Reggel
Lombok között a fény neszez,
homály nyirkos könnye cseppen,
zöld rianású rengeteg
egymás hátának vetetten.
Köröttük a visszahőkölt
részletek bozóttüze ég,
szerteágazó ragyogás
kardélébe dől az árnyék.
Utána csend. Csepeg a fény
az ég szárítókötelén.
Látó Szépirodalmi Folyóirat