|
Röviden...
|
 |
|
A Provincia körkérdése | |
1. Az 1986-ban Budapesten megjelent Erdély története arra törekedett, hogy bemutassa az Erdélyben élő románság, magyarság és szászság múltját. Ez azt is jelentette, hogy igyekeztünk e közösségek közötti kapcsolatokat feltárni. A könyvet magyar történészek készítették, így a vitás kérdésekben az ő álláspontjukat közöltük, de bemutattuk az ezekkel ellentétes véleményeket is.
2. Az Erdély történetének bevezetőjében elmondtam, hogy örülnék, ha a magyarok mellett román és szász történészek is elmondanák véleményüket, mert ezzel nemcsak az ellentmondásokat, hanem az együttműködést is tudnánk szolgálni. Azt javaslom, hogy jöjjön létre egy olyan bizottság, amely e közösségek történészeiből áll, akik kijelölik a szervezőket, és akik megteremtik a pénzügyi lehetőségeket is.
3. A következő vitakérdések transzetnikus megítélését ajánlanám:
a. A román nép kialakulása;
b. Az erdélyi fejedelemség, a románok és a szászok;
c. Az 1848/49-es magyar szabadságharc, a románok és a szászok szerepe;
d. A trianoni békeszerződés, a románok és a szászok;
e. Németország, Magyarország, Románia és a szászok a második világháborúban;
f. A Szovjetunió, Magyarország, Románia és a szászok helyzete 1945 után;
h. Az együttműködés Magyarország és Románia között politikai, gazdasági és kulturális szempontból.
| 1921, Nagyenyed (Fehér megye); az MTA rendes tagja; ELTE, Budapest, professzor; Egy cselszövő diplomata. Klement János Mihály, Budapest, 2000. |
2001.01.13.
| |
|