vers
« Vissza

Tűntén a zúzó időnek...

Tűntén a zúzó időnek
csak porszem marad.
Elviszi a szél.
Elviszi a nap.

Ahol csillan a tó,
ott két szemed.
Csillaghívó
földi szekerek.

Emberivé tettél
hol több az állati.
Hol nincs semmi és,
ha meghal valaki.

Hol nincs semmi más,
csak ígéret-szeretet.
A tett korcsosul.
A szó színesebb.

A képek bájolók.
A fények élesek.
Megtalált valók.
Időtlen jelek.

Házak falán
neked szól a dal.
Égig ázik
minden zivatar.