség csakúgy, mint maga a kereszténydemokrácia, valójában közkincs. Ezért a Szövetség léte első pillanatától fogva a hasonló értékeket valló erők egységesülés felé hajló összefogásának a híve.

Az egység csak akkor érhető el, ha van a résztvevőkben tapintat, egymás iránti megértés és önkritika. A feladat nehézsége nem ok a tétlenségre. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség jelenleg kétoldalú együttműködési megállapodásokra törekszik. A Fidesz – Magyar Polgári Párttal és a Magyar Demokrata Néppárttal történt megállapodásaink nem kizáró jellegűek: további hasonlók megkötésére bátorítanak.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elutasítja a pártok közötti gyűlölködést. Közéletünket jelenleg az a küzdelem határozza meg, amelyet a múlt képviselői, azaz a szovjet elnyomás haszonélvezői, illetve az ő gazdasági és szellemi örököseik folytatnak a jövő, azaz a mindenkinek esélyegyenlőséget nyújtó polgári átalakulás ellen. Ebben a harcban a többség a polgári átalakulás mellett van, de a tényleges eszközök többségével a kádári elit maradványai rendelkeznek. Hozzájuk tartozik a közvélemény-formálóknak, valamint a pénzvilág és a gazdasági élet urainak többsége.

Mi, magyar kereszténydemokraták, ebben a párviadalban a jövő oldalán állunk. Céljaink csak demokratikus eszközökkel érhetők el. Minden szélsőséges, kirekesztő vagy jogsértő megoldást elutasítunk. Demokratikus választási győzelemben akarjuk megszerezni a hatalmat, amely lehetőséget ad a valós átalakulásra, az új, korszerű Magyarország megszületésére.

Nincs bennünk senkivel szemben személyes elfogultság vagy gyűlölet. Minden magyar állampolgár számára azonos esélyt kívánunk, hogy mindenki szabadon dolgozhasson maga, családja és közös hazánk felemelkedésén.

E céljainkban a Fidesz – Magyar Polgári Párt, az MDF, az MDNP, továbbá nagyon sok szempontból az FKGP osztozik, ezért az ezekkel a pártokkal való együttműködéstől várjuk a tényleges eredményeket. (Sajnos az FKGP egy meglehetősen sajátos, önpusztító útra lépett, amely megakadályozza a kívánatos együttműködést, és fokozza felelősségünket a korábban közösen vállalt értékek megvalósításában. Az MDNP-vel sem alakult ki az az akcióegység, amely számukra is a siker forrása lehetne.)

Politikai tevékenységünk Európa-szerte elismerést váltott ki a többi kereszténydemokrata pártban, ezért nyertük el 1999. december 2-án az Európai Néppárt tagságát. Reméljük, hogy a fent említett pártok mihamarabb ide, Európa legerősebb pártcsoportjához tartoznak. Ez megalapozhatja e hasonlóan gondolkodó politikai erők szervezeti egységét vagy legalább a közös lista – közös jelölt állításáig eljutó összefogását. (Ezek a terveink 2001-ben lényegében megvalósultak. Megfigyelő tagságunk 2000. november 9-én egybenőtt a Fidesz teljes jogú tagságával. 2001-ben az MDF is teljes jogú tag lett, miután megvalósult a Fidesz–MDF összefogás.)

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a fentiek szellemében mindaddig önálló erőként vesz részt a közéletben, amíg létre nem jön a hasonló elveket vallók és hasonlóan cselekvők egységes – a baloldal ellenzékben tartására mindenkor képes – uniója. A szociális igazság érvényesítése, a családok boldogulásának szolgálata, az ember szabadságjogainak védelme, a társadalom erkölcsi megújulása ugyanis csak egy ilyen unió tartós kormányzása esetén valósulhat meg.

