Tamás Tímea
Bent
bezárt szoba az életlégkondicionált
komfortos
hideg meleg tetszés szerint
csak az eget nem látni
csak a szelet nem érezni
csak nem találni az utat
ami odavitt
bent vagyunk
valamikor az átvirrasztott
hajnalok valamelyikén
régi mezőket látunk
szívünket befonja
az álom a várakozás nem vagyunk fészkei
már semminek
ülünk az összkomfortban
a légkondicionált életben
bent
nem nyílnak ki felettünk az egek
a múltak néha visszasejlenek
nem fogadjuk őket
elfeledjük a minket teremtőket
s az értünk eljövőknek
sem nyitunk ajtót
nekünk ez az örök
a légkondicionált ma
a harmadik évezred
