Gondoltad...?
Gondoltad, hogy csak az ösztön marad?
Hogy szigornak ennyi is elég lesz?
Mert nem lényegülnek át miattad
sem ábrándozások és sem tények.
Idétlenségre itt most nincs idő.
Azt mondod - árulás, de nem biztos.
Vigyáznod kell, ne légy kötekedő,
És még inkább ne légy indulatos.
Vagy önbocsánatért könyöröghetsz.
Bár halasztható a feloldozás,
Amíg el nem torzít a döbbenet,
Hiszen nincs miért lázadni tovább.
Molnár Zsolt költő (Nagyvárad, 1983). Születése óta mozgássérült, tanulmányait magánúton végzi, verseit tollba mondta, később speciális billentyűzet használatával önállóan alkot. Szerepelt az amatőr tehetségek 2007-ben Magyarországon megjelent antológiájában. Első kötete, Kapaszkodom címmel, a 2009. évi Könyvmaratonra jelent meg. Második kötete: De te itt maradsz (Nagyvárad, 2011).