Csupa zene
[2010. június]
Szimfóniák, szonáták, áriák
szüremlenek, áradnak mindenünnen:
zenél a csillag, szellő, kő, virág,
a töltőtoll vagy kalapács kezünkben,
csupa zene a világegyetem,
csupa igéző, fényes, tiszta dallam,
szép, mint az áldás és a szerelem –
miért élünk hát zsibvásár-zsivajban?
Miért van, hogy fülünk nem hallja meg
a zenét, mely betölti a világot,
hogy lelkünk daltalan, sivár, rideg?
A mi fülünkbe nem jut semmi más,
csupán torzsalkodás, szitok, jaj, átok,
sakálüvöltés, szamárorditás.
Látó Szépirodalmi Folyóirat