Kisebbségek és jogaik Svédországban

Tilos a megkülönböztetés

A nemzetiségekre vonatkozó törvény értelmében a svéd állampolgársághoz nem szükséges a svéd nyelvet tudni. 2002 áprilisában a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének küldöttsége felkereste az ügyben illetékes (?) gazdasági minisztérium képviselőit, s annak lehetőségéről tárgyaltak, hogy a magyarok is megkapják a nemzeti kisebbségi státust. Egy minisztériumi illetékes szerint a kormány nem szándékszik újabb közösségeket kisebbségnek elismerni. Kérdéseimre Cissi N. Storck, a Svéd Gazdasági Minisztérium integrációs osztályának titkára válaszolt.

- Hogyan tartják nyilván Svédországban a nemzetiségeket ?

- Svédországban tilos az embereket nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvántartani. Azok az adatok, amelyek rendelkezésünkre állnak, a nemzetiségi közösségek, csoportok saját számításain és egyéb becsléseken alapulnak.

- Milyen kritériumok alapján neveznek egy közösséget nemzeti kisebbségnek?

- A parlament által 1999 decemberében törvényben megfogalmazott kritériumok szerint azokat a közösségeket nevezhetjük nemzeti kisebbségeknek, amelyek őshonos népcsoportként élnek itt, vagy a Svédországhoz fűződő kapcsolataik több nemzedékre tekintenek viszsza, továbbá vallási, nyelvi, szokásbeli vagy kulturális sajátosságaik alapján. Mindezen túl az egyén és a közösség önmaga kell törekedjen önazonossága megtartására.

- Svédországban hány közösséget ismertek el nemzeti kisebbségnek?

- Az említett törvény szerint Svédországban öt nemzeti kisebbség van: a lappok (ők maguk a same kifejezést használják és ez mára már egész Skandináviában elfogadott és elterjedt megnevezés; magyarul a számi lenne a megfelelő), ők az őshonos lakosság jogán számítanak ide. Nemzeti kisebbségnek számítanak még a Svédországban élő finnek, az ugyancsak finnek számító Torne-folyó völgyiek, továbbá a romák és a zsidók. Ennek megfelelően a következő nyelvek számítanak nemzetiségi nyelveknek: a lapp (számi) nyelv (bármely változata), a finn nyelv, a Torne-folyó völgyi finn nyelv (a meänkieli), a roma nyelv (bármely változata) valamint a jiddis.

- Milyen előnyökkel jár az, hogy egy közösséget, népcsoportot elismernek nemzeti kisebbségnek? Részesülnek-e pozitív megkülönböztetésben?

- Mivel az őslakos kisebbségek (a lappok és a Torne-folyó völgyi finnek) egy földrajzilag jól meghatározható helyen (bizonyos északi megyékben) laknak, ezért egy külön törvénnyel lehetett számukra biztosítani a nyelvhasználatot. A nyelv megtartásához elengedhetetlenül szükséges a köznyelvként való használat lehetősége. Ezekben a megyékben e közösségek tagjai minden önkormányzati, megyei vagy állami regionális hivatalhoz fordulhatnak saját nyelvükön, szóban vagy írásban. A közigazgatási szervek kötelesek ezeken a nyelveken válaszolni.

- Mi a tapasztalatuk, az eltelt időszakban éltek-e az emberek ezzel a lehetőséggel?

