fordítóműhely
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Horia Garbea

Kalácsok

A kalács az a sütemény, amelyet hagyományosan Karácsonyra, de újabban már Húsvétra is elkészítenek. Bár, kétség nem fér hozzá, kalácsot bármikor lehet sütni. De ízre nem ugyanaz. Gyerekkorom óta, Karácsony ünnepéhez szorosan hozzátartozik a nagymamám sütötte kalács illata. Soha és sehol nincs a kalácsnak oly jó illata, csakis az ő konyhájában.
A kalács puha és édes. A kommunista rendszer aljassága mindenekelőtt abban állt, hogy nem tudhattuk, hogy a karácsonyi kalács minőségi alapanyagok hiányában nem lesz-e kemény és keserű.
Marie Antoinette javasolta a népnek, hogy ha nincs kenyere, egyen kalácsot. A nép a cinizmus netovábbjaként értelmezte ezt és nyaktiló alá küldte a császárnét. Pedig ő a javukat akarta. Több mint bizonyos, hogy szegény feje nem tudta mit jelent, ha nincs kenyered. Akkor kerülhetett be a köztudatba a mondás, a népről, a népnek: „jaj a kalácsainak”.
A kalácsot azonban egyetlen esetben lehet sajnálni: ha nincs benne mazsola. Ami örök a kalácsban, az a mazsola. Ha nem létezne, a kalácsot régen elfelejtettük volna.
A mazsola a kalácsban nem a véletlen műve. A mérték és egyensúly kifejezője, amelyet a kalácsevőknek, az írótól a politikusig és a rendezőtől a festőig tökéletesen kell érteniük. Hogyha jó kalácsot eszel, és nem fogod fel, hogy ízét a mazsola megfelelő adagolása adja meg, sohasem értheted Shakespeare-t vagy Caragialét.
Az írót, mielőtt halomszámra pocsékolná a papírt, alá kellene vetni a mazsolaadagolás próbájának. Ha nem állná ki, még debütálása előtt ki kellene zárni a szakmából. Ez egy kifinomultabb, rejtettebb forma, „az élet sója”. Próbálják ki a mazsolát önmagában! Undorító! Próbálják ki az üres kalácsot (esetleg a rahátosat)! Szar! Létezik az aranyló mazsola adagolásának aranyszabálya. Egyetlen konyhaművészeti tanulmány sem tartalmazza. De nélküle…
Éppen ezért, az irodalomban, ne keressék a mazsolát maszatos ujjukkal durván lyukat fúrva a kalácsba. Mert Ő, a mazsola, csak akkor ér valamit, ha körülveszi az a puha, aranyló és rugalmas anyag, amiért Marie Antoinette elvesztette fejét és koronáját.

Balázs Boróka fordítása


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok