Szalma Réka
Egy csendes kislány írásai
1.
Attilám, nyelveden kéklik a tenger,
combodon fehér csíkot húz egy helikopter.
Önfényeimben hajóztam Dunádon,
s megint, megint deportált lettem.
2.
„Kislány vagyok a zongoránál,
szivárványfalas kisszobámban,
monokróm gombokon tán lehet…
s mert szeretnék egy kettősszonátát,
s számban cukorka szendereg,
zavaromban szétharapnám.”
3.
Attilám, itt vagyok a perverz kislány,
nézd, csipkés bugyim, miként vicsorít rád.
…s ha más nem izgat már fel, csak idétlen franciám –
Tu es dans ma mer, mon chérie marine.
4.
„Kislány vagyok a zongoránál,
szivárvány-falas kisszobámban,
monokróm gombokon élek,
s mert szeretnék egy kettősszonátát,
s számban cukorka szendereg,
zavaromban szétharapnám.”
5.
Combodon fehér csíkot húz egy helikopter,
Attila, nagyon fáj, deportállak téged,
bár ne lennél most már kéklő tengeremben,
most, hogy pirosszív ászom elcserélve,
most, hogy mondtad úgyis, nincsen nőzni kedved,
Tu n’es pas dans ma mer, mon chérie terrestre.