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

A Magyar Szocialista Párt mint szociáldemokrata párt a magyarság történelme során felhalmozódott nemzeti és baloldali értékek, társadalmi célok örököse és letéteményese. Tevékenységében épít a magyar és a nemzetközi szocialista, szociáldemokrata mozgalmak maradandó elveire.

A Magyar Szocialista Párt tagja a Szocialista Internacionálénak, társult tagja az Európai Szocialisták Pártjának. Vállalja és vallja a szociáldemokrata pártok nemzetközi közösségének értékeit.

A Magyar Szocialista Párt a béke és a biztonság, a demokratikus nemzetközi kapcsolatok, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése érdekében elkötelezett híve a demokratikus országok összefogásának és szövetségeinek. Segíti Magyarország beilleszkedését az Európai Unió közösségébe. Mindezek során képviseli a nemzet érdekeit, óvja a magyar kultúrát, a magyarság önazonosságát.

A Magyar Szocialista Párt olyan társadalom megteremtését tartja céljának, amely a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapul. Törekvéseit a társadalom többségének támogatásával, továbbá a természeti és az épített környezetért viselt felelősséggel kívánja megvalósítani.

A Magyar Szocialista Párt vállalja a saját munkájukból élők, valamint mindazok érdekeinek politikai képviseletét, akik azonosulnak a párt értékeivel és céljaival. Határozottan fellép a jogfosztottság és a kiszolgáltatottság minden formája és megnyilvánulása ellen. Kiáll a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséért. Küzd a szegénység és az elmaradottság felszámolásáért, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért. Alapvető célja, hogy mindenkinek legyen lehetősége és esélye élete minőségének javítására, a korszerű tudás megszerzésére és hasznosítására, hogy minden ember olyan közösségben élhessen, ahol sorsát tudása és teljesítménye határozza meg.

A párt tevékenységének és működésének elvei.

Az alkotmányosság: tevékenységét az alkotmány és az alkotmányos jogrend keretei között végzi, közreműködik a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

A nemzeti elkötelezettség: tevékenységével képviseli a magyarság érdekeit, ápolja és gyarapítja a magyarság kultúráját, a nemzet demokratikus hagyományait, maradandó értékeit határainkon innen és túl.

A közéleti tisztaság és felelősség: tagjai közéleti tevékenységüket a társadalom erkölcsi követelményei szerint, a jogszabályok következetes betartásával, a közérdeket érvényesítve végzik.

A demokrácia: tevékenyégét és politikáját a tagság – közvetlenül vagy küldöttei és választott testületei által – határozza meg. Szervezeti felépítése és működési rendje a tagság többségi akaratának érvényesülését biztosítja, s egyben lehetővé teszi a kisebbségi nézetek képviseletét.

Az önkéntesség: a párttag önkéntesen vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, s az alapszabály keretei között szabadon választja meg a pártban kifejtett tevékenységének formáját.

Az egyenjogúság: a tagok jogai és kötelességei mindenkire nézve azonos módon érvényesülnek.

Az együttes cselekvés: a tagok kötelesek szervezetten együttműködni a párt céljainak, időszerű politikai feladatainak megvalósításában.

A szabad véleménynyilvánítás és szerveződés: a tagok a párton belül véleményüket szabadon fejthetik ki, értékelhetik a párt bármely tagjának, tisztségviselőjének, szervezetének, testületének tevékenységét, s véleményükhöz – az alapszabály keretei között – a párton belül támogatókat szerezhetnek.

A párton belüli szolidaritás: a tagok egymás iránt szolidárisak, konfliktusaikat egymás emberi méltóságának kölcsönös tiszteletben tartásával, az alapszabály rendelkezéseit betartva rendezik. A párt a maga eszközeivel védi a politikai, közéleti tevékenységük miatt alaptalanul megvádolt vagy hátrányt szenvedő tagjait.

A kölcsönös tájékoztatás: a párt tagjai, tisztségviselői, szervezetei, testületei érdemben és megfelelő időben tájékoztatják az érintetteket azokról a tényekről, körülményekről és nézetekről, amelyek a megalapozott döntéshez szükségesek.

A nyitottság és nyilvánosság: a párt világnézetétől, vallási meggyőződésétől, származásától, nemzetiségi hovatartozásától és foglalkozásától függetlenül nyitva áll mindenki előtt, aki elfogadja céljait, értékeit és működési szabályait. Tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Tevékenysége a közvélemény előtt nyitott.

A demokratikus együttműködés: a párt az ország és a nemzet érdekében együttműködik minden olyan társadalmi tényezővel, politikai szervezettel és civil mozgalommal, amelynek törekvései a demokráciát és a haladást szolgálják.

Magyarország legnagyobb politikai ereje, az MSZP a harmadik évezredben is a szociáldemokrácia legjelentősebb hazai képviselőjeként, a baloldali értékek mellett elkötelezett pártként kíván fellépni. Tudjuk és valljuk, hogy a politikatörténelem során a megújulás és a modernizáció legjelentősebb lépései a baloldalról indultak ki. A harmadik évezred modern szociáldemokrata pártjának ennek megfelelően ismét történelmi kihívásokra kell valós feleleteket és megoldásokat kínálnia.

Munkáspárt (MP)

A Munkáspárt marxista párt, amely képviseli a humanista, kommunista, baloldali szocialista értékeket. Az ember érdekeiből indul ki, s nem a tőke vezérli. A kapitalizmust túl akarjuk haladni, mert úgy gondoljuk: a legjobban működő kapitalista rendszerben sem bontakozhatnak ki az ember értékei, sőt egyre inkább a tőke érdekeinek rendelődnek alá a nemzetek érdekei is. A gyökeres változást hozó világgazdasági fejlemények ellenére továbbra is a tőke és a munka ellentéte határozza meg a gazdaság és a társadalom fejlődését. Ez alól Magyarország sem kivétel. A Munkáspárt célja a tőkés kizsákmányolás felszámolása, a kizsákmányolástól mentes közösségi társadalom megteremtése.

Programunk előzménye közös történelmünk. Tisztelettel adózunk azoknak, akik évtizedeken át építették, gyarapították hazánkat. A társadalomnak a jelen és a jövő égető kérdéseire kell megoldást találnia, azokban kell a lehető legszélesebb társadalmi egyetértést és közös cselekvést kialakítania. Ezt vallja a Munkáspárt.

Programunk hosszabb távra szól. A mai tőkés társadalom eljut ahhoz a szakaszhoz, amikor a saját rendszerének eszközeivel nem tudja a társadalom problémáit megoldani s a pusztulást elkerülni. Ilyen jelzések már vannak bőséggel, de ma a rendszer még képes kezelni őket.

Történelmi távlatban a szocializmus, a közösségi társadalom Magyarország jövője. Hazánkban évtizedeken át folyt a szocializmus építése. A magyar szocializmus sokat adott az országnak. Természetesen mindaz, amit elértünk, nem meríti ki a szocializmusról alkotott elképzeléseinket. Egészen biztos, hogy egy más történelmi helyzetben az új szocialista társadalom is más lesz.

A jövő szocializmusát nem ismerjük, nem is ismerhetjük részleteiben. De ismerjük a világ haladó erőinek útkeresését, s mindenekelőtt tudjuk, mit szeretnénk mi, mi a gondja a magyar embereknek.

Olyan társadalmat akarunk, amelynek középpontjában az egyén értékessége és méltósága áll, az embert szolgálja, s lehetővé teszi az ember értékeinek maradéktalan kibontakoztatását. Szavatolja élő környezetünk fennmaradását. Mindenki számára egyenlő jogokat és valóságos politikai szabadságot biztosít, s lehetővé teszi az egyén és a társadalom közötti harmóniát.

Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)

Az 1988. május 1-jén megalakult Szabad Kezdeményezések Hálózata azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a különböző független csoportok közötti információcserét, politikai alternatívákat dolgozzon ki. A Hági sörözőben kétszázan írták alá az alapító okiratot, s megválasztották a szervezet ötventagú Ideiglenes Koordinációs Tanácsát

1988. november 13-án a Jurta Színházban a Hálózat 1100 tagja folytatott vitát arról, hogy vajon párttá alakuljon-e a szervezet. 998-an az átalakulás mellett tették le a voksukat, létrehozván a Szabad Demokraták Szövetségét. A gyűlés elfogadta a párt alapkrédóját tartalmazó Elvi Nyilatkozatot, valamint megválasztotta a párt kilenc ügyvivőjét. Az Elvi Nyilatkozat szerint az SZDSZ a szabadság és a szolidaritás pártja. A szabad demokraták – akik Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Jászi Oszkár, Kéthly Anna, Bibó István, Szabó Zoltán, Nagy Imre és Donáth Ferenc szellemi örökösének tartják magukat – liberális politikát folytatnak; független, demokratikus és jóléti államot akarnak.

Mi, magyar demokraták, utódai vagyunk mindazoknak, akik a francia forradalom hármas jelszavának örökségét kívánták politikai valósággá tenni. Annak az Európának a része akarunk lenni, amely az elmúlt kétszáz évben nagyobb haladást ért el, mint az emberiség egész addigi története folyamán. Független, demokratikus, jóléti államot akarunk.

Utódai vagyunk a reformkornak, amely kivezette Magyarországot a középkorból, és lerakta egy modern nemzet alapjait. Elődünk Széchenyi István és Kossuth Lajos.

Utódai vagyunk az európai és a magyar liberalizmusnak, amely korlátozni akarja az állam hatalmát a társadalommal szemben, meg akarja szüntetni az emberi személyiség kiszolgáltatottságát, meg kívánja valósítani a gazdasági élet önelvűségét. Elődünk Eötvös József.

Utódai vagyunk a polgári radikalizmusnak, amely általános választójoghoz, politikai jogokhoz akarta juttatni az egész magyar társadalmat, és amely utoljára érezte át teljes tragikus jelentőségében Magyarországnak a nyugati fejlődéstől való leszakadását. Elődünk Jászi Oszkár, aki nem tett engedményt soha semmilyen színű totalitarizmusnak és nemzeti elfogultságnak.

Utódai vagyunk az európai és a magyar szociáldemokráciának, amely először talált hatékony politikai eszközöket arra, hogy a szegény embert megvédje a kizsákmányolástól, tudatosítva jogát a jólétre. A szociáldemokrácia bizonyította be, hogy a politikai szabadságjogok a dolgozók jólétének garanciája. Elődünk Kéthly Anna.

Utódai vagyunk a magyar népi mozgalomnak, amely radikálisan szembefordult a nagybirtokkal és a magyar úri társadalommal, és amely nyomasztó politikai körülmények között is folytatta harcát a társadalmi demokráciáért. Elődünk Bibó István és Szabó Zoltán.

Utódai vagyunk az 1953–1956 közötti pártellenzéknek, amely szembeszállt a sztálinizmussal, és pártja parancsánál többre tartotta a nép akaratát. Elődünk Nagy Imre.

Utódai vagyunk annak a szövetségi törekvésnek, amely a Charta `77-tel való szolidaritást kinyilvánította, és 1977 óta egyesítette a demokratikusan gondolkodókat Magyarországon. Elődünk Donáth Ferenc.

Folytatói vagyunk a harcnak, amelyet a magyar demokratikus ellenzék vívott tíz éven át az alkotmányban deklarált polgári és politikai jogok érvényesüléséért.

Mérték- és példaadónak tekintjük a három magyar forradalmat: 1848-at, 1918-at és 1956-ot.

1848 szüntette meg a jobbágyságot, és teremtette meg a népképviseleti rendszert.

1918 hozta meg a politikai szabadságjog teljességét, a munkásosztály emancipációját és az első földreformtörvényt.