junior
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Balogh Zsuzsanna

Sétál

A fiú északnyugatnak indult, én délkeletnek,
vagy lehet, hogy ő csak állt.
A drótra száradt madarakat én képzeltem
hozzá a vasúti rakodóhoz,
mikor hazaértem tőle, s kicsavarva az ázott
hajam, azt kívántam,
ne süssön a nap, a hideg szebb, ahogy elrejt,
vagy elárul, ha kell.

Látni akartam a házat vízzel telni meg,
látni, a tető mindig védtelen.
Rajta sem volt kabát délután, neki kéne
az ernyőt feltalálni,
Hogy eldobhassam, mikor leginkább zuhog,
s az eső, mint a gyóntatás,
kitörölje belőlünk, amit megnevezett, mindent,
aminek nincsen illata,
hogy ne merjek többé tükörbe nézni nélküle.

Ha most itt lenne, halkan súgnám neki, esőhangon:
Arcod vízgyűjtő területe én vagyok.


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok