Rehó István levele, Västerasból Köszönöm a legutóbb küldött könyvet. Egy-egy könyv mindig hasznos, mert például a tévében nem sokat kapunk, inkább eltompul a gondolkodásunk. Nagyon elgondolkoztat, hogy egymillió svédnek írás-olvasás nehézsége van. Hivatalos helyen arról beszélnek, hogy ez csak az elmúlt 5-6 évben jelentkezett, amit a gazdasági helyzet romlásával indokolnak. Talán tudod, hogy a Svéd Egyháznál dolgozom. A véletlen úgy hozta, hogy az egyház kisebb könyvtárában, ebédidő alatt nézelődtem, s rábukkantam egy könyvre: Arets uppslag bok 1980. Minden évben kiadnak hasonló könyvet, amiben beszámolnak a kül- és belföldi fontosabb eseményekről. Az 1980-ban megjelent könyvben szerepel az a rész, ami rávilágít, hogy nemcsak az általános iskolásoknál , hanem a tanárképzőkben tanulók fel is helyesírásisi és nyelvtani nehézséggel küszködik " A gazdasági körülményekről panaszkodnak leginkább. Visszagondolok, milyen volt Magyarországon az anyagi helyzet a háború után. A"virágzó" sztálini időkben (1947-1955) jártam általános iskolába. Magyarórán mondta tanárunk a III.-IV. osztályban, hogyha legkésőbb VI. osztályos korunkig nem tanuljuk meg a nyelvTant, akkor azt később nagyon nehéz lesz pótolni.Annak idején mi rendszeresen minden tantárgyból házi feladatot kaptunk. Svédországban ez a jelszó. Nem szabad a gyereket leterhelni! Harmincöt éve, hogy idekerültem, de még most is abból táplálkozom, ami felszívódott bennem 1965-ig..." Rehó István egyike azoknak, akik veszik maguknak a fáradságot és " gyomlálják" a Magyar Ligetet. Ez azért is hasznos, mert közben maga is gyarapszik anyanyelvi tudásában. Táltos Róbert hozzájárulása szószedetünkhöz Nem vagyok nyelvész csak író, szerkesztő, tanár stb. Szószedetemben elsősorban azokat a svédből átvett és magyarított szavakat és kifejezéseket szeretném kiszűrni, amelyek zagyvanyelvűségünket okozzák. Ez lustaságból, elégtelen tudatosságból keletkeznek, mert hamarabb "beugrik" a környezetünkben hallott svéd szó, mint a magyar. Tisztán magyarul és tisztán svédül! Erre a magunkat őrző törekvésre szeretném felhívni a svédországi magyarok figyelmét. Ehhez nyilván hozzátartozik a más nyelvekből (latinból, németből , angolból) átvett kifejezéseink visszamagyarosítása. De nyelvészeink óvnak a túlzástól. Ha befogadtuk az idegen szót és magyarrá tettük a közhasználatban, akkor túlzás volna küzdeni ellene. Molnos Angéla például a politika szót is idegennek tartja, és igaza van, mert a szó általános jelentése mögött olyan magyar megfelelőket találunk, amelyek pontosabb, árnyaltabb fogalmazást biztosítanak. Politika: államtudomány, országolás, országlás, hatalmi rendszer, szóharc, ravaszkodás család-, egészség-, egyház-, ipar-,) vezetés, közéleti vezetés stb. (Lásd a szótár végén a szerző honlapját). Az iskola latin eredetű szavunk, a tanoda régies, a nyelvújítás korában keletkezhetett a tan- toldalékaival (-ít, -ul - oda) alkottak szavakat. Az iskola évszázadok óta használatos, a magyar nyelv befogadta és előnyben részesítette az újabban alkotott tanoda szónál. Mai gondunk az, hogy mit kezdjünk a vetélytársként jelentkezett suli és isi szavakkal, amelyek a diáknyelvben elterjedtek. A nyelvújítás korában napirenden volt a túlzások lefaragása, de amit nyelvünk befogadott, közhasznúvá tett, el kell fogadnunk. Több tízezer szóról van szó. Magyarításunk ma főként a tudományos műszókészletet veszi célba, és akkor eredményes, ha nyelvünk hagyományainak törvényeit tiszteletben tartva alkotunk új fogalmat. Az oxigén megfelelőjével - az élenyel - is ez a helyzet. De a kevésbé elterjedt új szavaink csoportjához tartozik. Molnos Angéla Magyarító kiskönyvében is számos ilyen szó van. Az idő majd eldönti, hogy használjuk-e majd egyiket-másikat. A mi dolgunk azt hiszem az, hogy a meglévő magyar szavaink helyet ne használjunk idegen szavakat, amikor magyarul beszélünk. A beküldött tanoda és az oxigén szavakat is felvesszük szószedetünkbe.

A hibavadászati versenyt folytatjuk, de most év végén eredményt hirdetünk a következő szabályzat alapján: Minden a lapban fellelhető értelmi hibáért 3, helyesírási hibáért 2, gépelési hibáért 1 pont jár. Megismétlem a Munkatársi verseny előírásait is: Minden a szerkesztőségbe beküldött hírért 5, beszámolóért 6, cikkért 7, képes beszámolóért 8 pont , a Svédországi magyarító szószedet összeállítását elősegítő minden 5-10 beküldött svéd-magyar kifejezésért pedig 10 pont jár. Minden 10 pontot elért versenyző könyvjutalomban részesül! Idei nyerteseink: Dr. Szalontai Éva, Köble Ferenc, (Malmö) Balogh Ilona, Szente Imre, Komáromi Csilla (Stockholm), Rehó István (Vasteras) Alföldi Rita, Bernát Béla, Ligeti Pál, Joó Jenő (Lund), Kaufman Ildikó, Laczkó Ildikó (Budapest), Sztranyiczki Mihály, Szász Melinda (Kolozsvár) Buchmüller Ildikó, Bendel Márta (Tasnád), Sőni Erzsébet (New York). Azok, akik valamilyen okból kifolyólag nem küldtek be még egyetlen megtalált hibát sem, de legalább egy pillanatra elgondolkoztak egyik-másik téves vagy tévesen írt kifejezésen - nyerteseink közé tartoznak! Lapunk megvallott célja éppen az volt és az lesz az elkövetkezőkben is, hogy figyeljük a magunk és a mások nyelvi hibáit. Ha észre vesszük ezeket: közelebb kerülünk kijavításukhoz is. Bölcsességtár Közeledünk a harmadik évezredhez, amelyben a tudás- gazdagság jelentőségében megelőzi az anyagi java termelését... A hűbéri és polgári társadalmat az értelmiségi társadalom követi... Minden más terméknél gyorsabban nő az egy főre jutó szótermelés. Konrád György