Hárs Ernő

Apránként épül a jó

Április van, s a tél ködétől és fagyától

gyötrött körúti fák zöldekké válnak újra.

Hosszabbodik naponta felettük a nap útja.

Csak egy-két perc a többlet, de ebből lesz a nyár,

s megtanít arra, hogy kétségbeesni kár:

elvesztett háborúk, megzápult forradalmak

sebei üszkösek örökké nem maradnak.

Akármennyi a rossz, makacs engesztelésül

apránként, csendesen valami jó is épül,

hogy hídként vigyen át, mint sokezernyi vékony

egymásba font fűszál, örvényen, szakadékon.

Süllyedhet a világ köröttünk bármi mélyre,

nincs veszve, ha teszünk szemernyi ellenére.

Csak annyit, hogy segítünk egy gondot cipelőnek,

nem ütjük le a pillét, mely a szobánkba röppent,

megmentünk egy növényt, mely eleped a szomjtól,

s nem vágyunk ott vigadni, hol érdek tánca tombol.

Érdemnek nem sok ez, ahhoz mégis elég,

hogy belénk üsse létünk minőségbélyegét.

A csöppnyi győzelemnek többé érvénye nem vész,

s Isten gondolatában megújul a teremtés.

Azt bünteti

(A „Térj magadhoz, drága Sion" dallamára)

Azt bünteti, kit szeret –

ó, hányszor, mennyi sír felett

hangzott fel a magasztos ének,

Sion igaz, kemény urától

hányszor kértek s kaptak vigaszt

a csüggedő remények!

Az ember aljas és komisz,

legszentebbjét is meggyalázni képes,

de tud dalolva halni is,

eszmévé lényegülve nőni fel

az ágyútűzhöz s a hóhérkötélhez.

Az Albigensek, Husz, bizánci védők,

Gusztáv Adolf lützeni svédjei

szilárdan hitték minden szenvedés közt,

nem az utolsó szó az itteni,

másutt mondják ki számukra a végsőt.

Aki a földön megbüntette őket,

csak belépőt nyújtott nekik

az áhított magasabbrendű létbe,

hol kárpótolnak minden meggyötörtet,

lángmarta, ércütötte sebeit

átváltva égi pénzre.

Zengjen hát nékik a bízó korál,

hitük maradjon érvényes örökké!

A mi sorsunk gyarlóbb alapon áll:

szürkévé tett a szürkék milliárdja,

s az üdvösséget megváltani többé

nem elegendő egyetlen halál.

Hárs Ernő költő, műfordító (1920, Magyaróvár). Portugál műfordítói díjat (1987), József Attila-díjat (1993), Radnóti-díjat (1996) kapott, 1996-ban pedig az Év Könyve Jutalmat. 2002-ben megjelent kötetének címe Válogatott dalszövegfordítások az európai zeneirodalomból, ugyancsak 2002-ben napvilágot látott fordításköteteié pedig Kaleidoszkóp (Eötvös), Michael Ende: Varázslóiskola Vágyországban (Európa).