A lírikus árnyéka – a költő Gionról

Amikor először hallottam arról, hogy Horváth Futó Hargita szólt a Németh Dezsőék által megvásárolt Gion-ház padlásán talált füzetről, melybe a középiskolás Gion Nándor írta alkotásait, alig vártam, hogy olvashassam a műveket! Nemcsak azért, mert én is füzetbe írtam verseimet szakközepes koromban, hanem mert ugyanúgy érdekelt a költő Gion, mint korábban a középiskolás, egyetemista Baka István. (Hanák Ottó osztálytársa, barátja ismertetett meg a korai Baka-versekkel.)

Előzetes felvetések

A művész Gion Nándorral napjainkban egyre többen foglalkoznak. Ugyanakkor nem ártana, különösen a szülőföldjén, ha a kultúrpolitikusi életpályáját is föltérképeznék – ám ehhez helyi kutatók kellenének. Nemcsak Horváth Futó Hargita, hanem más szenttamásiak!

Az életrajzokból ugyan nyilvánvaló, hogy Gion költőként indult, ám ilyen írásai nincsenek közreadva1.

Miután a pályaelhagyó szerző elvégezte az egyetemet, nem lett tanár (bár egyik alteregója, Kiss Lajos igen), hanem rádióriporterként kezdett dolgozni. Sajnos, riportjai, hangjátékai nincsenek sem rögzítve, sem közreadva. A Noran Libro Kiadó életmű-sorozata szinte befejeződött; a kutatók helyzetét nehezítik, a dokumentumok hozzáférését szinte lehetetlenné teszik a múlt évezred vége politikai eseményeinek zavarai. Emlékezzünk csak arra, hogy Magyarországon a rendszerváltás után tonnaszámra vitték MÉH- és szeméttelepekre a múlt nyomtatványait!

A fiatal alkotó kezdetben újságíró is volt; az életművel foglalkozók nehéz helyzetben vannak: cikkei, recenziói, kritikái nemcsak nincsenek közreadva, de egyetlen támasz csupán Horváth Futó Hargita munkája2 lehet. Kérdés, hogy a közkönyvtárakban és a művelődési intézményekben meddig őrződnek meg a problémás korszak kiadványai.

A szerző váltott: íróvá lett. Karcolatok, novellák, elbeszélések, regények tették híressé. Vallomásai, naplói segítenek az alkotói világ értelmezésében (a levelezése nem lett nyilvánosságra hozva). Életművével, munkásságával sokan foglalkoznak.

Ami szomorú: a forgatókönyvíró, a dramaturg/drámaíró Gion Nándor ma is ismeretlen. Az életműsorozatból ugyanúgy hiányzik ezen munkásságának bemutatása, mint az eddigi biográfiákból. Pedig a sokoldalú művész munkássága nem pusztán egyedisége miatt lehet fontos, hanem a befogadók és az ábrázolt világ miatt is.

A Gion-versekről

A kamaszkori versek, melyek 1956–1959 között keletkeztek, ma már hozzáférhetőek. Horváth Futó Hargita biografikus igényű monográfiája3 nemcsak bemutatja, hanem értelmezi is azokat. Három alkotásról van szó: A csavargó. Régi álmok4; Este a falun5; A haldokló farkas6.

Ezt követik az ún. pszeudo-versek, amelyek a szépirodalmi alkotások tanúbizonysága szerint 1964–65 között keletkezhettek. Azért tekintem ezeket az alkotásokat „pszeudo-mű”-veknek, mert nem Gion Nándorként jegyezte őket, hanem epikus alkotásaiba illesztette be, más személyekhez kapcsolva.

A következő alkotásokról van szó. Az időbeli sorrend mellett a címtelen alkotásoknak a filológiai hagyományt követve [első sorokat, szintagmákat] adtam azonosítandó címeket. Tehát a művek: [Diófalevelek…]7; [Foghíjas országúton….]8; [Kékre dagadt rácsok…]9; Az Ezeregyéjszaka meséi I.10; Az Ezeregyéjszaka meséi II.11; [Mert célom ez…]12; Téli rege13; [Érdemes hát verset írni…]14; [Ha mázsás teher…]15; Rosszul állnak a csillagok16; Disznók a börtönben17; [Közeleg…]18. Lehetséges, hogy az OSZK-ban elhelyezett nyolcdoboznyi kéziratban még vannak lírai alkotások, vagy a magánlevelezésében19 – ám amíg ezek nem kerülnek nyilvánosságra, addig csak a hozzáférhető művekkel foglalkozhatok.

Az értelmezés háttere

A költői életmű értelmezéséhez a saját irodalomtörténeti összegzésemet20 tekintem alapnak.

