|
Azok a sohasem ártatlan beszédek
|
 |
|
A Provincia körkérdése | |
1. Az ankét szervezői túl határozottan állapítják meg, hogy "Erdélynek egyelőre csak részleges történetei vannak". Úgyszintén túlságosan igényesek az Erdélyre vonatkozó eddigi irodalommal szemben, és túl kíméletlenek azokkal a szerzőkkel, akik az idők folyamán mégiscsak írtak valamit erről a témáról.
Más kérdés - amely örökké nyitva marad, és új meg új körkérdésekre adhat alkalmat -, hogy a fent említett irodalom nem mindig volt teljesen és egyöntetűen sikeres. Ez azonban a történetírás számos más témájával is megtörténik, bármelyik területen. Megközelítésüket időben és térben elégtelennek nyilvánítják, minthogy ezeregy objektív ok mellett közbelép - ahogyan Protagorász mondja - "a tárgy homályossága és az emberélet rövidsége".
Voltaképpen Erdély történelmei, Románia, Magyarország stb. stb. történelmei megpróbálták átfogni Erdélyt történeti-területi szempontból (bizonyos kritériumok alapján), kivéve természetesen azokat az eseteket, amikor készakarva a helyi történelem távlatából íródtak - ami szintén gyakran megtörtént a szász vagy a székely közösség esetében. Ezek a történelmek általában a fontosabb együtt élő közösségeket tartották szem előtt - igaz, eltérő mértékben -, elhanyagolva (ami azonban helyrehozható) a kisebb létszámúakat és kevésbé "sorsalkotókat". Nyilvánvalóan ajánlatos egy olyan történetírás, amely pótolja ezeket az elégtelenségeket (amelyek azonban korántsem jelentenek tragédiát). Most már csak az a kérdés, vajon meg is valósítható-e ez teljes mértékben, hiszen léteznek olyan "beszélyek is, amelyek sohasem ártatlanok".
2. A legjárhatóbbnak a következő utakat látom:
a. Egy többnemzetiségű hozzáértő csoport összeállítása, amely tanácskozások nyomán véglegesíti munkáját, mindaddig, amíg az "érzékeny" kérdések megjelenítési módjában egyetértésre nem jut. (Egyébként ezt az "érzékeny" szót ki kellene küszöbölni, hiszen a szép Heléna elrablása keltette féltékenységtől kezdve számtalan szerencsétlenséget hozott a világra.)
b. Egy olyan munka kiadása, amely párhuzamos szövegekben mutatja be - esetleg éppenséggel egymásnak ellentmondó, de tudományos vagy legalábbis ahhoz közeli érvek alapján - a többféle történetíráshoz tartozó szerzők tételeit és értelmezéseit az erdélyi kérdésekről. Az olvasók aztán majd megítélik mások eszméit, felháborodnak azokon, vagy ellenkezőleg, türelmesnek bizonyulnak irántuk.
3. Bármilyen próbálkozás a felsorolásra meg nem felelőnek vagy hiányosnak minősülhetne. Erdély népeinek léte túl szorosan egybefonódott ahhoz, hogy problémáikat külön lehessen választani. Erdély történetében szinte egyidejűleg mindennek van egy etnikai és egy transzetnikai vetülete. Néhány szabályt be kell tartani, és akkor akárhány Erdély-történet íródhat, azok közelíteni kezdenek majd ahhoz a szinthez, amelyet a jelen ankét kezdeményezői jobbnak gondolnak az eddigi megoldásoknál. Ezek a kívánalmak: a történészek szakértelme és jóhiszeműsége, Erdély kérdésének, valamint a hozzá közelítők érzelmeinek és előítéleteinek ideológia- és politikamentessé tétele, egészében és részleteiben.
| 1927, Torda (Kolozs megye); BBTE, Történelem-Filozófia Kar, professzor; Történettudományi Intézet, igazgató; Europa modernă: de la Renaştere la sfîrşitul de mileniu, Kolozsvár, 1997. |
Forditotta: ÁGOSTON Hugó
2001.01.14.
| |
|