[Látó, 2009. november]
nem kérdem már hogy lett volna
hogyha nem így
lassan múló hosszú éj ez
nem szeretem
de nem kell többé emlékeznem
továbbvinni sincs már kedvem
itt lerakom
a mi házunk nem lett törvény
– ez a lassú éj is múlik
csöndje a múltra csukódik
épp jókor – fárad a szívem
csönd
belekong
s négyig számol zengő messzi harang
bezubog a hang
de megint:
csönd
Látó Szépirodalmi Folyóirat