A román közszolgálati televízió (RTV) hosszú ideig igazgatótanács nélkül, ideiglenes elnök-vezérigazgatók irányítása alatt működött. 1998 júliusában végre sikerült megválasztani az új igazgatótanácsot. Elnököt és egyszemélyben vezérigazgatót nem tudtak kinevezni a nagyobb részt parlamenti pártok által javasolt igazgatótanácsi tagok, így esett meg, hogy ideiglenesen a korelnök Gálfalvi Zsolt töltötte be az elnöki tisztet. Különös helyzet állt elő: a koalíció "nagy" pártjai mindenáron meg akarták szerezni a közszolgálati adó irányítását, ezért a hatalmas tétért apróbb engedményre is hajlamosak voltak, vagyis elfogadták néhány hónapra a "kis testvér", az RMDSZ jelöltjét elnökként. Gálfalvi Zsolt őszig, a tévéelnök viharos parlamenti megválasztásáig irányíthatta jobban mondva adminisztrálhatta a közszolgálati adó sorsát, igyekezett normalizálni az RTV működését. Az Adevãrulnak adott interjújában (1998. aug. 12.) Gálfalvi kifejti, hogy az igazgatótanácsi tagoknak a "tévénézők pártját" kell képviselniük. A korelnök a 22 ankétjában (1998. július 28-augusztus 3.) felvázolta, hogyan kellene működnie a közszolgálati televíziónak. A hetilap első kérdése meglehetősen kényes pontot érintett: a parlament által kinevezett vezérigazgató hiánya nem teszi sérülékennyé a RTV igazgatótanácsát? Be lehet-e tartani ilyen körülmények között a törvényes előírásokat? Gálfalvi Zsolt erre a kérdésre azt felelte, hogy nekik, igazgatótanácsi tagoknak egyetlen kötelességük van: megismerni a tévé jelenlegi állapotát. N. C. Munteanu (a Demokrata Párt elnökjelöltje) szerint fontos kihangsúlyozni, hogy egy ideiglenes tévéelnök keze meg van kötve, semmit sem tehet: nem bocsáthat el, nem nevezhet ki senkit, és csupán meghatározott időperiódusra szerződtethet le valakit a tévéhez. Dumitru Iuga szerint a törvényes előírások betartásáért kell küzdenie az igazgatótanácsnak. Azért kell foggal-körömmel viaskodni minden határozatért, mert rengeteg személyes akadály létezik. A magánérdeket fel kellene hogy váltsa a közérdek. A 22 következő körkérdése már kimondottan Az Érdekről szól. Az igazgatótanács felépítése politikai jellegűre sikerült? Gálfalvi Zsolt kifejti, hogy minden igyekezetével azon lesz, ne politizálják el az igazgatótanács működését, azonban megjegyzi, hogy a legtöbb kinevezett és megválasztott tanácstag pártot képvisel. "Kívánatos volna, hogy függetlenül attól, melyik párt emberei vagyunk, mi, az igazgatótanács tagjai mindannyian csupán a tévénézők érdekeit tartsuk szem előtt. [...] Ideiglenes elnöki tisztségem alatt csupán annyit tehetek, hogy nem tűröm el a politikai erővonalak, a nyomásgyakorló csoportok behatolását a televízió életébe. Ami pedig az elnök meg nem választását illeti: a politikusok ezt tartották a legjobb megoldásnak, mert ezáltal időt nyertek, egyezkedhetnek." A kinevezett, teljes jogkörű elnök "megszületéséig" a közszolgálati tévé felemás helyzetben leledzik, csupán kívánságok hangzanak el, dönteni nem lehet. "Szeretném látni, hogy folytatódik, ami elkezdődött, a televízió megreformálása már ami a nézők objektív tájékoztatását illeti." Ez annál is fontosabb, mivel a magánadókkal életre-halálra megy a küzdelem.
Mit nem tehetett meg az ideiglenes elnökök hosszú sora? A néző szemszögéből talán felesleges részletezni. Ennél sokkal érdekesebb, mit tehet a kinevezett vezérigazgató-elnök. Ugyancsak a 22-ben olvasható (1998. november 1723.) az RTV első törvényesen megválasztott (immár beiktatott) elnök-igazgatójával, Cristian Hadji-Culeával készült interjú. A tévéelnök szerint leginkább az okoz álmatlan éjszakákat, hogy a közszolgálati adó alkalmazottai nem tudják, mit kell tenniük, a kötelességek és a jogok nincsenek pontosan körülírva, meghatározva. Világos törvényekre volna szükség, hogy mindenki tudja, mi a feladata a tévében mint közintézményben, és semmiféle gyanú ne férhessen az alkalmazottak professzionalizmusához, ne lehessen azzal gyanúsítgatni a vezérigazgatót, hogy azért tette ezt vagy azt, mert "felülről rátelefonáltak". Az alkalmazottaknak (azon kívül, hogy ezentúl hatékonyan kell dolgozniuk) be kell tartaniuk bizonyos szakmai követelményeket, újságírói írott vagy íratlan törvényeket. Például megengedhetetlen a közszolgálati adó személyes háborúkra való kibérelése. Mi történik a közeljövőben az RTV berkeiben? "Minden emberi tényező megváltoztatható az emberek által, ha ezek az emberek érveket sorakoztatnak fel, és erős intézményrendszert kívánnak kialakítani."