- Nagyon kevesen. Valószínűleg az idő rövidsége miatt. Ugyanakkor lehetővé vált a kétnyelvű vagy tisztán nemzetiségi nyelvű napközik, iskolai előkészítők indítása is. Az anyanyelvi oktatásnak és a kétnyelvű oktatásnak fontos szerepe van a nemzetiségi nyelvek megőrzésében. Ennek felügyeletét az Iskolaügyi Igazgatóság végzi. Az elképzelések szerint egészen az egyetemi oktatásig, tehát a közoktatásban lehetővé kell tenni az anyanyelven történő tanulást. Ebben fontos szerep jut a népfőiskoláknak és a tanulóköröknek. A tantervben is történtek változtatások. Ennek célja, hogy az országban felnövő fiatal svéd generációk megismerhessék a nemzeti kisebbségeket, történelmüket, nyelvüket. E kisebbségek gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek. Ennek megőrzése, ápolása fontos feladat, mert ez a teljes svédországi kultúrát is gazdagítja. A különböző kisebbségi újságoknak, folyóiratoknak állami segélyeket adnak. Ennek összege évről évre nő. A közszolgálati rádióban és tévében is megjelentek az őshonos nemzetiségek műsorai. Az idén már roma nyelvű műsor is van az országosan sugárzó P2-ben (ez nagyjából a Bartók Rádiónak felel meg - S. L.). Az észak-svédországi megyékben, ahol őshonos nemzetiségek élnek, figyelmet fordítanak arra is, hogy az idősek gondozásánál olyan személyeket alkalmazzanak, akik ismerik a nyelvüket.

- Érez-e a svéd állam külön felelősséget a finnországi svédek iránt?

- Tudomásom szerint nem foglalkozik helyzetükkel a svéd állam.

Az elhangzottakhoz egy fontos adat: 1906. május 12-én Finnországban 24800 svéd változtatta finnre a nevét.

Nincs külön nyilvántartás

Legutóbb 1990-ben tartottak népszámlálást Svédországban. Ennek ellenére egyéb forrásból rendelkezésünkre állnak a 2002. június 30-i statisztikai adatok. (Lásd keretes anyagunkat.) Svédországban a lakosság nyilvántartását az Országos Pénzügyi Igazgatóság (Riksskatteverket) végzi, s az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (Statistiska Centralbyran, SCB) dolgozza fel. A személyi számon alapuló nyilvántartás (születési év, hónap, nap + születési szám és egy azonosító szám) minden Svédországban született vagy oda bevándorolt személyre kiterjed. A Statisztikai Hivatalban nyomon tudják követni az adóhivatalokban regisztrált összes változást (házasságkötés, születés, válás, halálozás, költözés, állampolgárság). Nemzetiségi hovatartozásról nem vezetnek külön nyilvántartást. Ott csak az állampolgárság és a születési hely (az ország is) szerepel. Ebből kiindulva állapítják meg azt, hogy például Svédországban hány "magyar" él. Nem az számít tehát, hogy ki minek érzi, hova sorolja magát, mi az anyanyelve.

Az önkormányzatok hatáskörébe tartozó anyanyelvi oktatásra vonatkozó adatokat ezen az úton elég nehéz előteremteni. A gyakorlat az, hogy az iskolát kezdő gyermek szülei kitöltenek egy kérdőívet, s azon jelzik, igényt tartanak-e erre.

A népszámlálás igen költséges mulatság, s a legközelebbit 2005-re tervezik.

Sall László összeállítása

Közel harmincezer magyar

Svédországban 192 országból származó 181 különböző állampolgárságú személy él, összesen 8.924.529. A külföldiek száma: 475.986, ami a lakosság 5,3 %-a. A külföldön születettek száma 1.027.974, ami a lakosság 11,5 %-a. A bevándorlók összaránya a lakosság  20,9 %-a, szám szerint 1.865.486-an vannak. (Ebben benne foglaltatnak a külföldön születettek mellett azok, akiknek legalább egyik szülője született egy másik országban, tehát második generációs bevándorlók.) Magyar származású 27.873 (Magyarországon született, vagy legalább az egyik szülő született Magyarországon). Közülük 14.027 született Magyarországon. 2002 nyarán 2.727 magyar állampolgár élt Svédországban.

Sall László költő, művelődésszervező (Nagyvárad, 1961). Versei antológiákban és magánkiadványokban jelentek meg. Alapító tagja a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Körnek. Levélkihordóként dolgozik a svéd Postánál.