Éjféli gyors
|
Kopott hadak járnak velem.
Utolért a történelem.
Kétoldalt tépett futások,
fenyőerdőköpeny, árok,
sziklává varázsolt lovam
alá szorult idegroham,
s menetközben is még vesztek
csatát, gőzt és útkeresztet,
utolérnek, akik régen
még nem voltak itt az éjben,
még nem értek kétezerbe.
Nincs is csata félbe-szerbe,
nincsen abbamaradt átok,
nem én haragszom ma rátok,
nincs pusztulás-amnesztia,
ki nem volt a halál fia!...
Látó Szépirodalmi Folyóirat