Serdián Miklós György
Gran Canaria
A Budavártours hátterét az Isram kezeli, és a cég közelebbről is gond
nélkül behatárolható, hisz „New york”-ban és „Israel”-ben is vannak
irodái, ahogy a magyar nyelvet bíró utazóközönségnek szánt szóróanyag a
két legfontosabbnak vélt földrajzi entitást listázza. A nyelvművelő
szándék árnyékában az udvariassági sorrend sem lehetett elhanyagolható
szempont a szerkesztők rövidlátásának, hacsak nem költségtakarékosságból
is funkcionális analfabétákat kértek a szaklektori együttműködésre.
Az ügyfélszolgálat egy mélyen festett és reményekben sem túl gazdag
huszonéves alkalmazottja még az államszocialista panelprogramban
gyökeret eresztett szülők modorát adja tovább, de a repülőtéren üde
színfoltként egy hízásra hajlamos, áltagon felül udvarias személy fogad
az izraeli–amerikai iroda magyar képviselőjeként, aki nemcsak
szemüveges, de kellemesen mediterrán típus is egyben.
De ez az öröm se tart soká.
Első nekifutásra egy szúrós szemű női alkalmazott teszi próbára a
pihenni indulók tűrőképességét. A Malév egyenruhájában unja a banánt és a
szürke kelet-európai életérzést. A bokrétából lassan kihervadó
szabványnő egy üres kézitáskát sem enged felvinni a kabinba, mert a
kézipoggyász egy darab, és a szabály az szabály. Az öntudata nagyobb a
szorgalmánál, és ahogy rosszindulatból jelesre vizsgázva kitombolta
magát, elvágtat a munkahelyéről.
Megyek, mondja a szomszédos futószalagnál ülő, még lényegesen jobb
állagú kolléganőjének, és sokatmondó mosoly kíséretében elszalad.
Omnia kávé, szalámis kenyér, pisi-kaki és lógás szaga terjeng az
aurájában, amint felfelé csapott fejjel elszelel. Mint aki dolgát jól
végezte. Lehet ötleteket gyártani, hogy ki kéne gyorsan rúgni, mert
alkalmatlan a munkájára, de akkor arányosan mit kéne tennünk a politikai
elittel?
A fedélzeten, amint elhagyjuk a légteret, lényegesen javul a hangulat,
és mivel a nemzeti légitársaságunk magazinja ingyenesen és szabadon
olvasható a Marquard-média jóvoltából, bár az ingyenes jelző csak a
képzelet játéka, akárcsak az újfajta szabadság lidérce. A
Hajógyári-szigeten szerkesztett képes újság már a rendszerváltozás előtt
is a szakmában ismertségre szert tett munkatársak képzettségét tárja
elénk, és mivel véletlenek nincsenek, a gebines légi magazint menedzselő
névadó svájci cégtulajdonos a liberális köztársasági elnök hivatali
idejében a Magyar Hírlapot is jegyezte.
A vágyak célállomása a Playa del Inglés, és az a Maspalomas dűnéi közt
bolyongó, bronzosított életérzésben fürdőző úriember is szemmel
láthatólag elégedett a sorsával vagy a sorstalanságával, amit Allah és
elődei adtak neki: tűz a nap, fényes a délelőtt, és ő anyaszült
meztelenül, háttal a tengernek, szemben a nézőkkel a nemi szervét
húzogathatja. Teheti, hiszen a sajátja, mondaná a kubai búváredző, aki a
falubelijéről is így nyilatkozott és nem ítélkezett róla, amikor egy
kis földkupacon szorosan a kancája mögé állt.
A homokdombok cserjés részében a további másság tisztelete éli életét,
szaporodnak a meghitt férfibarátság jelei, és ha egy-egy bátrabb nő
felüti a fejét, az hatvantól felfelé fordul elő.
Szépreményű finn nyugdíjasok vonulnak el a part mentén. Diszkréten,
szemlesütve, nehogy megbotránkoztassák a magánéletre vágyó urakat.
Hosszú, tömött sorokban menetelnek a szálláshelyüknek kijelölt
betontömbtől egészen a híres Faróig, a világítótoronyig: oda és vissza.
A levegőben tömény napolajszag terjeng.
Ha az utazónak nincs erős lelki kényszere a másság szemlézésére, ami ma
még szabad, az Gran Canarián akár száraz lábbal is eljuthat Puerto
Ricóba, ami kötelező jópofaságnak is megteszi, de járművel célszerűbb
menni, mert egy idő után eltűnik a partszakasz; a tehetősebb réteg
jachtkikötője állja el a köznép elől az utat, mert a hely szelleme itt
sem egyértelműen nyitott mindenki számára.
A megérkezés örömét tetézi a lelki rokonság felfedezése; Puerto Ricóban a
szállodák külalakjukban a nyugat-európai munkásarisztokrácia és a
rendszerváltás utáni magyar milliomosok ízlésvilágát tükrözik, és a
Bahamas vagy a Rio Piedras szállodák globalista gipszkorlátai közt –
szemmel láthatólag – sokan kedvüket lelik.
A hely érezhetően gyötrelmes, sőt könyörtelenül alulmúlja a plája of
inglist, ahogy a kiterjedt spanyol nyelvi ismereteit bemutató alsóbb
osztálybeli angol jelzi a 30-as busz drájverének. Mert oda szeretne
eljutni. A sofőr elegánsan bólint és barátságosan válaszol.
Puerto Mogánban egy félig lebontott ház kertjébe megyek be vizelni, hogy történjen valami.
Az utcára néző falat virágok borítják, belülről nézve egy teljes konyhabútor látható. A buldózer így oldotta meg a feladatot.
Egy táblán az építész neve áll, ami spanyol, és a kérdés, hogy mit
képvisel: a múltat és a jövőt vagy a jelent, vagy együtt mindhármat, itt
nem tűnik létfontosságúnak. A játszma lényege a folyamatosság, mert ez a
csapat nyerésre játszik. Akárcsak a vállalkozói csoport tagjai, akik
átvették az Ibériától a Binter Canarias légitársaságot. Mások pedig,
akiknek megfelelő helyen voltak paradicsomföldjeik, most
szállodatulajdonosok. De a szivargyár tulajdonosa is canario.
Az első felismerés nagy erejű: itt a bennszülötteké az ország. A második
felismerés az Estación de Guaguas* a Las Palmas-i buszpályaudvaron, ami
jelenti, hogy közel van Kuba.
** A guagua Kubában és a Kanári-szigeteken használatos az autóbusz
megnevezésére, míg a kontinentális Spanyolországban az ómnibus
elterjedt.
