Tartalomjegyzék [Látó - 16. évf. 5. sz. (2005. május)] Kezdőlap
+ betűméret | - betűméret
DELEATUR
Szócikkek
Mókuskerék
A címszó, amely előhívja a magyarázatot, az ún. összetett szavak kategóriájába tartozik, mégpedig a szemantikailag inverz típusúba, jóllehet szintaktikailag felcserélődnek a jelentésirányok, ami máris centrumba állítja az értelmezés metaforikus zavarát, amely azonban nem egy ködös értelmezést jelent, hanem egy értelmezett ködöt, tehát szubverzív módon mégiscsak közelít, nem pedig távolít.
Történetesen egy jól kipréselt, metalizált mókusból is lehet kereket fabrikálni, de nem erről van szó. És egy tehetséges mókust is meg lehetne tanítani, hogy kerekeket gyártson, mindazonáltal erről sincs szó. A zavar mibenléte a fogalmi hálóban keresendő. Vagyis a szó tárgyi képzetére ráboruló és azt fogva tartó fogalmi háló tárgyi szubsztanciaként elhalványítja a szó eredendő fogalmiságát, tehát a szó, amely látszólag tárgyat mutat, voltaképpen tiszta fogalmiság. E fogalmiság egy negyvennégy esztendős férfiban konkretizálható, akinek a célbajutáshoz nyolcszáz métert kell futnia, majd amikor nem kevés koncentrációval és komoly energiabefektetéssel lefutotta a nyolcszáz métert (amit ő úgy mond: nyolcszázezer milliméter), akkor még hátra van nyolcszáz méter. Futni, és célba nem érkezni! Ezt jelenti. Valakinek agyába egy szalonnadarabot operálni, ezt jelenti. Vagy ennél is szakszerűbben: valakinek mogyorót operálni agyának éhségközpontjába, minekelőtte énközpontjába egy mókus identitását ültették. Idiomatikusan pedig: a mókuskerekezés olyan dévavárazás, ahol nincs asszony a láthatáron, csupán egyetlen szem mogyoró van.
Budi (árnyékszék)
Erdélyi falvakban igen gyakoriak az impozáns családi létesítmények. Három különböző méretű lyuk, három különböző magasságban, miáltal a budi királyi trónteremre emlékeztet, a fenséges család (király, királyné, trónörökös) emblematikus elhelyezésével.
A budik deszkafalát magazinokból kivágott macska-, kutya-, madárképek, lejárt naptárak, meztelen lányokat ábrázoló poszterek díszítik. Ezek alól olykor ki-kifoszlik egy-egy múltszázadi Vörös Zászló, Előre, jobb helyeken Utunk tenyérnyi foltja. Az ülőkéből kivágott kör-, egészen precízen csonkakúp-alakú deszkadarabot kis fogantyúval látják el, budifedőként szolgál. Funkcionalitása csekély, tudniillik sem a szagokat, sem a legyeket nem tartja vissza. Talán csak arra jó, hogy a kíváncsiskodó gyerekek ne pottyanjanak bele a felnőttek lukába. Merthogy gyakran látni zseblámpával és/vagy zsebtükörrel a budiba osonó nebulókat... Egyébként a felnőttek is szeretnek elidőzni ott. Örkény Tótékjának egyik legemlékezetesebb jelenetére szeretnénk utalni. "Gondolatok szülőhelye", ez bármilyen profán, van benne valami... (E szerény szócikkek is ott fundálódtak ki.)
Génbank
K. L. festményekkel teleaggatott falakat gyűjt, K. P. újságokat (és az összefűzésükhöz szükséges cukorspárga-darabokat), L. A. aranyköpéseket, Sz. I. elhasznált tagsági könyveket, Sz. G. híres erdélyi házakat (két új luxusvillát ad egy régi Szabó Dezső-házért). K. A. F. kézzel színezett képeslapokat keres, olyanokat, amelyeken a szatmári Kazinczy utca látható, márvány emléktáblával a 22-es ház falán. P. M. kinőtt székelyharisnyát, V. A. megsebzett szárnyú kerti lepkéket, M. P. beforratlan ebcsontokat kollektál. K. G. körmönfont egyszerűséggel pénzt gyűjt. Sorolható volna, hányan és hányféleképpen igyekeznek (olykor felettébb meghökkentő holmikat rakosgatva és csereberélve) megőrizni valamit. A dolog mibenlétét és sajátos céljait a legadekvátabb módon szemlélteti, miközben az Erdélyben mindig meghatározó hagyomány szerepét is kiemeli Bolyai Farkas, a legnagyobb transzszilván polihisztor példája: ő kihullott hajszálait és fogait gyűjtötte.
Eszerint nem a semmiből vetődött fel az új gyűjtemény, az erdélyi magyar génbank létrehozásának gondolata. Várható a gyűjtők felbukkanása: becsengetnek nagyjaink portáján, és szerény, bár első hallásra meglepő kérésükkel átnyújtják a sterilizált gyűjtőedényt (beszerzését anyaországi minisztériumok támogatták). Aki eddig gyűjtő volt, most gyűjtötté válhat. De másképp is fordulóponthoz érkezünk: a kollektivitás olykor fatális szempontjait felváltja egy roppant gondolat. Mindenkiben teljes Erdély van, vagy ennél személyesebb hangon fogalmazva: Erdély itt van bennem. Ha én fennmaradok, Erdély is fennmarad! Apró kéjes koccanásokkal pihennek meg a csillogó üvegcsék a fürdők csempepolcán, és aligha akad erdélyi magyar (férfi), aki üresen adja vissza.
Láng Zsolt