A gyermek/kamasz alkotó által hozzáférhető szépirodalmi szövegek megítélésem szerint vagy az utóromantika, vagy a szecesszió, valamint a népiek stílusirányzatának jegyeit viselték.

A később írt/olvasható vallomások (naplók, esszék, cikkek, riportok stb.) szerint részben a tananyagból, részben a hozzáférhető kötetekből kimaradtak olyan alkotások, amelyek a szimbolizmus, az impresszionizmus, a neoklasszicizmus és a Horthy-korszak világát idéző sematizmus irányzataihoz kapcsolódtak. Az első három irányzat elit-kultúrához kapcsolódott, az utolsó pedig politikai okokból volt hozzáférhetetlen.

Az ún. pszeudo-versek esetében felismerhető volt az ún. szocialista realizmus vonzása, valamint az avantgárd/neoavantgárd lázadásának a jelenléte.

A ránk maradt, hozzáférhető alkotások más irányzatokhoz nem kapcsolhatók.

A művek értelmezése

Bár az lenne a hagyománynak és a középiskolai tanári gyakorlatnak megfelelő, ha a szövegeket csatolnám az értelmezésekhez, de a terjedelmi és az időkorlátok ebben megakadályoznak

A kamaszkori versek

A művek filológiai adatai Horváth Futó Hargita monográfiájához21 kapcsolódnak.

Az irodalomtörténész részletezve értelmezi A csavargó című művet22. A biográfus elemzése monografikus pontossága az ún. új-népiek csoportjához közelíti a költeményt. Ami az alkotás jelentőségét kiemelheti, az nem a szerkezet és a verselés, hanem a tizenéves lírai én lázadása. Ahelyett hogy hazavágyna a szabadkai kollégista, a műben egy olyan elvágyódás fogalmazódik meg, amely a korabeli disszidensek élményvilágára emlékeztet. Bár bizonyítani nem könnyű, de érzékelhető egy távoli asszociáció az angol beatirodalom alakjai és alkotásai felé.

A következő alkotás, az Este a falun értelmezésében23 a lokálpatrióta irodalmár szintén az utóromantika és az új-népiek jellegzetességeire hívja fel a figyelmet. Ami a kamasz szerző különlegességét jelenti (s hogy erre a kortárs szerkesztők miért nem figyeltek fel, azt nem tudom), hogy a kamaszos lázadás ellensúlyaként megjelenik az otthon világa. Ráadásul ez nem a 1940-es és 1950-es éveké, amelyeket Gion maga is megélhetett, hanem a szülők, nagyszülő, dédszülők múltbeli tája.

Mielőtt Gion átváltott volna a családi és szenttamási, valamint vajdasági történetekre, ezzel az alkotásával a kamasz költő már jelezte a couleur locale Szentteleky Kornél által felismert fontosságát. (Hogy ebben mekkora szerepe lehetett Csongrádi Lászlónak és más szerzőknek, ezt másoknak kell kideríteniük.)

Bár a harmadik költemény, A haldokló farkas magyarázata során24 Futó Hargita felhasználja a posztmodern intertextualitás módszereit, de a kiemelt jellemző jegyek egyeznek a korábbi két vers jellemzőivel. A mű értelmezése közben, ha az allegorikus jelentéseket kutatjuk, akkor eszünkbe juthat a trianoni trauma, mint pusztulás. Az erőszakkal szétszakított magyarság kisebbségbe került részei szinte az 1980-as évekig semmiféle segítségben, támogatásban nem részesültek az anyaországtól. A falka semmit nem törődött a leszakadt társakkal.

Igaz, a példaköltő, Csongrádi László szövegeivel nem találkoztam. Reméljük, hogy a fia és rokonai vagy ismerősei (és azok leszármazottai) az igények miatt felkutatják majd az írásait!

Jó lenne, ha a szenttamásiak felkutatnák a példaadó kötetét, ám Gion Nándor és a műveiben szereplő lírikus alkotók munkái alapján úgy vélem, hogy a példaadó művész a Monarchia kultúrvilágának hordozója lehetett. Föltételezem azt is, hogy a költeményeiben az utóromantika népiesség-dominanciája nemcsak összefonódott a szecesszió paraszti-kultúra-mentésével, hanem az 1920-as évek népi mozgalmával is. Ugyanakkor azt gondolom, hogy Csongrádi alkotásaiból – egzisztenciális és politikai okokból – hiányzott a sematizmus irredenta tematikája. Ezt bizonyítja, hogy Gion életművében sosem fordult elő ez a politikai téma. Csongrádi munkásságának vizsgálata nem egyedül Gion munkásságát segítené elhelyezni, nem csak a nemzetiségi irodalomét, hanem segítene megvilágítani a magyar anyaországi alantasabb alkotók munkásságát is.