Idő-kérészek tánca
a világ bolondjainak néznek ma minket
míg kétszáz éve prófétának hittek
írunk vagy rajzolunk betűket a porba
mint aki a világ dolgával percig nem gondolna
s közben a szépség és a fantázia határtalan
a rohanásban megállásra késztet
a remény az ész és az értelem lett
papírlapokon és laptopokon számok
villannak mint égen percnyi nagy villámok
kenetlen nyikorgás az idő mégis halad
ha múltat pásztázza a szemed
csak a fukar szóban élnek a fuggerek
petrarca még ma is keresi laurát
míg a népnek nem marad csak farhát
Radnai István (Budapest, 1939) költő. Versei szerepeltek antológiákban, a PoLíSz, a Napút és a Havi Szemle c. folyóiratban. Az Élet és Irodalom glosszaírója volt. Kötetei: Bűnkehely (versek, Littera Nova Kiadó, 2010), Valahol (Littera Nova, 2011.) A Magyar Írószövetség tagja.