vers
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.
Szabó Nagy Attila
Stílusgyakorlatok: Középszerű disztichon
Bőre kopottá válik, amint elszállnak az évek,
Érzi, az otthona már, tágul a végtelenen.
Őszi eső nesze, dallama kellemes, enyhe az ének,
Csillaga lassan jár, oszlana fénytelenen.
Mintha az álmok csalfa kis ékszere súgna fülébe,
Úgy lebeg életen át, ébred a kései tűz,
Úttalan erdő rejti a titkot, hullna szemébe,
Súlytalan éveken át, átlagos életet űz.
Könnye a könnyű évek, vádjai perlik a számlát,
Vágyai végtelenén, álmai végtelenén,
Adta a lelkét olcsón, hagyva halálnak a pálmát,
Várva az enyhet, az írt, szótlan az élte telén.
